4 korai figyelmeztető jel, ami asztmára utalhat 1. **Légszomj a mindennapi tevékenységek során**: Ha észreveszed, hogy a korábban könnyedén elvégezhető feladatok, mint például a lépcsőzés vagy a gyors gyaloglás, hirtelen légszomjat okoznak, érdemes komol
Az asztma, mint krónikus légúti betegség, globálisan több millió ember életét befolyásolja, jelentős hatással a mindennapi tevékenységekre és az életminőségre. Jellemzője a légutak gyulladása és szűkülése, amely légzési nehézségeket, mellkasi nyomást, köhögést és légszomjat okozhat. Az asztma tünetei gyakran rohamokban jelentkeznek, és az egyes emberek esetében eltérő intenzitással bukkannak fel. Ezeket a rohamokat különböző környezeti hatások, allergének vagy fizikai aktivitás válthatja ki. A modern orvostudomány széles spektrumú kezelési lehetőségeket kínál, hogy a betegség megfelelően kezelhető és kontrollálható legyen. Fontos azonban, hogy a betegek alaposan megértsék a saját állapotukat, ismerjék fel a tüneteket, és alkalmazzák a leghatékonyabb kezelési stratégiákat.
Dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont elismert gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, kiemelt fontosságúnak tartja a tüdőbetegségekkel kapcsolatos tévhitek eloszlatását. Célja, hogy a páciensek minél hamarabb megkapják a helyes diagnózist, ezért hangsúlyozza az asztma korai jeleinek észlelését.
- Habár Hippokratész már időszámításunk előtt 400 évvel is ismerte a betegség létezését, a mai napig sok félreértés kering a köztudatban az asztmával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy ez egy gyermekkori betegség, pedig a valóságban a tünetei a későbbi életévekben is jelentkezhetnek. Szerencsére az már ismert tény, hogy az asztma nem fertőz, de az is igaz, hogy az első tünetek gyakran épp valamilyen légúti fertőzést követően jelentkeznek, vagy a már kezelt asztmás tüneteit akutan rontják. Sajnos az asztma valóban nem gyógyítható, ám megfelelően beállított kezeléssel jól kontrollálható, így például a sportolásról sem kell lemondani a betegeknek, ami szintén az egyik gyakori tévhit a betegséggel kapcsolatban - magyarázza dr. Hidvégi Edit.
A korai felismerés rendkívül lényeges, mivel ha az asztma tünetei kezelés nélkül maradnak, azok jelentősen fokozódhatnak, és akár asztmás roham is kialakulhat. Az asztmás roham során a légutakban található izmok összehúzódnak, ami a légutak szűküléséhez vezet. Ekkor a kilégzés rendkívül nehézkessé válik, a beteg ziháló hangot ad, és mellkasi nyomásérzés lép fel. Az érintett személy azt tapasztalja, hogy egyre nehezebbé válik a levegővétel, a köhögés felerősödik, és a kilégzés során sípoló hangok hallhatóak. Ha a roham tovább súlyosbodik, a tünetek intenzívebbé válnak, légszomj lép fel, és a beszéd akadozik; a beteg tudata is egyre zavarodottabb lehet. A legsúlyosabb stádiumban, amikor oxigénhiány alakul ki, az ajkak elkékülnek, eszméletvesztés következik be, ami életveszélyes helyzetet teremt.
Panaszok esetén a diagnózis megerősítését a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat segíti elő. E vizsgálat során a páciens először maximálisan mély levegőt vesz, majd erőteljesen kifújja azt a készülékbe. Amennyiben a FEV1 értéke alacsonynak bizonyul, a beteg inhalációs hörgőtágítót kap, és 20 perc elteltével a vizsgálatot megismétlik. Ha a második mérés normál értékeket vagy jelentős javulást mutat az elsőhöz képest, az általában az asztma diagnózisának megerősítését jelenti. A kivizsgálás során a légúti allergiateszt elvégzése is része lehet a folyamatnak.
A diagnózis felállítását követően a tüdőgyógyász kidolgozza a személyre szabott kezelési tervet. Az asztma elleni gyógyszerek célja a légutak tartós gyulladásának csökkentése. A folyamatosan alkalmazott fenntartó kezelés mellett a páciensek számára elérhetőek a rohamoldó szerek is, amelyeket hirtelen fellépő állapotrosszabbodás esetén érdemes bevetni.
