A cél a félelem terjesztése – Szlovákiában is előfordultak hasonló iskolai fenyegetések.

Csütörtök reggel a szülők és nagyszülők aggodalmas telefonhívásokkal bombázták az iskolákat, hogy megtudják, mi folyik Magyarországon. Sok gyerek csak tőlük értesült a kialakult helyzetről: a magyar sajtó beszámolója szerint eddig több mint 240 iskola kapott fenyegető levelet, amelyben robbanóanyagok elhelyezéséről tájékoztatták az intézményeket. Volt, ahol a gyerekek tornadresszben, kabát nélkül menekültek az iskolából, míg másutt a kerületi intézmények biztonságos falai között várakoztak, amíg az épületeket átvizsgálták. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egyedülálló esemény: tavaly szeptemberben Szlovákiában 270 iskola kapott hasonló, külföldről érkező fenyegetéseket. Ezt megelőzően májusban is volt hasonló incidens, és a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem ma szintén fenyegetést kapott.
Amint arról a bumm.sk beszámolt, alig egy nappal a tanévkezdés után, 2024. szeptember 3-án 270 iskolát érintő bombariadó történt Szlovákiában. Az ügyet terrortámadásként kezelték és az oktatási miniszter azt javasolta az érintett iskoláknak, hogy 11 órakor fejezzék be a tanítást. Az oktatási miniszter felhívta a figyelmet a tárca honlapján lévő válságterv követésére, amely segítséget nyújt az iskoláknak, mi a teendő ilyen esetekben.
Májusban hasonló incidens történt, amikor egyetlen napon 1323 iskola kapott bombariadót. Ezen kívül 10 bankfiók és 40 elektronikai bolt is bombafenyegetést kapott ugyanazon a napon.
A hírek szerint a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vizsgálatot indított egy terrorfenyegetés miatt, amely különösen súlyos bűncselekménynek minősül. Az eljárás keretében az elkövetőt akár 20-tól 25 évig terjedő, vagy akár életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik. A hatóságok emellett külföldi partnereikkel is szoros együttműködést folytatnak az ügy további részleteinek feltárása érdekében.
A szeptemberi fenyegetések után megtartott sajtótájékoztatón a szlovák rendőrség vezetője részletesen beszélt a májusi bombariadók ügyéről. Kiemelte, hogy a nyomozás jelenleg is folytatódik, és a hatóságok számos eljárási lépést tesznek a digitális nyomok felkutatása és megőrzése érdekében. Eddig már több elkövető ellen megindult a jogi eljárás, ami azt mutatja, hogy a nyomozók elkötelezetten dolgoznak a helyzet tisztázásán.
Peter Pellegrini köztársasági elnök határozottan elítélte az iskolákra irányuló bombafenyegetéseket, és kifejezte reményét, hogy a hatóságok hamarosan kézre kerítik és felelősségre vonják az elkövetőket. Pellegrini aggodalmát fejezte ki a növekvő számú ilyen esetek miatt, amelyek nemcsak a társadalom biztonságát, hanem gazdasági károkat is okoznak; ezért sürgette, hogy a bűncselekmények elkövetői súlyos büntetést kapjanak. Maroš Žilinka legfőbb ügyész szintén elítélte a diákok bombariadókkal való megfélemlítését, hangsúlyozva, hogy "a gyermekek érdekei mindig az első helyen állnak, és kiemelt védelmet érdemelnek" - mondta Žilinka, aláhúzva a fiatalok védelmét.
A szlovák kormányhivatal szeptemberi eseményeivel kapcsolatban bejelentette, hogy a korábbi bombafenyegetések mindegyike valótlan volt.
Azt feltételezik, hogy ezek a támadások egy külföldi személy hibrid tevékenységéhez köthetők. Mint írták, más országokban, többek között Csehországban, Litvániában, Észtországban és Lettországban is hasonló támadásokat regisztráltak.
A szlovákiai esetek kapcsán egyelőre úgy tudni, az elkövetőt egyelőre nem sikerült azonosítani. A hatóságok úgy vélik, hogy a támadások elsődleges célja a segélyhívó vonal és a biztonsági erők túlterhelése lehet, illetve tesztelni akarják az állami intézmények reakcióit.
További cél lehet az érintett intézmények működésének megzavarása (korábban kórházak, egyetemek, sőt vasútállomások is kaptak hasonló fenyegetéseket), a bizonytalanság terjesztése és a félelemkeltés, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom gyengítése - írja a TASR hírügynökségre hivatkozva a bumm.sk.
A szlovák országos rendőrfőkapitány később nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a bombafenyegetések kibertámadásnak minősülnek, és megnyugtatóan kijelentette, hogy az emberek joggal érezhetik magukat biztonságban. Ezt követően a szlovák belügyminiszter bejelentette, hogy 2026 végéig körülbelül 3000 iskolát kívánnak felszerelni mesterséges intelligencia által irányított térfigyelő rendszerekkel, ezzel is célul tűzve ki a különböző biztonsági kockázatok megelőzését.