Brüsszelben erősödik a feszültség a magyar terv körül, ahogy az a Politico jelentésében is szerepel. Az Európai Unió tagállamai egyre inkább összegyűlnek, hogy megvitassák a kérdést, amely számos politikai és gazdasági következménnyel járhat.

Izgatott várakozással készülnek az európai diplomaták a csütörtöki EU-csúcsra. A legfrissebb hírek alapján úgy tűnik, hogy napirendre kerül Ukrajna uniós csatlakozása, ami komoly vitákat és tárgyalásokat ígér.

A globális hatalmi egyensúly megbomlása közepette az európai államfők sürgősen készülnek a március 6-i rendkívüli uniós csúcsértekezletre, amelynek középpontjában Ukrajna áll. A Politico forrásai által megszerzett diplomáciai információk szerint egyre nő az aggodalom, mivel úgy vélik, hogy az "oroszbarát" országok, különösen Magyarország irányításával, megakadályozhatják azt a törekvést, hogy Európa átvegye a vezető szerepet az Egyesült Államoktól.

Mióta Donald Trump visszatért a Fehér Házba, a vezetők sokat beszélnek a szuverenitásról és a védelemről. Az európai kormányok tisztviselői a a brüsszeli székhelyű lapnak elmondták, hogy elismerik, eljött a pillanat, hogy a szavakat tettekre kell váltani.

A legfrissebb információk alapján újabb szankciók bevezetését tervezik Moszkva ellen.

Az uniós diplomaták a múlt héten bizakodóak voltak, mivel úgy tűnt, hogy Trump pozitív légkörű megbeszéléseket folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Azonban a pénteki Trump-Zelenszkij találkozó váratlan fordulatot hozott, amikor bejelentették az ukrán katonai segélyek felfüggesztését.

A katonai költségvetés eddig hagyományosan nem tartozott az EU hatáskörébe, de csütörtökön előkerülhet a napirenden.

„Kérlek, formázd meg a szöveget úgy, hogy az egyedi és figyelemfelkeltő legyen” – javasolta a diplomata a lap munkatársának.

Az egyik legfontosabb téma, amelyet a vezetők napirendre tűznek, az a kedden Von der Leyen által bejelentett javaslat, miszerint a következő évek során akár 800 milliárd eurót kívánnak a védelemre fordítani.

A vezetők várhatóan arról is tárgyalnak, hogy miként használják fel az ukrajnai háború kitörése óta befagyasztott orosz vagyont. Míg a 200 milliárd euróra rúgó vagyonból származó kamatok már most is a segélyezés finanszírozására szolgálnak, egyre több ország kezd elgondolkodni a vagyon lefoglalásának ellentmondásosabb lehetőségén. Macron washingtoni látogatása során kijelentette, hogy a pénz elkobzása jogi nehézségekbe ütközhet, és emellett a pénzügyi stabilitásra is kedvezőtlen hatással lehet.