A Málik-Molnár család szenvedélyesen foglalkozik egészséges zöldségek és ízletes gyümölcsök termesztésével.

Zimándújfalun Molnár, eredeti nevén Málik Blanka, gyermekkorában alaposan belekóstolt a mezőgazdasági munka világába. A rendszerváltás előtti időkben szülei a helyi mezőgazdasági szövetkezetnél dolgoztak, így nem meglepő, hogy a család egyetlen gyermekeként őt is aktívan bevonták a mindennapi teendőkbe. A munka azonban nem hozott megélhetést, ezért Blanka elhatározta, hogy felnőttként továbbtanul, és egyetemi diplomát szerez. Már fiatalon észrevette, hogy a gazdálkodás hatékonyságát nagymértékben rontja a sok felesleges munka. Leány létére apjával együtt hordta a szalmát, kapált és részt vett mindenféle farmmunkában, ami miatt szinte alig maradt ideje, hogy a korabeli gyerekekkel játszhasson. Ezért gyakran elégedetlenkedett, kérdezve, miért nem élvezheti ő is a szabadidőt, mint a többi gyerek.

Miután Zimándújfalun kiemelkedő diáként befejezte az általános iskolát, a középiskolában és később az Aradi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol közgazdaságtan és turizmus szakon végzett. Az államvizsga sikeres letétele után 12 évet töltött el a külföldi szállítmányozás világában. Ekkoriban tapasztalta meg igazán a szabadság és a bezártság közötti éles ellentétet: bár jövedelme jelentős volt, életének legjavát a munkának kellett szentelnie, így nem tudta kamatoztatni alkotói képességeit és szabadságát. Hosszas mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy be kell fejeznie eddigi tevékenységét, mivel ez így nem engedi meg számára a fejlődést és az önmegvalósítást. Szülei visszaszolgáltatott 10 hektárnyi termőföldje lehetőséget nyújtott arra, hogy új irányt vegyen az élete. Két választása volt: a helybeli mezőgazdasági társulásra bízza a földet, vagy saját kezébe veszi a művelést. A döntésben segítette őt a Fiatal Farmer Projekt, amely lehetőséget biztosított a Molnar L Andrei II nevű magánvállalkozás létrehozására. Emlékezete szerint április 20-án kellett bevetniük a földet, ám az első vetés nem hozott eredményt, így újravetették, és másodjára már sikerült. Ráadásul egy pályázatot is megnyertek, amelynek keretében öntözőberendezést tudtak kiépíteni. Az 5 hektáros területen 20 méter mély kutat fúrtak, majd csepegtető öntözőrendszert alakítottak ki, amelyet automatizáltak. Mivel biokultúrákat kívántak termeszteni, úgy döntöttek, hogy tavat alakítanak ki, hogy javítsák az öntözővíz minőségét. Ez a lépés elengedhetetlen volt, hiszen a környékbeli nagy gazdák sok vegyszert és műtrágyát használnak, így a Málikék öntözővize már szennyezett volt. Fokozatosan fejlesztették biogazdálkodásukat, fóliasátrakat állítottak fel, és 1,6 hektáros gyümölcsöst alakítottak ki, ahol a legkorábban érő gyümölcsöktől a későn érőkig minden fajt termesztettek. Ezen kívül 8 nagy fóliasátrat is építettek a beltéri zöldségtermesztéshez. Az első években hagyományos mezőgazdasági módszereket alkalmaztak, a vonatkozó szabályokat betartva, vegyszerek használata nélkül, bár nem tudták, hogyan tovább, és kétségeik voltak a gazdaság jövőjével kapcsolatban. Számos továbbképző tanfolyamon vettek részt, és az interneten is felkutatták a biotermesztéshez szükséges ismereteket. Közben több céggel próbáltak együttműködni, de hamar rájöttek, hogy a biotermesztéshez elengedhetetlen a külső beszállítókkal való kapcsolatok megszakítása. A biogazdálkodás működése a termőfölddel kezdődik, amelynek, akárcsak az emberi bélflórának, megvan a maga egyensúlya, amelyben jó és rossz baktériumok egyaránt megtalálhatók. Már harmadik éve kísérleteznek, és bár számos kultúrát elveszítettek ezen időszak alatt, folyamatosan elemzik az eredményeket, és gyakran felmerül a kérdés: vajon érdemes-e folytatniuk az utat, amit választottak?

Blanka asszony derűlátóan tekint a jövőbe: hiszi, hogy a fáradozásaik végül gyümölcsözőek lesznek. A legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy a megtermelt javakat nehezen tudják értékesíteni, különösen az elmúlt év tapasztalatai alapján. Azonban a család számára szükséges élelmiszert szinte teljes egészében, 95 százalékban sikerül megteremteniük. Kiváló minőségű forrásvizet fogyasztanak, és háziállataikat saját kezűleg nevelik. Bár az új ruhák és cipők vásárlásáról lemondanak, az egészséges táplálkozás és életmód iránti elkötelezettségük rendíthetetlen. Rájöttek, hogy sokan olcsó élelmiszerek után nyúlnak, de nem veszik figyelembe, hogy az étkezésből eredő táplálék hozzájárul az egészség megőrzéséhez; így az orvosi költségek helyett inkább a minőségi élelmiszerekbe fektetnek.

Manapság a helyi szinten a termények értékesítése igencsak nehéz feladat. Az Aradra történő szállítás rengeteg extra energiát és anyagi ráfordítást követel, mivel a vásárlóik 80%-a eddig a Zimándújfalu 367. szám alatt található boltjukhoz érkezett. A helyi lakosság csupán 1%-a választja őket, ezért úgy döntöttek, hogy a sikeres gazdálkodás kulcsa a közvetlen kapcsolat kialakítása a vásárlókkal, a közvetítők kiiktatásával. Mivel a vásárlóik többsége nagyon elfoglalt, ezért az igényelt terményeket rendelésre házhoz szállítják, így ösztönözve őket a vásárlásra. A biotermesztés során nem alkalmaznak napszámosokat, hanem egy megbízható, jól fizetett alkalmazottat, akire mindig lehet számítani és aki kiváló munkát végez.

A termesztési rendszer működése során év végén a gazdák alaposan letakarítják a termőföldet, elkerülve a szántást, mivel az káros hatással van a talajban élő hasznos baktériumokra. A szántás helyett csupán tárcsáznak, majd mustárral vetik be a területet, amely nem csupán a talajt regenerálja, hanem elűzi a drótférgeket is. Ősszel, amikor tavasszal tervezik a vetést, a mustár növekszik, és a téli fagyok beálltával lerothad, miközben táplálja a gilisztákat, amelyek enzimeket termelnek a növények számára. Ezen kívül a mustár virágai tavasszal vonzzák a méheket, így a természet csodás harmóniáját tükrözi. Fontos, hogy tavasszal, májustól kezdve, mulcstakaróval védjük a talajt a tűző naptól, mivel a hőmérséklet emelkedése károsíthatja a talaj életét. A mulcs, legyen az szalma vagy fű, segít megőrizni a talaj nedvességét, ami elengedhetetlen a növények fejlődéséhez. Ha a hajszálerek sértetlenek maradnak, a talaj mélyéből is fel tud jönni a víz, amely táplálja a növényeket. Azonban a gazdák nem mentesek a nehézségektől sem: idén elveszítették a káposzta termésüket, ugyanis a káposzta kártevője megegyezik a repcéével. A vegyszerek használata miatt ezek a kártevők gyorsan szaporodnak, így a gazdák kénytelenek folyamatosan újabb és újabb vegyszereket alkalmazni, amelyek nemcsak a kártevőket, hanem a hasznos szervezeteket is károsítják. A biotermesztés során viszont természetes baktériumokkal próbálnak védekezni a kártevők ellen, amelyek bélgyulladást okoznak a káros rovarokban, így azok elpusztulnak. A védekezési rendszer, amely a hasznos baktériumokat és a precíz permetezést igényli, költséges, és a gazdáknak naponta korán kell kezdeniük a munkát. A kézimunka és a kapálás szintén növeli a termelési költségeket, amelyek végül az eladási árakban is megjelennek. Emiatt sok vásárló nem érti, miért kerülnek többe a biotermékek. Blanka asszony és családja azonban optimistán tekint a jövő felé, remélve, hogy egyre többen értékelik a minőséget és az egészséget a megfizethető árakkal szemben. Az ő törekvésük a fenntarthatóbb és egészségesebb mezőgazdaságért továbbra is példaértékű a közösség számára.

A biotermékek iránti elkötelezettség jegyében a Facebookon létrejött a Grădina lui Andrei közösségi oldal, amely a család férfi tagjainak közös nevét, András, használja alapként. Az oldalon rendszeresen szerveznek találkozókat, ahol bemutatják a friss terményeiket. Az iskolákban lebonyolított Zöld hét program keretében a gyerekeket is várják, hogy megismertessék velük a vegyszermentes talajon termesztett burgonya és sárgarépa valódi ízét. Felfedezhetjük, miért van szükség levendulára, milyen zöldségeket érdemes mivel párosítani, és miért fontos a büdösfű termesztése a fóliasátorban. A kezdeményezés működik, de a nagyvállalatok nyomása miatt sokan az olcsóbb, de kevésbé egészséges termékeket választják, így a profit érdekében hajlandóak feláldozni a minőséget. Blanka asszony nem érti, miért választják a zöldségtermelők a külön fóliasátorban való termesztést az otthoni fogyasztásra szánt zöldségek esetében. Szerinte a tiszta termékek előállítása és a hit egy mély összefüggésben áll, hiszen aki hisz Istenben, az nem áldozza fel a lelkiismeretét mások kárára, vagy egészségének veszélyeztetésére. Isten minden alkotását tökéletesen teremtette, ám az emberek felelőssége, hogy megőrizzék az egyensúlyt. A fenntarthatóság kulcsa abban rejlik, hogy az emberek a gazdálkodás kezdetén vegyszerek nélkül éltek, de a hatékonyság növelése érdekében ez az egyensúly felborult. Azok, akik csupán a családjuknak termelnek, jellemzően elkerülik a vegyszerek használatát, míg azok, akik a zöldségtermesztésből kívánnak megélni, kénytelenek a versenyt figyelembe véve vegyszereket alkalmazni.

A biotermékek árainak fenntartására irányuló kísérleteik ellenére a helyi közösség nem mutat érdeklődést a részvétel iránt. Blanka, aki korábban számos nyugati vállalkozóval dolgozott együtt, rájött, hogy a zöldségtermelők szomszédai és ismerősei mind tőlük vásároltak. Ennek fő oka a bizalom volt, valamint az, hogy szimpatikusnak találták azokat, akik az egészséges élelmiszerek előállítása iránt elkötelezettek. Ezzel szemben a helyi viszonyokkal találkozik, ahol az ismerősök kétkedve tekintenek a termesztési módszerekre, úgy vélik, nem az állítások szerint dolgoznak. Ráadásul az irigység is jelen van, hiszen úgy gondolják, hogy ha az ő termékeikből vásárolnak, azzal a termesztők anyagi helyzete is jelentősen javul. Blanka asszony az értékesítési árakra vonatkozó javaslatára részletesen kifejtette: a burgonya kilója 7 lej, a sárgarépa 10 lej, a pasztinák 20 lej, a vöröshagyma 7 lej, míg a fokhagyma kilója 40 lej, amelyek aradi kispiaci árak, nem pedig biogazdálkodásra vonatkozó díjak. Ezek az árak nem elegendőek a meggazdagodáshoz, de Blanka optimistán tekint a jövőbe. Abban reménykedik, hogyha itthon sikerül fenntartani az egyensúlyt, és a termőföld egészségesebbé válik, akkor a benne élő növények immunrendszere is erősödni fog, így elkerülhetjük a túlzott baktériumos kezeléseket.

Az utóbbi időszakban Blanka egy aggasztó tendenciát figyelt meg: az emberek gyakran akkor keresnek biotermékeket, amikor már egészségügyi problémákkal küzdenek. Az a szomorú tapasztalat, hogy sok gyermek már nem képes egy egyszerű gyümölcsöt sem megenni anélkül, hogy ne érezne gyomorfájdalmat. Klienseik többsége betegen érkezik hozzájuk, mivel orvosuk az étrend megváltoztatását javasolta. Mivel a vegyszerekkel kezelt zöldségek és gyümölcsök hosszú távú fogyasztása káros hatással van a szervezetre, nem meglepő, hogy a betegségek egyre gyakoribbá válnak. A rákos és egyéb betegségekkel küzdő gyermekek szülei gyakran választják a Blanka által kínált biztonságos, vegyszermentes termékeket, hiszen tudják, hogy itt mindent nyugodtan fogyaszthatnak anélkül, hogy ártanának maguknak. Blanka mélyen együtt érez a beteg gyermekekkel, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy szüleik vegyszerekkel kezelt élelmiszereket adtak nekik. Az ő biokertészetükben a sárgarépa hat hónap alatt érik be, míg a gyorsított, vegyszeres termesztésben mindez csupán két hónap alatt megtörténik. A vetőmagokat a Buzăuban található Agrárkutatási Intézetből szerzik be, amely az egyedüli hely az országban, ahol őshonos vetőmagokat állítanak elő. Blanka számára mindez nem csupán egy munka: úgy érzi, hogy az a hivatás, amit választott, Isten akaratának része. Meggyőződése, hogy a betegségek megelőzése kulcsfontosságú, hiszen ha egyszer megjelentek, a gyógyításuk sokkal nehezebb feladat. Emellett hangsúlyozza, hogy a földnek saját energiája van, és hogyha az élelmiszert helyben fogyasztják el, annak különleges hatása van a szervezetre. Valaki egyszer megjegyezte neki, hogy bármennyire is ügyesek, banánt nem tudnak termeszteni. "De ha így folytatjuk a klímaváltozással való küzdelmet, talán eljuthatunk a biobanán termesztéséhez is" – zárta beszélgetésünket Blanka, tele reménnyel és eltökéltséggel.

A fő problémájuk az, hogy nem fektetnek elegendő energiát a népszerűsítésbe, de aki egyszer vásárol tőlük, az szinte biztosan visszatér. A település végén található egy 2000 négyzetméteres belső tér, ahol nemcsak friss terményeket szeretnének árusítani, hanem egy feldolgozó egységet is létrehozni. Ezen kívül terveznek egy belső vendéglátó szolgáltatást is, ahol a látogatók biozöldségekből készült ételeket, például leveseket kóstolhatnak. Ezáltal tapasztalhatják meg a különbséget a hagyományos zöldségekkel szemben, hiszen nem csupán az íz, a forma és a látvány fontos, hanem az is, hogy milyen vitaminok találhatóak bennük, és ezek milyen mértékben támogatják az emberi egészséget. Blanka asszony határozottan hisz abban, hogy bármennyire is nehéz a világ, ha mi magunk is csak megfelelünk a körülményeknek, akkor semmivel sem vagyunk előrébb. Kiemeli, hogy példát kell mutatnunk arra, hogy van más út is. Az ismerőseinek is mindig elmondja, hogy bármilyen információra vagy tájékoztatásra van szükségük a biotermesztéssel kapcsolatban, szívesen áll rendelkezésükre. Hétvégenként is nyitva áll az ajtajuk, és bárki eljöhet, hogy megismerje munkájukat. Nincs szükség előzetes bejelentkezésre, a főutcán található 367. számú házuk kapuja egész nap várja a látogatókat. Szívesen megosztják, hogyan lehet biozöldségeket termeszteni a saját kiskertjükben. A földnek 4-5 év biogazdálkodásra van szüksége ahhoz, hogy valódi változásokat tapasztalhassanak.

Blanka asszony már hat hónapja fedezte fel a jóga világát, miután észrevette, hogy a mindennapokban ránk zúduló információk zűrzavart okoznak a lelkében. Ezért minden reggel szentel 30-60 percet a gyakorlásra, amikor is elmerül a mozdulatok és a légzés harmóniájában, lehetőséget adva magának arra, hogy visszanyerje belső egyensúlyát és megnyugtató békét találjon.

Fedezd fel a bio zöldségtermesztés világát! Ez a fenntartható mezőgazdasági módszer nemcsak a környezetünkre gyakorolt pozitív hatása miatt vonzó, hanem az egészséges és ízletes zöldségek előállítása miatt is. A bio termesztés lényege, hogy vegyszerek és mesterséges adalékanyagok nélkül, természetes folyamatok segítségével neveljük a növényeket. Ismerkedj meg a talaj fontosságával, a komposztálás előnyeivel, valamint a különböző növényfajták igényeivel! Merülj el a biokertészkedés rejtelmeiben, és tapasztald meg, milyen érzés saját magad termeszteni az egészséges zöldségeket!

Beszélgetésünk után ellátogattunk a falu szélén elhelyezkedő négyhektáros birtokukra, ahol egy lenyűgöző biogyümölcsös és egy tágas fóliasátor várta a látogatókat. A kültéri biozöldségtermesztés szintén jelentős része a gazdaságuknak. Megcsodáltuk a frissen kikelt mustárvetést, amely a fagy hatására tavaszra teljesen elrothad, gazdag komposztot képezve a talaj számára. A tavalyi növények szármaradványait is megfigyeltük, amelyeket mulcsként használnak, és amelyekhez baktériumokat keverve természetes trágyát állítanak elő. Nyáron a szalmabálákkal mulcsolják a földet, hogy megvédjék a perzselő napsugárzástól. Az egész terület éjszaka napelemes világítással van ellátva, és térfigyelő kamerák vigyáznak a biztonságára. Az idei terveik között szerepel egy halastó kialakítása is, ahonnan a halak ürülékének és az algák vegyületének kombinációjából kiváló öntözővizet nyernek. Mivel a férje szakértője az öntözésnek, parkosításnak és tavak kezelésének, neki jutott a feladat a rendszer üzemeltetésére. A környékbeli ismerősök próbálták elmagyarázni nekik, hogy ekkora területen nem lehet biogazdálkodást folytatni. Molnár Blankáék azonban nem csak optimisták, hanem határozottan hisznek a sikerükben. Tavaly, a száraz időszak során kellemes meglepetésként tapasztalták, hogy bionövényik másképp reagáltak a nehéz körülményekre. Míg a vegyszerezett növények gyengék és védtelenek, náluk a sok baktérium és gomba révén minimalizálták az aszálykárt. A gomba és a földi baktériumok szimbiózisban élnek, és segítik a növényeket abban, hogy akár egy méterről is felhozzák a talajvizet. Zimándújfalu határában mélységi kutak találhatók, ahonnan Arad ivóvizét nyerik, így a talajvíz mélyebben, körülbelül 15 méterre a felszín alatt helyezkedik el. Tavaly a Facebookon meghirdették a Grădina lui Andrei elnevezésű nyílt napot, ahol kapcsolatba akartak lépni minden biogazdálkodással foglalkozó emberrel, hogy tapasztalatokat cserélhessenek, és közösen könnyebben megbirkózhassanak a nehézségekkel. Jelenleg őszi foghagymát, magról nevelt vöröshagymát, káposztát és burgonyát termesztenek, amelyekből már kora tavasszal számítanak a szép termésre. Évről évre spárgát, burgonyát, vöröshagymát, fokhagymát, paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt, dinnyét, főzőkukoricát, valamint babféléket is nevelnek, és számos gyümölcsfájuk is van. A fóliasátrakban különböző paprikafajtákat termesztenek, és Hollandiából hoznak be rovarokat, amelyek a paprikát támadó kártevőket fogyasztják. Ez a módszer olyan jól működik, hogy nem is szükséges másféle védekezés. Olyan növényeket is ültetnek, amelyek védik egymást. Az út mentén levendulabokrokat ültettek, amelyek vonzzák a méheket, és krizantém palántákat, amelyek távol tartják a burgonya és tojásgyümölcs ellenségeit, a kolorádó bogarakat. A büdöske és körömvirág kombinációja szintén védi a fóliasátorban és a szabadban lévő növényeket a rovarok ellen. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy egész évben virágos növényeik legyenek, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat. Fontos számukra, hogy a termőföld mindig védve legyen a természetes mulcstól, ezért termesztik a mustárt, amely segít megóvni a kopár földet a szélsőséges időjárás hatásaitól, legyen szó hirtelen esőkről, hidegről vagy a nap égető sugarairól. A talaj ugyanolyan érzékeny, mint az ember bőre, ezért mindig takarva kell lennie. A konvencionális mezőgazdaságban sokszor csak egyféle kultúra jelenik meg, és a fókusz a tisztaságra irányul, ezért vagy lefedik, vagy letakarják a területet.

A fóliasátorban, ahol kistraktor és számos mezőgazdasági gép, valamint szerszám áll rendelkezésre, minden szükséges eszköz megtalálható a munkához. Mivel vegyszerek használata nélkül dolgoznak, és a növények ki vannak téve a napsütésnek vagy annak hiányának, a spenótot három hetente szedik. Az öntözés modern számítógépes vezérléssel történik, amely az egész területet lefedi. A csalán erjesztése mellett nem vágnak ki fákat; a faágakat ledarálják, és egy nagy halomban tárolják, majd zsákokba rakva télen a kazán fűtésére használják. A falubeliek is hozzájárulnak a gallyakkal, amelyeket szintén ledarálnak, és következő évben a fák között mulcsot készítenek belőlük. Közben a faluban felmerültek olyan ötletek, hogy talán érdemes lenne eladni a területet, hiszen az ingatlanépítés szempontjából is vonzó, és a befolyt összegből kényelmesen élhetnének. De az emberi természet nem csupán a könnyű megélhetésre vágyik; a teremtő hajlam, amely Istentől ered, arra ösztönzi őket, hogy inkább a munkájuk gyümölcsét élvezzék. A 10 lej értékű pénzösszeg, vagy bármilyen más, ami nem kapcsolódik a saját kreativitásukhoz, nem hoz annyi örömöt, mint a saját munkájuk eredménye. Ráadásul a föld, amelyen dolgoznak, Málik András nagytatától öröklődött, így nem tudnának megválni tőle. A község főutcáján található boltjuk mindig nyitva áll a vásárlók előtt, hiszen mindig van otthon valaki, aki fogadja őket. Mostanra minden szükséges eszközzel rendelkeznek, a nyári termést pedig sikeresen el tudják raktározni. Amikor a befektetésekről kérdezik Blanka asszonyt, csak legyint: "Ez nem számokkal mérhető, hiszen az egész egy nagy hobbi, amit szeretetből végzünk." Számukra a legnagyobb öröm, ha egészséges zöldségekkel és gyümölcsökkel gazdagíthatják a közösséget, hozzájárulva ezzel a társadalom egészségéhez.