Ahány ország, annyi zöld gondolkodás - Mandiner

A zöldenergia-forradalom hatása a világra valóban lenyűgöző: különféle innovatív megoldások rivalizálnak egymással. A Világgazdasági Fórum (WEF) legújabb elemzése számos izgalmas alternatívát tár elénk, amelyek bemutatják a fenntartható energia jövőjét.

Mára már egyértelművé vált, hogy a fenntartható energiára való átállás nem csupán a fosszilis tüzelőanyagok arányának fokozatos csökkentését jelenti az energiamixben, hanem az ipar, a gazdaság és fokozatosan a munkaerőpiac átfogó átalakulását is magával hozza. A zöldátmenet sikeréhez elengedhetetlen a kormányok és a magánszektor szoros együttműködése - hangsúlyozza a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) legfrissebb elemzése, amely különböző országok példáit tanulmányozva érdekes és figyelemre méltó következtetésekre jutott.

Az ázsiai nagyhatalom 2023 során lenyűgöző, közel 700 milliárd dolláros tőkét irányzott elő az energiaátmenet támogatására, ezzel kiemelkedve a globális beruházások sorából ezen a fontos területen. Ezen kívül az utóbbi években évi 4-6 milliárd dollárt fordított zöldenergia-kutatásokra és fejlesztésekre, amelynek eredményeként már a világ legnagyobb napelem-kapacitása áll a rendelkezésére.

Még ebben az évben elindította a világ első kis moduláris atomreaktorának üzemeltetését, ezzel új fejezetet nyitva a nukleáris energia fejlődésében.

Az ázsiai nagyhatalom közben az energiatárolás szegmensében is kiemelkedő szereplővé nőtte ki magát, dominálva a globális megújuló energia piac jelentős részét. E folyamat mellett célzott politikai intézkedésekkel sikerült 30%-os költségcsökkentést elérnie ezen a területen.

Az Egyesült Királyság 21,7 milliárd fontot (körülbelül 27 milliárd dollárt) szán a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (CCUS) technológiájának fejlesztésére. Az egyik legismertebb kezdeményezés az angliai HyNet North West projekt, amely keretében Liverpool közelében található kimerült földgáztározókat alakítanak át. Ennek a projektnek köszönhetően várhatóan évente 10 millió tonna szén-dioxidot fognak megkötni 2030 után. Az Egyesült Királyság ambiciózus célja, hogy a következő évtizedben évi 20-30 millió tonna CO₂ tárolását valósítsa meg.

Az említett HyNet projekt az előzetes számítások szerint mintegy 17 milliárd font gazdasági előnyt hozhat 2050-ig, miközben új munkahelyeket teremt és hozzájárul az ipari szén-dioxid-mentesítéshez. A kormányzati támogatás pedig csökkenti a befektetési kockázatokat, így elősegíti a magántőke bevonását.

Brazília 2012-ben indította el az ún. Zöld Szabadalmak programját, amely az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot segítő technológiák szabadalmi eljárását gyorsítja fel. Az átlagos döntési idő azóta három és fél évről kilenc hónapra csökkent, ami jelentősen ösztönözte a K+F-beruházásokat.

A gyorsított szabadalmi rendszer segíti a helyi innovációt és az új zöldtechnológiák bevezetését. A hatalmas dél-amerikai ország példája megmutatja, hogy az adminisztratív akadályok lebontása elengedhetetlenül szükséges a zöldenergia-forradalom sikeréhez.

Chile hagyományosan sikeresen alkalmazza a bilaterális együttműködéseket a megújuló energiák fejlesztésére. Németországgal közösen dolgozik egy megújuló hidrogénexport-projekten, amelyhez Berlin 9,76 millió dollárral járult hozzá, ami nemzeti léptékkel nem sok pénz, mégis jelentős folyamatokat katalizált. Részben ennek köszönhetően ugyanis Chile a megújulóenergia-befektetések egyik legvonzóbb célpontjává vált: 2021-ben már 3,4 milliárd dollárnyi működőtőke-befektetést vonzott. Az ország villamosenergia-termelésének a bő 55 százaléka már megújuló forrásokból származik, és a cél, hogy vezető szerepet töltsön be a zöldhidrogén világpiacán.

Egyiptom 2022-ben a globális színtéren a második legnagyobb célponttá vált a külföldi közvetlen tőkeberuházások terén, különösen a megújuló energiák fejlesztésében. A kormány aktívan támogatta a szél- és napenergia-projekteket, emellett egy Németországgal kötött megállapodás révén 55 millió dollárnyi adósságot alakított át, hogy ezeket a környezetbarát kezdeményezéseket finanszírozza.

Az energiahatékonyság kiemelkedő szerepet játszik a zöldenergiára való átállás gyors és költséghatékony módjaiban, amit India példája remekül szemléltet. Az ország izzócserére irányuló programja négy év alatt hihetetlen módon emelte a LED-világítások arányát a becsült 10-15 százalékról 75 százalékra. Bár a technológiai fejlődés is hozzájárult a sikerhez, nem elhanyagolható az állami ösztönzők szerepe sem, amelyek jelentősen segítették a trend elterjedését.

Vagy ott van az indiai Mahindra nagyvállalat, amely LED-eket és fejlett hővisszanyerő rendszereket alkalmaz a gyáraiban, a telephelyein, amelyekkel 2009 és 2023 között 95 százalékos energiahatékonysági javulást ért el. Ennek révén 11 ezer tonnával csökkentette a CO₂-kibocsátását, miközben 1,15 millió dollárt takarított meg a 900 ezer dolláros kezdeti befektetéssel.

Az Egyesült Arab Emírségek kiemelkedő figyelmet szentelt a kutatás-fejlesztésnek, különösen a közelgő éghajlatváltozási törvény és az Energy Strategy 2050 keretein belül. Az elmúlt másfél évtized napenergia terén végzett kutatásai révén Dubaj, az ország egyik legnevesebb emírsége, jelentős előnyökre tett szert: bizonyos költségek akár 85 százalékkal is csökkentek. Ennek eredményeként a napenergia telepítése az Egyesült Arab Emírségekben az utóbbi években átlagosan 48 százalékkal vált olcsóbbá, mint a globális szint.

A Világgazdasági Fórum által készített tanulmány hangsúlyozza a zöldenergia-átmenet elengedhetetlen jelentőségét, valamint a különböző országok eltérő megközelítéseit e folyamat során. A tanulmány szerzője kiemeli, hogy a siker kulcsa nem csupán a technológiai újítások és a pénzügyi befektetések mértékén múlik, hanem a nemzetek közötti szoros együttműködésen is. Azok az országok képesek a legfigyelemreméltóbb eredmények elérésére, amelyek képesek világos és átlátható szabályozási keretrendszert kialakítani, serkentik az innovációt, és támogatják a köz- és magánszféra közötti együttműködést, azaz a PPP (public-private partnership) projekteket.

A kutatás megállapította, hogy a zöldenergia terjedésének kulcsfontosságú eleme a fenntartható finanszírozási modellek bevezetése. Például Egyiptom ügyesen kombinálta az adósságcsökkentési stratégiákat a megújuló energiaforrásokba való befektetésekkel, míg Chilének sikerült Németországgal együttműködve egy versenyképes zöldhidrogénexport-modellt kialakítania.

Bár minden nemzet sajátos megközelítést alkalmaz, a WEF tanulmánya felfedett néhány közös jellemzőt, amelyek hozzájárulnak a hatékony energiaátmenet megvalósításához.

A fentiek tükrében világossá válik, hogy a globális energiaátmenet nem egyetlen, mindenkire érvényes megoldást igényel, hanem az egyes országok sajátos körülményeihez és célkitűzéseihez kell alkalmazkodnia. A zöldhidrogén, az energiatárolás és az energiahatékonyság terén elért fejlődés azt jelzi, hogy a technológiai innovációk és az együttműködő megközelítések együttesen felgyorsíthatják ezt a szükséges átmenetet.

Természetesen a jövő egyik legnagyobb kihívása a nehezedő gazdasági környezetben a finanszírozás fenntarthatósága és az energia-infrastruktúra korszerűsítésének megfelelő üteme, hogy az lépést tarthasson a megújulók és az elektromobilitás villámgyors terjedésével.

A technológiai fejlődés kulcsfontosságú szerepet játszik az energiaátmenet felgyorsításában. A megfizethető árú akkumulátorok, a zöldhidrogén előállítási módszerei, az intelligens hálózatok és ehhez hasonló innovációk mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenntartható energiaforrásokat szélesebb körben tudjuk alkalmazni.