Az Európai Unió új, innovatív védelmi stratégiát dolgoz ki az űrben, amely a modern biztonsági kihívásokra reagálva erősíti a kontinens védelmi képességeit.
Európa egy új védelmi korszak kapujában áll, ahol a geopolitikai harcok nem csupán a hagyományos területeken, hanem a világűrben is kibővülnek. Olyan időszak vár ránk, amikor a légkörön túli térségek is színterévé válnak a nemzetközi feszültségeknek.
Az Európai Unió egy új és merész védelmi program megvalósításán dolgozik, amelynek középpontjában egy innovatív "űrpajzs" létrehozása áll. Ez a pajzs a katonai és kommunikációs műholdak védelmét hivatott szolgálni. A projekt válaszként született az orosz fenyegetésekkel szemben, és Brüsszel védelmi stratégiájának egyik kulcsfontosságú elemeként jelenik meg. Ezzel szemben Moszkva éles kritikát fogalmazott meg a terv kapcsán, kifogásolva a "Nyugat militarizálódását."
Az Európai Bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra a Defense Readiness Roadmap (Védelmi Felkészültségi Útiterv) tervezetét, amelyben szerepel az "EU Space Shield", vagyis az európai űrvédelmi rendszer koncepciója. A dokumentum szerint a program célja, hogy a kontinens védelmet nyújtson saját műholdrendszerei - köztük a Galileo navigációs hálózat és a biztonságos kommunikációt biztosító rendszerek - számára egy esetleges konfliktus idején. A projekt egyértelműen válaszként értelmezhető az EU által érzékelt orosz és más "autoriter" államok jelentette fenyegetésre, különösen abban a helyzetben, amikor az Egyesült Államok stratégiai fókusza fokozatosan eltolódik Európáról az indo-csendes-óceáni térség felé.
Brüsszel figyelmeztetése szerint Oroszország egyre inkább "militarizálja" az űrtevékenységet, ami aggasztó hatással van az európai infrastruktúrára. Különösen a műholdas kommunikáció és navigáció területén tapasztalható sebezhetőség, ha nem hajtunk végre sürgős technológiai és védelmi fejlesztéseket. Az új rendszer tervezett alapvető elemei közé tartozik az űrtér-figyelési kapacitások megerősítése, a zavarás és hamis jeladások (anti-jamming, spoofing) elleni védelmi intézkedések bevezetése, valamint a fejlett űrműveleti képességek, mint például a műholdak újratöltése, javítása vagy áthelyezése az űrben. Brüsszel hangsúlyozza, hogy Európa jelenleg komoly lemaradásokkal és függőségekkel néz szembe e téren, ami sürgetővé teszi a fejlesztéseket.
A kezdeményezés költségvetését a Bizottság egyelőre nem közölte, ahogy a lehetséges ipari partnerek és részt vevő tagállamok listáját sem. Elemzők szerint a program illeszkedik az EU növekvő védelmi ambícióihoz, és a korábban bejelentett ReArm Europe csomag részeként akár 800 milliárd eurós forrás is mozgósítható lehet a kontinens katonai képességeinek fejlesztésére.
A tervezet más elemei is az európai biztonság megerősítését célozzák. Brüsszel a dokumentumban javasolja az uniós keleti határ megerősítését, egy rakétavédelmi rendszer létrehozását, valamint a tagállamok közötti "drónfal" kiépítését, miután több ország is orosz eredetűnek vélt pilóta nélküli repülőeszközöket észlelt a légterében - bár ezekről később nem bizonyosodott be, hogy Moszkvából indították őket.
Oroszország határozottan elutasította azt a vádaskodást, miszerint fenyegetést jelentene Európára. A Kreml képviselői "ostobaságnak" minősítették ezt a megállapítást, és hangsúlyozták, hogy az Európai Unió és a NATO "oroszellenes hisztériát" szít, hogy ezzel legitimálják a katonai költségvetés növelését, valamint a kontinens fokozódó militarizálódását. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott: "Az európai kormányok mesterségesen keltik a félelmet, hogy eltereljék a figyelmet belső politikai problémáikról, és elősegítsék a konfrontációs helyzet kialakulását."
A dokumentum szerint az EU Ukrajnát továbbra is "az első védelmi vonalnak" tekinti, és elkötelezett a katonai támogatás fenntartása mellett. Moszkva viszont korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati fegyverszállítások csak elnyújtják a háborút, és megnehezítik a béketárgyalásokhoz való visszatérést.
Az "űrpajzs" koncepciója várhatóan a következő heti uniós csúcstalálkozón kerül terítékre, ahol az állam- és kormányfők megbeszélik a Defense Readiness Roadmap részleteit. A Bizottság törekvése, hogy a dokumentumot 2025 végéig ratifikálják, ezzel elindítva az európai űrvédelmi rendszer kiépítését.
Amennyiben a tervezett projekt sikeresen megvalósul, az Európai Unió történetében először léphet be az űr biztonságának katonai védelmébe. Ez nem csupán technológiai újítást hozna, hanem jelentős geopolitikai változást is eredményezne. Olyan Európát képzelhetünk el, amely a jövőben nemcsak a Föld felszínén, hanem az űr mélyén is elkötelezetten védelmezi saját érdekeit.
