Az Európai Unió merész és előremutató céljainak megfogalmazása.
Az Európai Unió ambiciózus célkitűzése: 2050-re az épületállomány károsanyag-kibocsátását nullára kívánja csökkenteni. Ez a törekvés szorosan illeszkedik az EU új klímacéljaihoz, mivel a jelenlegi, gyengén szigetelt és korszerűtlen fűtési rendszerekkel rendelkező épületek az unió teljes energiafogyasztásának 40%-áért felelősek.
A tervezett menetrend első jelentős mérföldköve 2030: ettől az évtől kezdve az új épületek nem bocsáthatnak ki fosszilis tüzelőanyagokból származó káros anyagokat, ami azt jelenti, hogy hat év múlva már nem lehet gázfűtéssel új épületet építeni az EU-ban. A középületekre ez a szabály már 2028-ban életbe lép. Továbbá, a tagállamok 2025-től nem nyújthatnak támogatást fosszilis alapú kazánok - elsősorban gázkazánok - beépítéséhez, teljes kivezetésük pedig 2040-re várható. Figyelembe véve, hogy a kazánok átlagos élettartama 20 év, ez azt jelenti, hogy a jelenleg működő berendezések addigra cserére szorulnak, és tulajdonosaik várhatóan már amúgy is lecserélik azokat.
2030-tól kezdődően minden újonnan épülő zéró kibocsátású épületnek prioritásként kell figyelembe vennie a helyi, megújuló energiaforrásokat az energiaigényének kielégítésében. Bár elsőre talán ijesztő feladatnak tűnik, fontos hangsúlyozni, hogy ez az energiafogyasztás éves átlagát jelenti. Ezen kívül az uniós direktíva szélesebb értelemben értelmezi a "helyi termelést", így energiaközösségek és közeli termelőegységek is teljesítik a szükséges feltételeket.
A célkitűzés egyik legfontosabb feltétele a napenergia hasznosítás további fejlesztése, a napelemek és napkollektorok telepítése nemcsak az új, hanem a felújítandó épületekbe is. Ezáltal valóban csökkenhetnek a rezsiköltségek, jelentősen mérsékelhető az importált energia mennyisége, és hazánk függősége az orosz gáztól. A megújuló energiaforrások előnyei különösen fontosak a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amely rámutatott az energiadiverzifikáció és az önellátás fontosságára.
Az épületek energiahatékonyságának fokozása nem csupán a környezet védelme miatt fontos, hanem a lakosság számára is jelentős megtakarításokat hozhat. A megfelelően szigetelt és energiatakarékos otthonok révén csökkenthetők a rezsiköltségek, ami nemcsak a költségvetést kíméli, hanem a lakók komfortérzetét is növeli. Ezen túlmenően, az ilyen ingatlanok értéke is emelkedhet, így hosszú távon mind gazdasági, mind életminőségi szempontból előnyös választásnak bizonyulnak.
Az Európai Unió által megfogalmazott célok megvalósítása érdekében átfogó lakásfelújítási programok elindítása válik elengedhetetlenné. Ezek a kezdeményezések várhatóan néhány éven belül már kézzelfogható eredményeket hoznak. A tagállamoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a szabályozások betartásának biztosítása és a szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében, hogy a 2050-re kitűzött célok ténylegesen megvalósulhassanak.
