Az Európa Tanács platformja sürgeti az újságírók jogi védelmének megerősítését.
Az Európa Tanács (ET) újságírói biztonságért felelős platformja 2024-re vonatkozó jelentésében a testület partnerei arra szólítják fel az Európa Tanácsot és tagállamait, valamint az Európai Bizottságot, hogy fokozzák az újságírók jogi védelmét. Kiemelik, hogy elengedhetetlen garanciákat kell nyújtani a dezinformációval szemben, továbbá sürgetik intézkedések bevezetését a média kisajátítása és megfigyelése ellen.
2024 során a platform partnerei, köztük az Európai Újságírók Szövetsége és a Riporterek Határok Nélkül, összesen 266 bejelentést rögzítettek. Ebből 78 eset közvetlenül az újságírók biztonságát és fizikai integritását sértő jogsértésekről számolt be. Kiemelkedő figyelmet érdemel, hogy 40 bejelentés Ukrajnából érkezett, ahol a legtöbb eset az orosz hadsereg által elfoglalt területekre vonatkozott. Ezt követően Oroszország 32, Törökország 28, Szerbia 20, míg Georgia 18 bejelentéssel állt elő. Különösen figyelemre méltó, hogy Georgiában a bejelentések száma az előző évhez képest több mint háromszorosára emelkedett, ami elsősorban az Európai Unió-párti demonstrációk során újságírók ellen elkövetett támadásoknak tudható be.
A jelentés hozzáteszi, hogy sajtószabadságot tovább veszélyeztette a Gázai övezetben, Ciszjordániában és a Közel-Kelet más részein tapasztalható válság, amelynek során az újságírókat nemcsak fizikai fenyegetések, hanem politikai és jogi nyomás is érte.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Európában és az Egyesült Államokban lezajlott választások azt mutatták, hogy az illiberális és populista pártok növekvő befolyása egyre nagyobb fenyegetést jelent a kritikus és független újságírásra. Ezek a politikai erők gyakran ellenséges retorikával, jogi korlátozásokkal és szabályozói beavatkozással próbálták ellehetetleníteni a közszolgálati médiát - áll a jelentésben.
A jelentés rámutatott, hogy a helyzet kedvező irányba változott, többek között az Európa Tanács javaslatára a közéleti szerepvállalás elleni stratégiai perek (SLAPP) visszaszorítására tett lépések révén. Ezen kívül elfogadták az európai tömegtájékoztatás szabadságát védő uniós jogszabályt, valamint az EU új irányelve is a SLAPP-perek ellen irányul. Habár ezek az intézkedések elősegítik az újságírók védelmét, a nemzeti szinten történő végrehajtás továbbra is szakaszos, és sok helyen még nem indult el - állapították meg a szakértők.
A jelentés kitér arra is, hogy egyes országokban a média államosítása és a politikai befolyás továbbra is jelentős probléma maradt, mivel az államok és politikai pártok szabályozási eszközökkel, tulajdonosi manipulációval és pénzügyi nyomással próbálták befolyásolni a médiát. Ez a tendencia aláássa a sajtó sokszínűségét és függetlenségét. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabály reményt adhat e probléma kezelésére, de a tagállamok tényleges végrehajtása kulcsfontosságú lesz - hívták fel a figyelmet.
A mesterséges intelligencia fejlődése nem csupán lehetőségeket teremtett, hanem új kihívásokat is előidézett. Az MI által létrehozott dezinformációs kampányok, a deepfake videók és az online zaklatás mind komoly fenyegetést jelentenek az újságírók számára, valamint a megbízható tájékoztatás integritására. Ezek a jelenségek megkérdőjelezik a valóságot, és új nehézségeket állítanak a közönség elé, akiknek egyre nehezebb dolguk van a hiteles források azonosításában.
2024-ben először tapasztalták, hogy újságírókat közvetlenül mesterséges intelligencia által létrehozott hamis információkkal céloztak meg.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ezáltal még inkább fokozódik az újságírók felelőssége a dezinformációval szembeni harcban és a tények hitelesítésében.
