Balatoni Katalin hangsúlyozza, hogy a pedagógusok megbecsülése kulcsfontosságú célunk. Ezen szakemberek munkája elengedhetetlen a jövő generációk nevelésében és fejlődésében. Ahhoz, hogy a társadalom valóban értékelje a tanárok erőfeszítéseit, szükség van

Balatoni Katalin kifejtette, hogy Magyarország és az Európai Unió közös finanszírozásával megvalósuló pedagógus-életpályamodell projekt keretében ma a magyar köznevelésben olyan fejlemények zajlanak, amelyek jelentős előrelépést jelentenek. Ezek az újítások nemcsak az oktatás színvonalát emelik, hanem az ország jövőjét is formálják, és az eddig elért eredményekre való büszkeség érzését keltenek. Ezen kívül, a jövőképet illetően egy olyan optimista látásmód bontakozik ki, amely mindenki számára "bizalomra és hitre ad okot" - tette hozzá.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "a legfőbb cél az, hogy megbecsüljük a pedagógusokat, kimutassuk azt a fajta elismerést, amit (...) a munkájukért bőven megérdemelnek". Szeretnék, ha a pedagóguspálya vonzó lenne, azoknak is, akik már ezen a pályán vannak és azoknak is, akik jövőben ezen a területen szeretnének dolgozni - mondta.

Balatoni Katalin hangsúlyozta: a pedagógusok munkája nagyon fontos egy nemzet életében, ezért kiemelten kell a kormányzatnak is foglalkozni a területtel.

A projekt keretében hosszú távú garanciát nyújtanak a tavaly elindított béremelés révén, amelynek célja a pedagógusok megfelelő létszámának és szakmai munkájuk színvonalának biztosítása - hívta fel a figyelmet.

A helyettes államtitkár bejelentette, hogy a 2024-es béremelés 140 ezer pedagógust érint, míg 2025-re ez a szám 143 ezerre növekszik. 2022 és 2023 során saját forrásból már végrehajtottak béremeléseket, amelyek keretében kétszer is 10%-os növekedés történt. Tavaly pedig egy uniós támogatású projekt keretében valósult meg egy jelentős, átlagosan 32,2%-os emelés, amelynek következtében a tankerületi iskolákban dolgozó pedagógusok átlagbére 2024-re elérte a 652 ezer forintot - tette hozzá az államtitkár.

Balatoni Katalin kifejtette, hogy a projekt finanszírozásának 88 százaléka hazai forrásokból, míg 12 százaléka uniós támogatásokból származik.

A béremelés keretében a pedagógusok számára számos kedvező változás valósult meg. Az átlagos emelés mellett a mesterdiplomával rendelkező oktatók 2 százalékos plusz juttatásban részesültek, míg a matematika, digitális kultúra és természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok további 4 százalékos bérkiegészítést kaptak. Emellett az osztályfőnöki, igazgatói, munkaközösség-vezetői, többlettanítási, nemzetiségi, gyógypedagógiai és diabétesz-pótlékok is emelkedtek. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos településeken dolgozó pedagógusok számára különösen kedvező, 20 százalékos béremelés valósult meg, amely több mint 20 ezer oktatót érintett. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány további intézkedéseket tervez, beleértve az életpályamodell bevezetését és a teljesítményértékelést is.

Balatoni Katalin beszámolója szerint 2022-höz képest a pedagógusképzésre jelentkezők száma szinte megduplázódott, és országszerte több mint 15 ezer hallgató kezdte meg tanulmányait. Kiemelte, hogy a pályakezdők belépési arányai is kedvezőek, hiszen jóval magasabb a frissen belépők száma, mint azoké, akik várhatóan az év végéig nyugdíjba vonulnak - ez utóbbi csoport mindössze kevesebb mint 2000 főt számlál.

Kitért arra is, hogy a 143 ezer pedagógus 4,6 százaléka nyugdíjasként dolgozik.

A helyettes államtitkár elmondta: 2025-ben a cél, hogy tankerületi iskolákban a pedagógusok átlagkeresete elérje a 844 ezer forintot. Továbbá azt várják, hogy 2027 elejére a pedagógusok átlagbére meghaladja az egymillió forintot.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hangsúlyozta, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a köznevelés stabil és biztonságos kereteinek megteremtése. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy elegendő számú és megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre a feladatok magas színvonalú ellátásához. Új fejlemény, hogy 2031-ig garantált, a társadalmi sztenderdekhez kapcsolódó béremelés lép életbe, amely jelentősen kedvezőbb a korábbi megoldásokhoz képest – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy 2020 januárjához viszonyítva a kezdő pedagógusok bérszintje körülbelül háromszorosára nőtt.

Horváth Péter elmondta, a béremelésnek már rövidtávon is látszik a hatása, hiszen egyre több a jelentkező az állásokra. Továbbá a magasabb bér meg tudja akadályozni a pályaelhagyást, és vannak visszatérők is - fűzte hozzá.

Kiemelte, a legfontosabb, a kiszámítható jövőlép és az, hogy a béremelés hosszabb távon is megmaradjon.

Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesületének elnöke kifejezte, hogy az óvodai szektor nagy lelkesedéssel üdvözölte az új intézkedéseket, beleértve a béremelést és a szabályozási változásokat. A jövő iránti optimizmusukra jellemző, hogy a képzésekre való jelentkezők számának növekedése már most is megnyugtató érzést nyújt számukra.

Laurent Sens, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának főosztályvezetője kifejtette, hogy a projekt a legnagyobb, kétmilliárd eurós költségvetéssel bíró beruházások közé tartozik. "Ez a beruházás Magyarország számára különösen jelentőséggel bír" - hangsúlyozta.

Kiemelte, az első célkitűzést sikerült elérni, mégpedig azt, hogy a tanárok átlagfizetése már eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Tavaly ez 72, azt megelőzően pedig 60 százalék volt - mutatott rá Laurent Sens, aki gratulált az intézkedés megvalósításához.

Szerinte a projekt egy olyan befektetés, amely biztonságot ad a tanároknak és azoknak a diákok, akik tanárok szeretnének lenni. A végső cél - mint hangsúlyozta - a tanári pálya vonzóvá tétele.

Laurent Sens kifejtette, hogy a következő három év során Magyarországon tanáronként átlagosan ötmillió forint uniós támogatást fognak befektetni.

A projekt társfinanszírozási arányának vizsgálata során megemlítette, hogy két eltérő értelmezés létezik, és a bizottság számításai alapján az uniós hozzájárulás valójában körülbelül 40 százalékra rúg. Az eltérés forrása a számított költségek meghatározásában, valamint abban rejlik, hogy a kiindulási pontot honnan nézzük - tette hozzá.

Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese arról számolt be, hogy nagy az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, az intézmény pedagógusképzésére 2022-ben a felvettek száma 606 volt, 2024-ben pedig már 1297. A béremelés hatására az álláshelyekre is megnőtt a jelentkezők száma - jegyezte meg.