Bálint Csaba (BNR) véleménye szerint az euró árfolyamának 2%-os emelkedése nem jelent drámai fordulatot a gazdasági helyzetben.

Két nap alatt 4,9775 lejről 5,0991 lejre emelkedett az euró árfolyama. Bár a hazai közvélemény hajlamos túlértékelni egy ilyen mértékű árfolyamváltozás hatásait, tény, valamelyest azok is mélyebre kell majd nyúljanak a zsebükbe, akik nem terveznek külföldi utazást.

Kedden az euró árfolyama átlépte az 5 lejes lélektani határt, szerdán pedig újabb csúcsot döntött, a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,0991 lejes szinten jegyezte. Ez azt jelenti, hogy két nap alatt a lej 2,44 százalékot vesztett az értékéből a közös európai valutához viszonyítva. Az amerikai dollár árfolyama valamivel enyhébben, 2,26 százalékkal emelkedett, 4,3903 lejről 4,4898 lejre.

"Van nyomás a piacon, ami érthető, hiszen hatalmas a bizonytalanság: átmeneti elnöke van az országnak, átmeneti kormánya, elhúzódott a választási időszak, politikai szempontból nem látni az utat, amerre Románia tart" - nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lejnek az euróhoz és a dollárhoz viszonyított értékvesztésének a közvetlen oka, a tőkemozgás irányának megváltozása, nem az első elnökválasztási forduló másnapján kezdődött, hanem már hetek óta tart. Egy ideje a korábban megszokottnál jóval kevesebb tőke érkezik az országba, ellenben sokkal több távozik.

Az utóbbi egy-két-három esztendőben a Román Nemzeti Bank (BNR) szigorú felügyelet alatt tartotta az euró árfolyamát, amely 2023 óta állandóan 4,97 lej körül mozog. Bálint Csaba szakértő hangsúlyozza, hogy a jegybank csak akkor tudja fenntartani ezt a stabil árfolyampolitikát, ha a tőkemozgások ezt támogatják. "Bármilyen politikai irányvonalat követ is az ország, a tőkeáramlásra rendkívüli figyelmet kell fordítani" - figyelmeztet a szakember.

Hozzáfűzi, hogy a körülbelül 2 százalékos árfolyam-ingadozás Közép-Európában, valamint az euró és a dollár viszonylatában sem tekinthető kirívónak. "Sok a bizonytalanság, rengeteg a kérdőjel, ami hatással van az árfolyamokra, de ez a 2 százalék nem jelent végzetes fordulatot. Ez az érték arra utal, hogy a jegybank továbbra is kézben tartja az árfolyam stabilitását" - mondja a BNR vezetőtanácsi tagja. Ezt erősíti meg az is, hogy a választások utáni napon a jegybank körülbelül 2 milliárd eurót mozgósított a valutatartalékából az euró árfolyamának fenntartása érdekében.

Az utóbbi napokban a valutaárfolyamok mellett a bankközi kamatok is emelkedésnek indultak, ami azt jelenti, hogy a kamat értékes védőpajzsot nyújt a hazai pénz számára, így vonzóbbá téve azt. Bálint Csaba hangsúlyozza, hogy a jegybank feladata most az, hogy megtalálja az egyensúlyt az euró árfolyama és a kamatszint között.

A BNR számára ez a helyzet nem volt váratlan, hiszen az elmúlt évek során jelentős deviza- és aranytartalékot sikerült felhalmoznia. Március végére ezek értéke túllépte a 70 milliárd eurót, ami számottevő stabilitást biztosít a központi bank számára.

A bukaresti jegybank vezetősége soha nem bocsátkozik prognózisokba az árfolyamok alakulását illetően. Az amerikai JPMorgan elemzői szerint két forgatókönyv képzelhető el: az egyik a lej 3-5, a másik a 15-20 százalékos leértékelődésével számol. Ha utóbbi válna valóra, akkor az árfolyam 6 lej körüli értékre nőne.

Bár az euró 2,44 százalékos erősödése a lejhez képest valóban nem tragédia, egyértelmű, hogy nem csak azok számára jelent pluszkiadást, akik külföldre utaznak. Egyes szolgáltatások (telefon, internet stb.) bérleti díja euróban van megállapítva, így az árfolyam növekedése drágulással jár, s ugyanez érvényes azok többségére is, akik albérletben laknak. Általában a lakások árát is euróban adják meg a tulajdonosok, így ezek is drágulnak.

Romániában jelentős külkereskedelmi mérleghiány tapasztalható, ami azt jelenti, hogy az ország több árut vásárol külföldről, mint amennyit exportál. Ennek következtében a boltok polcain egyre több import termék található, és várható, hogy ezek ára a közeljövőben tovább emelkedik.

A lej gyengülése a főbb devizákhoz képest kedvezőtlen hatással van az államháztartás állapotára, hiszen az államadósság jelentős része külföldi valutában van denominálva. Ez a helyzet azt vonja maga után, hogy a már amúgy is magas kamatköltségek tovább nőnek, ami súlyosbítja a pénzügyi terheket.