A baloldali közlekedés és a 10 km/h sebességkorlátozás - izgalmas érdekességek a KRESZ történetéből A közlekedés szabályai nemcsak a biztonságunkat szolgálják, hanem a különböző kultúrák és országok sajátosságait is tükrözik. Magyarországon például a bal
Tudta, hogy Magyarországon egészen 1941-ig a bal oldalon közlekedtek? Érdekes tény, hogy a Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) bevezetésével egy évvel megelőztük a mobilizáció terén élen járó Nagy-Britanniát! Ez a lépés nemcsak a közlekedés biztonságát javította, hanem a modern közlekedési szabályok bevezetésével is hozzájárult a járművek és gyalogosok közötti harmonikusabb viszony megteremtéséhez.
A közlekedés szabályozása, a KRESZ, a forgalom bonyolultságával együtt fejlődött. Kezdetben a fő cél a szükséges közlekedési szabályok megalkotása volt, később, amikor a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több és gyorsabb jármű jelent meg az utakon, ezekre kellett korlátokat szabni. Mára az emberi tényező vált hangsúlyossá, és bár továbbra is a legfontosabb a biztonság, mindezt az egymásra való odafigyeléssel erősítenünk kell.
A legelső jogszabály 1890-ben született Magyarországon, ami az egész országra vonatkozó közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a "balra tarts, jobbról előzz" elvet, azaz a bal oldali közlekedést, és azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni. Az első automobil-vezetői tanfolyamot a Magyar Királyi Posta indította, és a vezetőjelölteket a biztonság kedvéért még a kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások közül válogatták ki, a tananyagnak pedig része volt az automobilok szétszerelése és összeszerelése is.
1901-ben életbe lépett az első közlekedési rendelet, amely kifejezetten a fővárosra vonatkozott. Ez a jogszabály előírta, hogy az automobilokat számokkal kellett azonosítani, és megkövetelte, hogy sötétedés után minden autó bekapcsolja a világítást. Az akkori közlekedési szabályok szerint a megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 10-15 km/óra között mozgott, az út szélességétől függően, míg lakott területen kívül kizárólag az autóbuszok számára volt engedélyezett a maximum 30 km/óra sebesség. A helyzet 1930-ban változott, amikor életbe lépett az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ). Ekkor a gépjárművek lakott területen belül már 20-40 km/órás sebességgel közlekedhettek, míg a településeken kívül a személyautókra nem volt sebességkorlátozás.
1910-ben jelentek meg az első közlekedési táblák - mindössze 4 darab, amelyek veszélyes útkereszteződésre, vasúti átjáróra, bukkanóra és éles kanyarra hívták fel a figyelmet.
1953-ban mindössze 59 közlekedési táblát kellett elsajátítaniuk a KRESZ-vizsgára készülőknek, de ez a szám 1962-re már 158-ra nőtt. Napjainkban pedig a vizsgázóknak több mint 300 táblát kell megismerniük és memorizálniuk ahhoz, hogy sikeresen teljesíthessék a KRESZ-vizsgát.
Magyarország 1941-ben lépett át a jobb oldali közlekedésre, egy olyan eseményre, amely hasonlóan zajlott, mint napjainkban a nyári és téli óraátállítások. Az átállás vidéken július 6-án, míg Budapesten november 9-én, hajnali három órakor történt, mindez egy előre meghatározott időpontban. Érdekes, hogy a háborús körülmények miatt az utakon tapasztalható forgalom annyira minimális volt, hogy az átállás szinte észrevétlenül zajlott le, problémák nélkül.
1950-ben a "második KRESZ" bevezetésével fontos szabályok léptek életbe, amelyek szerint a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kellett adniuk az egyenesen haladók számára. A kanyarodás szándékát kötelező volt jelezni, akár irányjelző használatával, akár kézjelzéssel. 1962-től a vasúti és közúti kereszteződéseket elengedhetetlenül fénysorompókkal kellett ellátni, és a kerékpárok világítását is kötelezővé tették, elöl és hátul egyaránt. A 70-es évekre a magyar járművezető-képzés színvonala példamutatóvá vált Európában, de a "motorizációs robbanás" következtében sajnos drámaian megnőtt a súlyos balesetek száma. 1972-ben pedig megjelentek az első traffipaxkészülékek, amelyek új korszakot nyitottak a közlekedésrendészetben.
A KRESZ 1993-as módosításában vezették be az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, és kötelezővé tették a biztonsági öv használatát. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben mobilt használni. 2001. május 1-jétől autópályán már 130 km/órával lehet haladni, 2002-től pedig kötelező lett a gyermekülés használata a személygépkocsikban. A 2010-es változtatások célja a balesetek számának további csökkentése. A "zéró tolerancia" elve az ittas vezetés minden formáját tiltja, és az autóvezetőknek kötelező láthatósági mellényt viselni, ha lakott területen kívül állnak meg.
A Magyar Vöröskereszt irányításával 1995 óta folynak az Elsősegélynyújtási ismereteket oktató tanfolyamok. 2012-ben jelentős változás történt a "B" kategóriás jogosítvány megszerzésében, mivel eltörölték a külön rutinvizsgát; ezt a vizsgát a forgalmi vizsgába integrálták. Ugyanebben az évben bevezetésre került a távoktatás (e-learning) rendszer is, amelynek köszönhetően mára a tanulók körülbelül 90%-a online formában sajátítja el a KRESZ tudnivalóit.
A változások sora itt nem ér véget, hiszen már folyamatban van a KRESZ legfrissebb módosításának kidolgozása, amely várhatóan 2026-tól lép életbe. Az új szabályozás külön figyelmet szentel az elmúlt években egyre elterjedtebb elektromobilitási eszközök használatának is.
A KRESZ és a tanulási szokások folyamatosan fejlődnek, és ennek megfelelően a tananyag is átalakul. Az idei ősz folyamán megújult digitális tananyagunkban a legmodernebb technológia áll a tanulók rendelkezésére: lenyűgöző, nagy felbontású videók, valós forgalmi szituációkat bemutató 3D-s animációk és interaktív szimulációk gazdagítják az oktatást. Az a célunk, hogy a diákok ne csupán a vizsgára készüljenek fel, hanem valódi, gyakorlati tudással és közlekedési kultúrával is rendelkezzenek, amely elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez.
Ma pedig már az okosautók is segítségünkre vannak, hogy elkerüljük a közúti baleseteket - az újításokról itt írtunk.
