A grandiózus vasúti felújítás végére értünk, ám a Miskolcra vezető út még mindig hosszabbnak tűnik.

A MÁV nemrégiben örömmel közölte, hogy befejeződött a miskolci fővonal felújítása, amely a vasúttársaság szerint egy fontos mérföldkőként vonul be a vonal történetébe. A vágányzár időszaka véget ért, és a vonatok újra szabadon járhatnak.

A 18 milliárd forintos nagyságrendű beruházás keretében impozáns infrastrukturális fejlesztéseket valósítottak meg: 27 kilométeres szakaszon újították meg a bal vágányt, amelynek során 60 kilométernyi sínszál alatti 46 ezer betonalj cseréjére került sor. Az ágyazat frissítése során több mint 105 ezer tonna zúzott követ cseréltek ki és rostáltak át, emellett 1,3 kilométernyi területen teljesen új ágyazatot alakítottak ki.

A munkálatok során 60 kilométernyi hosszúsínszálat építettek be - ez 500 darab, egyenként 120 méteres sínszálat jelent. A projekt része volt 12 híd állagmegóvó szigetelése és 10 vasúti átjáró karbantartása, illetve részleges felújítása is. A kivitelezés során modern technológiát alkalmaztak: egy 600 méter hosszú SMD felépítménycserélő óriás géplánc segítette a munkát, amely naponta mintegy másfél kilométeres szakaszon tudott haladni. A munkálatokban műszakonként 250 szakember vett részt, és összesen 100-120 különféle munkagépet vetettek be.

Bár a számok lenyűgözőek és a beruházás is figyelemreméltó, az eredmények mégis vegyes képet mutatnak. A MÁV állítása szerint a fejlesztések nyomán egy 20 kilométeres szakaszon megszűnnek a sebességkorlátozások, és a menetidő akár 5 perccel is csökkenhet. Az „akár” szó használata azonban mindenképpen kétségeket ébreszt a valódi előnyökkel kapcsolatban.

A helyzet még érdekesebb, ha szemügyre vesszük a vonal legutóbbi fejlesztéseit. A Magyar Közlekedési Klub statisztikái alapján 2010 óta négy jelentős beruházás valósult meg: felújították a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti szakaszt, átépítették a vágányokat Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád között, teljesen megújult a Budapest és Hatvan közötti rész, valamint egy harmadik vágányt is építettek Kőbánya-felső és a Keleti pályaudvar között. Ezekre a fejlesztésekre a kormány összesen több százmilliárd forintot költött.

A helyzet meglepő, hiszen a várt javulás helyett a menetidő nemcsak hogy nem csökkent, hanem még nőtt is. Míg 2010-ben Sárospatak és Budapest között az utazás mindössze 3 óra 26 percet vett igénybe, ma ez az idő 3 óra 34 percre emelkedett. Még ha a mostani ígéretek szerint a 5 perces csökkentés meg is valósul, az utazás akkor is 3 perccel hosszabb lesz, mint ami 14 évvel ezelőtt volt.

A helyzet további aggodalomra ad okot, hiszen Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja szerint a jövő évi menetrendben Miskolc és Budapest között további 10 perces növekedés várható, ami miatt az InterCity rendszeresen lekési a szolnoki csatlakozást Hatvanban. A kormány részéről Gulyás Gergely mindössze annyit tudott mondani, hogy nem ismerve a fejlesztések pontos költségeit, nem tud magyarázatot adni a menetidő növekedésére.

A MÁV tájékoztatása szerint a jelenlegi munkálatok még nem fejeződtek be teljesen. A tervek szerint jövő áprilisig befejezik azokat az utómunkálatokat, amelyeket a téli időjárás miatt most nem tudnak elvégezni. Ezek közé tartozik a vágányok semleges hőmérsékletének beállítása, az ágyazat pótlása, a vágányok és a felsővezetékek utolsó simításai, valamint a vízelvezető árkok és hídmedrek karbantartása. Továbbá, már folyamatban van a következő jelentős projekt tervezése is: a Hatvan és Füzesabony közötti vasúti szakasz felújítása a következő öt év során.

Vitézy a közelmúltban egy Facebook-posztban bírálta Lázár János építési és közlekedési miniszter törvénymódosítási javaslatát, amely szerinte súlyos következményekkel járhat a vasúti közlekedésre nézve, beleértve a vonalbezárásokat és a járatok ritkítását. A javaslat alapján a minimális szolgáltatási szint drasztikusan csökkenne, így a járásközpontok, megyeszékhelyek és Budapest közötti kapcsolatok esetében mindössze napi két járatot kellene üzemeltetni. Vitézy aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a lépés visszalépés lenne a szomszédos országok színvonalához képest. A politikus hangsúlyozta, hogy a javaslat lehetőséget adna a vasúti szabályok figyelmen kívül hagyására műszaki indokokra hivatkozva, valamint a "leghatékonyabb közlekedési mód" elvére támaszkodva. A tervezet értelmében a vonat és busz közötti átfedések csak akkor maradhatnának fenn, ha a megszüntetésük 50%-nál nagyobb menetidő-növekedést eredményezne. Vitézy arra kérte kollégáit, hogy ne engedjék megvalósulni ezeket a tervezett változtatásokat.