Belgrádot vádolják a Pristinához közeli koszovói csatorna felrobbantásával – értesült a Világgazdaság.

Pénteken késő este robbanás rázta meg Észak-Koszovót, amikor egy csatornát támadtak meg. Albin Kurti koszovói miniszterelnök az eseményt Szerbia terrorista akciójaként értékelte, ahogyan azt a pristinai Koha Ditore napilap online kiadásában is olvashatjuk. A szerb külügyminiszter viszont határozottan elutasította ezeket a vádakat. A robbanás tovább élezte a feszültségeket a két ország között, ahol jelentős számú szerb kisebbség él, és a helyzet továbbra is aggasztóan feszült.

A felrobbantott csatorna Koszovó két szénerőművének vízellátását biztosítja, amelyek az ország elektromosenergia-ellátásának körülbelül 90%-át fedezik. Az incidens következtében azonban nemcsak az erőművek működése került veszélybe, hanem a térség ivóvízellátása is kritikus helyzetbe jutott - olvasható a Koha Ditore jelentésében.

Jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy pontosan megértsük, mi zajlott le, mi állhat a robbanás hátterében, és vajon szándékos cselekedetről van-e szó.

Albin Kurti véleménye szerint Szerbia viseli a felelősséget, és úgy látja, hogy a célja ezzel a „bűncselekménnyel és terrorista akcióval” Koszovó alapvető infrastruktúrájának egy fontos részének megsemmisítése volt.

A koszovói miniszterelnök viszont...

Marko Djuric, Szerbia külügyminisztere határozottan elutasította a Szerbiát ért vádakat, amelyeket megalapozatlanoknak minősített. Miközben elítélte a történt eseményeket, arra is utalt, hogy a robbantás mögött Pristina is állhat. Azonban ő sem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat a kijelentései alátámasztására.

A szerb külügyminiszter a közösségi platformokon közzétett üzenetében arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy indítsanak részletes és átlátható nyomozást, melynek célja a bűncselekmény elkövetőinek azonosítása és felelősségre vonása.

A csatornarobbanás következtében megerősítették a rendőrségi jelenlétet a kiemelt jelentőségű létesítmények környékén.

Történelmi háttér

Koszovó 2008-ban önállóságot hirdetett, ám Belgrád ezt azóta sem ismeri el, továbbra is saját déli részének tekinti a főként albánok lakta területet. A két fél közötti párbeszéd 2013-ban brüsszeli közvetítéssel indult el, azonban a várva várt előrelépések elmaradtak. Ez különösen aggasztó, mivel a kapcsolat normalizálása elengedhetetlen mindkét ország európai integrációs törekvései szempontjából.

különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.