Benkő Levente írásában arról számol be, hogy az új év kezdetén a zsidó állam meglepő módon tűzszünetet hirdetett Gázában. Eközben Törökország, amely jelentős mértékben erősítette regionális befolyását, váratlan lépésként a kurd kisebbséggel folytat tárgya
Lehetséges, hogy már a Trump-hatás hatásait tapasztaljuk? Aszad hatalmának megingása után újra terroristák bázisává válhat Szíria? Vajon felmerül-e a háború lehetősége Iránnal, és milyen hatással lesz ez az olajárakra?
"Két héttel ezelőtt az ukrajnai rendezés esélyeit jártuk körbe a meghatározó játékosok elképzelt perspektívájából. Ma a Közel-Keletre látogatunk, ahol pláne sokszereplős sakkjátszma zajlik, jelentős hatással Európa és így hazánk biztonságára is. A térségben a tavalyi év nagy vesztesei Irán és Oroszország, a nagy nyertesei pedig Izrael és Törökország voltak; az új év első heteiben a zsidó állam mégis tűzszünet kötött Gázában, a regionális hatalmi pozícióit jelentősen erősítő Törökország pedig váratlanul a kurd kisebbségével egyezkedik. Lehetséges, hogy már a Trump-hatás hatásait tapasztaljuk? Aszad hatalmának megingása után újra terroristák bázisává válhat Szíria? Vajon felmerül-e a háború lehetősége Iránnal, és milyen hatással lesz ez az olajárakra?
**Diplomáciai Kristálygömb 2025: A Közel-Kelet Második Fejezete** A diplomáciai kapcsolatok bonyolult szövedékében, ahol a múlt árnyai és a jövő kihívásai egyaránt jelen vannak, a Közel-Kelet 2025-re formálódó politikai tája izgalmas és sokszínű. A régió története és kultúrája gazdag örökséget hordoz, amely folyamatosan alakítja a jelenlegi eseményeket és a jövőbeli lehetőségeket. A második rész fókuszában a regionális hatalmak közötti dinamikák állnak, amelyek nemcsak a helyi, hanem a globális politika szövetére is hatással vannak. Az együttműködés és a konfliktusok egyensúlya formálja a Közel-Kelet jövőjét, ahol a gazdasági érdekek és a társadalmi változások egyaránt szerepet játszanak. Az új technológiák és a digitalizáció megjelenése új lehetőségeket teremt a diplomáciai kapcsolatokban. A hagyományos tárgyalások mellett a virtuális platformok és az online kommunikáció szerepe egyre fontosabbá válik. A közvélemény és a társadalmi média hatása szintén új kihívások elé állítja a diplomatákat, akiknek a hagyományos diplomáciai módszerek mellett innovatív megközelítésekre is szükségük van. Ezek a tényezők együtt formálják a Közel-Kelet 2025-ös jövőjét, ahol a nemzetközi közösség szereplőinek együtt kell működniük, hogy elősegítsék a békét, a stabilitást és a fejlődést a régióban. Ahogyan a diplomáciai kristálygömb fénye megvilágítja a jövő utjait, úgy a Közel-Kelet is új kihívásokkal és lehetőségekkel gazdagodik, amelyeket a globális közösség figyelemmel kísér.
Sokan meglepődtek, amikor a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban, és már Trump bejelentése előtt, Izrael tűzszünetet kötött Gázában. A megállapodás feltételei között szerepel, hogy a Hamásznak fokozatosan el kell engednie 98 izraeli túszát, cserébe pedig Izrael kétezer palesztin foglyot bocsát szabadon, köztük több elítélt terroristát. Eközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) is visszavonul a Gázai övezetből, bár nem vállalnak kötelezettséget a hadműveletek teljes leállítására. A Hamász szempontjai érthetőek, hiszen stratégiájuk az, hogy Washington addig fékezi Izraelt, amíg végül egy tűzszünettel meg tudja biztosítani a terrorszervezet fennmaradását. Bidenék távozása után azonban ez a stratégia meglehetősen bizonytalanná vált. A Hamász, amely leharcolt állapotban és regionális szövetségesei kiiktatásával néz szembe, aligha remélhetett kedvezőbb feltételeket. Az izraeli közösségi média azonban hevesen reagált: örömüket fejezték ki a túszok szabadon bocsátása miatt, de felmerült a kérdés: miért éppen most kell megállni és visszavonulni a nehezen megszerzett pozíciókból? Hiszen Trump, akit sokan "a történelem leginkább Izrael-barát elnökének" tartanak, éppen most lép be a Fehér Házba, és a Hamász felszámolása még nem fejeződött be. Miért szabadon engedni olyan elítélt terroristákat, akik újra Izrael ellen fordulhatnak?
