Az olajszankciók súlyos csapást mértek Moszkvára, a költségvetés megrendült, és az Urals olaj ára drámaian csökkent.
Oroszország költségvetése októberben ismét hiányba fordult, mintegy 400 milliárd rubel -- körülbelül 4,2 milliárd euró -- többletkiadással.
Az idei évben a kumulált deficit elérte a 4200 milliárd rubelt, ami körülbelül 44,6 milliárd eurónak felel meg, és a GDP 1,9 százalékát teszi ki.
Az orosz pénzügyminisztérium statisztikái szerint az év első tíz hónapjában csupán három hónapban - nevezetesen márciusban, augusztusban és szeptemberben - mutatkozott költségvetési többlet, ahogyan arról a Kommerszant gazdasági portál beszámolt.
A bevételi oldal drámai csökkenése mögött elsősorban az olaj- és gázipari hozzájárulások gyengülése áll. A szektor adóbevételei januártól októberig 21,4 százalékkal, 7500 milliárd rubelre (79,6 milliárd euróra) csökkentek, ami komoly romlást jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
A Kommerszant elemzése alapján a visszaesés hátterében két fő tényező áll: a rubel megerősödése és az orosz Urals olaj árának drámai csökkenése.
Az orosz sajtóértesülések alapján az Urals olaj ára idén a legalacsonyabb szintre süllyedt, miután az Egyesült Államok október végén újabb szankciókat alkalmazott Oroszország két jelentős olajvállalatával, a Lukoillal és a Rosznyeftyivel szemben.
A Balti- és Fekete-tengeri kikötőkben az orosz olaj ára jelentősen eltér a Brent olajéhoz képest, hiszen hordónként közel 20 dollárral olcsóbban kel el. November 10-én ez a különbség 19,4 dollárra rúgott, míg a hónap elején 13-14 dolláros eltérés volt tapasztalható. A szankciók bevezetése előtt pedig mindössze 11-12 dolláros árkülönbséget mértek.
Az amerikai pénzügyminisztérium a szankciókat azzal indokolta, hogy Moszkva "nem mutat komoly hajlandóságot" a háború lezárását célzó békefolyamatra, ezért a lépések célja a Kreml bevételi lehetőségeinek és gazdasági mozgásterének szűkítése. A Kommerszantnak nyilatkozó elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy az Urals ára a piac stabilizálódásával visszatérhet a kora őszre jellemző szintekre.
A magyarországi olajpiacon a Mol csoport jelentős mértékben orosz származású nyersolajat importál, különösen az Urals fajtát, amelyet a "Barátság" csővezetéken keresztül juttatnak el az országba. Ezért a vételár kérdése magyar szempontból különösen lényeges, hiszen nemcsak az üzemanyagárak alakulására van hatással, hanem a költségvetés bevételeire is. A kormány 2022 végén bevezetett egy különadót, amely az Urals és a Brent olaj árának eltérésére alapozva működik. E kezdeményezés célja, hogy kihasználja az olajárak közötti különbségből származó "extra profitot". A különadó mértéke kezdetben 95%-os volt, amely azt jelenti, hogy amikor az Urals olaj ára alacsonyabb a Brent olajénál, az ebből származó nyereség jelentős részét az állam adó formájában elvonhatja a Moltól.
Magyarország ellátási helyzete annyiban stabil, hogy a már említett amerikai szankciók alól egy évnyi mentességet kapott a kormány - mint azt hivatalosan közölte Marco Rubio külügyminiszter.
