A lakosság egyre inkább felfedezi az előtörlesztés lehetőségét – vajon mi áll ennek a hátterében? Mennyire gazdagodtak meg a magyarok, hogy ilyen lépéseket tesznek? Utánajártunk a részleteknek!

Rekordösszegű új kölcsönt vesz fel a lakosság, de a teljes hitelállomány csak lassan nő. Az adósok ugyanis szorgosan törlesztenek is közben, sőt sokan előbb visszafizetik a tartozásukat. A kamatstop eltörlésének veszélye sokakat hitelkiváltásra ösztönzött, a babaváró kölcsönnél pedig az állam több tartozást fizet vissza, mint maguk az adósok.

Kiemelkedően sok hitel vettek fel a magyar családok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb összesítő adatai szerint a második negyedévben az új folyósítások összege megközelítette a 800 milliárd forintot, ami a negyedik legerősebb negyedév a jegybank statisztikáiban. A történelmi rekordot 887 milliárd forinttal 2019 harmadik negyedévében állították fel a magyar családok, ez volt az az időszak, amikor elindult a babaváró támogatás. Még két olyan időszak volt, amikor a mostaninál több hitelt vettek fel, 2021 második és harmadik negyedéve, akkoriban járt csúcsra az első otthonfelújítási támogatás.

A teljes hitelállomány ennél sokkal kevésbé emelkedett, alig 125 milliárddal 10 437 milliárd forintra nőtt. Ennek fő oka, hogy a második negyedévben 515,5 milliárd forintnyi hitelt törlesztettek az adósok, és ebből több mint 204 milliárd forint előtörlesztés volt. (A tőketörlesztés nem a törlesztőrészletek összege, kizárólag a tőketartozásra fordított részt tartalmazza.)

Az ilyen mértékű előtörlesztések mögött nem csupán az a jelenség húzódik meg, hogy az adósok váratlanul jelentős összegekhez jutnak, amik révén rendezni tudják banki tartozásaikat. Számos ember dönthet úgy, hogy kiváltja meglévő hiteleit, míg mások a lejáró lakástakarék-szerződéseiket használják fel lakáshitelük törlesztésére. Továbbá, az állam is aktívan részt vesz az előtörlesztésekben, például a babaváró hitel esetében, amikor a második vagy harmadik gyermek megszületik. Az utolsó negyedév során a teljes előtörlesztések körülbelül tizede, amely 20,4 milliárd forintot képvisel, szorosan összefonódik a babaváró támogatással, amelynek költségeit így az állami költségvetés fedezte.

A második negyedévben a piaci alapú lakáshitelekből összesen 264,4 milliárd forintot folyósítottak, ami közel áll a legmagasabb negyedéves eredményekhez. Az előző csúcsidőszakok jellemzően az első lakásfelújítási támogatás és a Zöld Otthon Program keretében valósultak meg, amelyek jelentős hatással voltak a hitelfelvételekre.

A lakáshitelek összértéke ugyanakkor csak mérsékelt ütemben emelkedett. A piaci alapú forinthitelek esetében 73,6 milliárd forinttal 4156,4 milliárdra nőtt a teljes állomány, míg a támogatott hitelek csupán 17 milliárd forinttal bővültek, elérve a 954,2 milliárdot. Ennek hátterében áll, hogy ezeknél a kölcsönöknél is jelentős mértékű törlesztések és előtörlesztések történtek.

A piaci alapú lakáshitelek esetében különösen érezhető a magasabb kamatszint, ami sokakat érint. Az adósok negyedévente 50-90 milliárd forint között mozogó összeggel csökkentik tartozásaikat a bankok felé, még a hitel futamidejének lejárta előtt. Ezek a pénzügyi tranzakciók gyakran lakáseladásokból vagy hitelkiváltásokból erednek, ami tovább árnyalja a lakáspiaci helyzetet.

2022 második és harmadik negyedévében komoly hitelkiváltási trend kezdődhetett, amikor a piaci alapú lakáshitelek esetében az előtörlesztések összege meghaladta a 90 milliárd forintot. Ekkor már sokan tudták, hogy a 2021 végén bevezetett kamatstop csupán 2022 közepéig marad érvényben, ami arra ösztönözte a lakáshiteleseket, hogy a változó kamatozású hiteleiket fix kamatozásúra váltsák.

Egyetlen negyedév emelkedik ki az idei évből: 2023 április és július között 38,6 milliárd forintnyi új folyósítást regisztráltak, míg 26,8 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt. E mögött a kiemelkedően magas kamatozású állampapírok húzódhatnak meg. A Bank360.hu szakértői rámutatnak, hogy sokan úgy számoltak, hogy a kamatkülönbség miatt érdemes lehet jelzáloghitel helyett Prémium Magyar Állampapírt vagy Babakötvényt vásárolniuk, mivel így is profitálhatnak, amíg a befektetésük kamata magas szinten marad. Amint azonban az inflációt követő állampapírok kamata jövőre alacsonyabbra csökken a jelzálogkölcsön kamatánál, a befektetések eladásából származó bevételt előtörlesztésre használhatják. Érdemes megjegyezni, hogy a szabadfelhasználású forintalapú jelzáloghitelek összállománya folyamatosan csökken, és már nem éri el a 730 milliárd forintot.

A személyi kölcsönök terén figyelemre méltó növekedés tapasztalható, hiszen az idei második negyedévben a folyósított összegek elérték a 209,8 milliárd forintot, ami új rekordot jelent. Az előző csúcs, amely az idei első negyedévben született, 161 milliárd forint volt. Ez jól tükrözi, hogy a piacon egyértelműen felerősödött a kereslet a kölcsönök iránt, és a trendek alapján a hitelfelvételi kedv folytatódik.

A teljes hitelállomány növekedése természetesen mérsékelt ütemben zajlott, hiszen a második negyedévben mindössze 30 milliárd forinttal bővült, elérve a 1424,5 milliárd forintot. Érdemes megemlíteni, hogy a tőketörlesztések mértéke is rekordmagasságokba emelkedett, negyedéves szinten közel 144 milliárd forintot tesz ki, és ennek a jelentős része, több mint 50%-a, előtörlesztés formájában valósult meg.

Nem meglepő, hogy a tőketörlesztések összege folyamatosan emelkedik. Az annuitásos hitelek sajátossága, hogy a futamidő előrehaladtával a törlesztőrészleten belül egyre nagyobb részét teszi ki a tőke. Ráadásul a 2019-es csúcsidőszakban felvett személyi kölcsönök mostanában esedékesek, míg a Covid-járvány idején moratórium alá került kölcsönöket szintén egyre inkább elkezdik visszafizetni az adósok.

A babaváró hitelek esetében a folyósított összegek még mindig túlszárnyalják a tőketörlesztéseket, még a szigorúbb szabályozások ellenére is. A második negyedévben 63 milliárd forintnyi új babaváró hitelt vettek fel, míg a visszafizetett összeg kevesebb mint 38 milliárd forint volt. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy amennyiben a családok teljesítik az ígéretüket és megszületik a tervezett gyermek, a hitel törlesztése három évre felfüggeszthető. Ezért a babaváró hitelt igénylő családok jelentős része, a statisztikák szerint körülbelül a felük, nem teljesít törlesztést. Emellett a visszafizetett babaváró támogatások több mint fele előtörlesztés formájában érkezik, amelyet az állam biztosít a második és harmadik gyermek születése után.