Áder János hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a hazai vízkészletek folyamatos nyomon követése és elemzése. Az ország vízgazdálkodása szempontjából kulcsfontosságú, hogy pontos adatokat gyűjtsünk a vízminőségről és a víz mennyiségéről, hiszen ez lehetővé t

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, szerdai szekszárdi előadásában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás, amelyet túlnyomórészt az emberi tevékenység idézett elő, már nem fordítható vissza. Ehelyett elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az új, megváltozott környezeti viszonyokhoz.

Áder János a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott előadásában, amely a klímaváltozás és a mezőgazdaság alkalmazkodási lehetőségeit tárgyalta, hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében a klímaváltozás hatásai gyorsabban és intenzívebben jelentkeznek, mint a világ más részein. Ennek következményeként a magyar mezőgazdaságnak sürgősen alkalmazkodnia kell az új környezeti kihívásokhoz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális mezőgazdaság komoly kihívásokkal néz szembe a talajdegradáció következtében, amely miatt egyre csökken az agrárszektor számára rendelkezésre álló termőföld területe. Az ENSZ adatai alapján évente körülbelül 12 millió hektár termőtalajt veszítünk el a bolygón, és a kapcsolódó anyagi veszteségek – amelyek az aszály, a talajromlás és az erdőtüzek következményei – elérik a 15 ezer milliárd dollárt.

A globális felmelegedés egyik legfőbb kiváltó oka az emberi tevékenység, és sajnos a következő évtizedekben sem várható, hogy ez a tendencia megváltozik. Az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is magas szinten marad, ami aggasztó jelenség. Jelenleg a világ energiafelhasználásának 84%-át fosszilis energiahordozók biztosítják, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Áder János figyelmeztetett arra, hogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatos emelkedésnek indul. Globálisan háromfokos hőmérséklet-növekedésre kell felkészülnünk, ugyanakkor a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekhez viszonyítva.

- emelkedő fogyasztás miatt.

Kitért arra, hogy Spanyolországban az átfogó kormányzati koordináció hiánya és a törvényellenesen fúrt kutak miatt egyes területeken eltűnt a talajvíz. Ahhoz, hogy ez Magyarországon ne történhessen meg, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten - húzta alá.

Elmondta, hogy az Alföldet ma már a téli aszály és a folyók esetében megfigyelhető eltűnő víztest problémája is sújtja. Utóbbi dél-európai országokban ismert, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, de már Magyarországon is van 37 ilyen - hívta fel a figyelmet.

Ezért elengedhetetlen, hogy az áradások során megjelenő többletvíz megőrzésére összpontosítsunk. Új Tisza-menti tározók létesítése, valamint a szántóföldek egy részének visszavizenyősítése elkerülhetetlen. Ezen kívül hangsúlyozni kell a regeneratív, talajmegújító mezőgazdasági technológiák széleskörű alkalmazását is, hogy fenntarthatóbbá tegyük mezőgazdasági tevékenységeinket.

A volt köztársasági elnök kiemelte:

- felelte.

Áder János hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás számos hatása – mint például a globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódása és az invazív fajok térnyerése – ellenállhatatlanul jelen van, és nem lehet ezeket helyben megváltoztatni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazkodás képessége elengedhetetlen, és ezt meg kell tanulnunk.

A szél és a víz által előidézett erózió minimalizálása, a talaj mennyiségének és minőségének megóvása, valamint a fajták sokszínűségének növelése kulcsfontosságú feladat a mezőgazdaságban - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a jövő szempontjából elengedhetetlen, hogy a jelenleg délebbi területeken honos fákat, valamint a termesztett növényfajtákat, vagy a génbankokban megőrzött értékes fajtákat nagyobb arányban vonjuk be a termesztésbe.