Dunaszerdahely sötét árnyékok között keresgél, miközben az ingatlanadó bevételei drámai módon megduplázódnak. Az önkormányzat 1 millió forintért vásárol telket az egyházi tulajdontól, és ehhez még 3,5 milliós hitelt is igénybe vesz.

A város költségvetése soha nem volt még olyan kiemelkedően magas, mint amilyennek a 2025-ös jóváhagyott tervezet ígérkezik. Ezen a téren legutóbb a 2022-es választási évben tapasztalhattunk hasonlót, amikor a város egy jelentős beruházási hitelt vett igénybe, akárcsak most, egy évvel a következő választások előtt.

Hájos Zoltán polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülés költségvetési vitájának kezdetén hangsúlyozta, hogy a városi költségvetés elkészítése még soha nem volt ennyire bizonytalan és kiszámíthatatlan.

A helyzetet bonyolítja, hogy az állam a jövedelemadó-bevételek önkormányzatok számára visszatérítendő részét drasztikusan, 70%-ról mindössze 13,7%-ra csökkentette. Ez a lépés azzal az indoklással történt, hogy az állam átvállalja az óvodák működésének finanszírozását, azonban a feltételek még mindig meglehetősen bizonytalanok. Hájos erre úgy reagált, hogy a jövedelemadóból származó források várhatóan nem lesznek elegendőek az óvodák fenntartásához, így az önkormányzatoknak elkerülhetetlenül továbbra is hozzájárulniuk kell a költségek fedezéséhez.

"A közoktatás finanszírozása a gyereklétszám függvényében történik, amit mi postai úton továbbítunk. Hasonló megoldást képzelek el az óvodák esetében is, de itt a rendelkezésre álló összeg nem lesz elegendő a fenntartásra, így további forrásokat kell majd biztosítani. Ilyen kihívásokkal még sosem szembesültünk a városi költségvetés tervezése során" - nyilatkozta a polgármester.

A költségvetési javaslatból világossá vált, hogy a legnagyobb hátrányt a visszatérített jövedelemadó mértékére az adóbónusz bevezetése okozta, amelyet az előző kormány indított el. Eddig ezt a negatív hatást a társasági adóból származó kompenzációval ellensúlyozták, ám a jelenlegi kormány már nem tervezi, hogy figyelembe veszi ezt a kompenzációs mechanizmust.

A jövő évi városi költségvetési tervezet, amely 42,5 millió euróra rúg, bevételi oldalának legnagyobb részét a jövedelemadóból származó források képezik. E téren azonban a helyzet mindig is ingatag, és mint a polgármester hangsúlyozta, most különösen aggasztó. Az utolsó két év során ez a bevétel körülbelül 11,2 millió eurót tett ki, míg 2022-ben 10,58 millió euró volt a mérték. A 2024-es évre vonatkozó előrejelzés viszont csupán 9,71 millió euróra vonatkozik. Ennek hátterében az áll, hogy az állam csökkenti az önkormányzatoknak visszatérítendő összegeket, mivel a központi költségvetésből fogják finanszírozni az óvodai ellátást. E decentralizált támogatás keretében a városi költségvetésbe 1,69 millió eurós tétel került, de a végleges összeg csak januárban fog kiderülni. A polgármester arra is figyelmeztetett, hogy várhatóan az állam kevesebb pénzt fog folyósítani, mint amennyit a jövedelemadóból elvon, így az önkormányzatnak ezt a hiányt saját forrásaival kell majd pótolnia.

A költségvetés bevételei közül a második legjelentősebb tétel az iskolák fenntartására szánt támogatás, amely a tervek szerint jövőre 9,6 millió euróra emelkedhet. Ez az összeg idén 8,9 millió euró volt, tehát jelentős növekedés várható ezen a téren.

A harmadik legjelentősebb bevételi forrás az önkormányzat költségvetésében az ingatlanadóból származik. Az előrejelzések szerint 2025-re ez a jövedelem várhatóan megduplázódik, így az idei 2,73 millió helyett már 5,43 millió forintot fog elérni. Korábban már említettük, hogy az ingatlanadó mértéke jelentős növekedésen megy keresztül, mind a lakó-, mind a vállalati ingatlanok vonatkozásában.

Összegzésképpen:

A szeptemberi plénumon elfogadott határozat, amely az ingatlanadó emeléséről szólt, némi felháborodást váltott ki egyes képviselők körében. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben a város 3,5 millió eurós beruházási hitel felvételét tervezte, Hakszer Roland független képviselő élesen bírálta a döntést. Véleménye szerint a város a lakosságot és a helyi vállalkozásokat sújtja a magasabb adókkal, aminek következtében 3 millió eurós többletbevételre számít, mégis úgy dönt, hogy további 3,5 millió eurót kíván kölcsönözni. Ez a helyzet sok kérdést vet fel a város pénzügyi stratégiájával kapcsolatban.

Szelle Erika azonban azt emelte ki, hogy a város hitelfelvételének céljairól nem áll rendelkezésre egyértelmű és részletes információ, ami aggasztó. Rámutatott arra is, hogy a helyi közösség és a vállalkozások nem lehetnek a pénzügyi terhek egyedüli viselői; a városnak is felelősséget kell vállalnia, és tudatosan kell gazdálkodnia erőforrásaival. Szükséges, hogy a városvezetés is megfontolja, hol tudna spórolni, és ne csak a lakosok vállára terhelje a költségeket.

"Az önkormányzatok kénytelenek az adóemeléshez folyamodni, amelynek jelentős hányada az ingatlanadóból származik. Ez ránk is hatással van, és nem saját akaratunkból döntöttünk így. Sajnos a pénzügyi helyzetünk bizonytalan. (...) Ezt a lépést közérdekből hoztuk meg, hogy biztosítsuk a város és az intézmények zavartalan működését" - nyilatkozta Hájos Zoltán.

Az ingatlanadó emelését szeptemberben a képviselő-testület tagjainak többsége támogatta, kivételt képezett Hakszer Roland és Őri Rita, míg Szelle Erika az adott ülésen nem volt jelen. A beruházási hitel esetében szintén ők hárman, Penczinger Csabával és Jarábik Imrével együtt, nem támogatták a javaslatot.

A főellenőr rávilágított, hogy a város jelenlegi pénzügyi helyzete lehetővé teszi a hitelfelvételt. A feltétel csupán annyi, hogy a város hitelállománya ne lépje túl az előző költségvetési év folyamatos bevételeinek 60%-át. E pillanatban ez az arány csupán 22,95%, ami 7,48 millió eurós hitelállományt jelent. Ennek alapján Dunaszerdahely még további 12 millió eurót igényelhetne, ha szükséges.

A másik fontos kritérium az, hogy a városi hitelek éves törlesztési kötelezettsége nem lépheti túl az állami támogatások nélküli módosított folyó bevételek 25%-át. Jelenleg ez a százalék 5,68%-ot jelent, ami körülbelül 1,1 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a város évente további 3,7 millió eurót tudna fordítani a hiteltörlesztésre.

De térjünk vissza arra, hogy mire is használja majd a bevételeit a város. A városi intézmények fenntartása tulajdonképpen nagyságrendekben nem változik, az érdekesebb tételek leginkább beruházások, amelyeket Dunaszerdahely 2025-ben tervez megvalósítani. Ezek közül is az egyik legnagyobb egy telekvásárlás.

A határozat indoklása alapján ez a terület a jövőben lehetőséget biztosítana a gokartpálya városligetté való átalakítására. Ezen a helyszínen valósulhatna meg a Csallóközi Vágta, ahol cirkuszok és hasonló előadások állhatnának fel, továbbá hozzájárulna a pihenőzónák bővítéséhez is.

Hájos Zoltán ennek kapcsán kifejtette, hogy az egyház a pénzből egy szociális intézményt szeretne létrehozni, és már egyeztetnek a dunaszerdahelyi nyugdíjas panzió igazgatójával egy ilyen intézmény működéséről.