Megdöbbentő adatok láttak napvilágot az MNB-től: a magyar lakosság egyre inkább elfordul a hazai állampapíroktól.

Nincs mit szépíteni: a lakosság idén hátat fordított az állampapírok világának.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján április hónapban újabb csökkenés tapasztalható a háztartások állampapír-állományában. A piaci érték alapján ez az összeg 13 133,8 milliárd forintra esett vissza, ami közel egy éve nem volt ilyen alacsony szinten.

A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatait a befektetők csupán részlegesen fektetik újra állampapírokba. Az MNB legfrissebb adatai szerint az elmúlt négy hónap során, piaci értéken számolva, körülbelül 800 milliárd forintnyi tőke áramlott ki a lakossági értékpapír-számlákról.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy időszakig azt hangoztatta, hogy a kisbefektetők érdeklődése az állampapírok iránt töretlen, hiszen a háztartások állampapír-állománya névértéken emelkedett, ami arra utal, hogy a kamatokból származó jövedelmet újra állampapírokba fektették. Valóban, januárban és februárban növekedett a háztartásoknál lévő állampapírok mennyisége, ám márciusban és áprilisban a tendencia megváltozott, és a mennyiség jelentősen csökkent, elérve egy féléves mélypontot.

Hétfőn az is kiderült, az állam nem számol már annyi lakossági állampapír-értékesítéssel, mint korábban. A módosított finanszírozási tervben 5595 milliárd helyett már csak 5023 milliárd forintnyi bruttó kibocsátás szerepel. A hiányzó forrást inkább külföldről vonnák be devizában.

A kisbefektetők tehát nem csak a kamatokat, de sokszor a tőkét is kiveszik a kamatfordulók után, és más befektetést keresnek a pénzüknek.

A vagyonos állampapír-befektetők körében sokan ingatlanvásárlásra fordíthatták tőkéjüket, mivel az év elején az MNB szokatlanul jelentős tőkekiáramlást regisztrált az értékpapírszámlákról. Februárban közel 200 milliárd forint, majd márciusban további 75 milliárd forint került más befektetési lehetőségekhez, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kisbefektetők kezében lévő hazai kibocsátású értékpapírok (állampapírok, kötvények, befektetési jegyek és részvények) mennyisége a januári 28 137 milliárd forintos csúcsról csökkent, és áprilisban is még mindig jelentősen elmaradt ettől a szinttől.

A PMÁP-os kamatszint csökkenése nem csupán az ingatlanpiac szereplőinek kedvezett, hanem a megtakarítási szektor más képviselői is igyekeztek kihasználni ezt a lehetőséget. A biztosítók és bankok sikeresen pályáztak a rendelkezésre álló pénzekre, de a legnagyobb hasznot a befektetési alapok húzták. Az év első hónapjaiban a biztosítók jelentős, több tízmilliárd forintos összeget gyűjtöttek össze egyszeri díjas ajánlataikkal, míg a magyar bankok kötvényeibe négy hónap alatt több mint 50 milliárd forint új tőke áramlott be.

A banki kötvényekben lévő lakossági megtakarítások értéke 656,5 milliárd forint volt április végén, ez 12 és fél éves rekordnak számít.

Érdekesség, hogy az egyik hitelintézet, az MBH Jelzálogbank lakossági jelzáloglevél-kibocsátással is megpróbálkozott tavasszal. Ennek köszönhetően a háztartások értékpapírszámláin hosszú évek után ismét felbukkantak a jelzáloglevelek. Ezekből, a jelzálogfedezet miatt a normál banki kötvényeknél biztonságosabbnak tartott hitelpapírokból viszont egyelőre még csak nagyon kis mennyiség, 1,64 milliárd forintnyi van a lakosságnál. A vállalati kötvényeket viszont a tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta látványosan kerülik a kisbefektetők, a náluk lévő mennyiség stagnál, nem éri el a 30 milliárd forintot.

A PMÁP kamatszintjének csökkenése következtében a befektetési alapok iránti érdeklődés drámaian megnőtt. Az elmúlt négy hónap során a hazai befektetési alapokba több mint 586 milliárd forint új megtakarítás áramlott, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági állomány elérje a 11 775,3 milliárd forintos csúcsot. Ha a külföldi befektetési alapokat is figyelembe vesszük, a kisbefektetők már több pénzt helyeztek el alapokban, mint magyar állampapírokban.

Történelmi csúcson volt április végén a magyar háztartások hazai részvényekben lévő megtakarítása is, a kisbefektetők 2342,2 milliárd forintot forgattak a pesti parketten.

A banki részvények között több mint 1320 milliárd forintnyi összeg található. A Budapesti Értéktőzsdén több bank részvényeivel kereskednek, beleértve az OTP-t, a Gránit Bankot, az MBH-t és az MBH Jelzálogbankot. Azonban valószínű, hogy ennek a jelentős tőkének a legnagyobb része az OTP-részvényekhez kapcsolódik. Érdekesség, hogy áprilisban egy szokatlanul magas, 17 milliárd forintos friss lakossági megtakarítás áramlott a hazai banki részvényekbe. Ez arra utalhat, hogy az OTP-nél zajló fontos események, például Csányi Péter vezérigazgatóvá való kinevezése, nem riasztották el a kisbefektetőket.

A hazai értékpapírok mellett folyamatosan nő a magyarok érdeklődése a külföldi befektetések iránt. Április végén a magyar családok értékpapírszámláin már 4361,7 milliárd forintnyi külföldi kötvény, részvény és befektetési alap volt nyilvántartva, ami történelmi csúcsot jelent. Az elmúlt időszakban közel 400 milliárd forint új tőkét fektettek be külföldi értékpapírokba, azonban az április végi állapot szerint ezek az invesztíciók nem hozták meg a várt hozamot. A forint erősödése, valamint a vámháborús hírek következményeként ezek az eszközök jelentős veszteséget könyvelhettek el.

A külföldi kötvények állománya 1038,3 milliárd forintra nőtt, ez is rekordnak számít, külföldi alapokban 2433,2 milliárd forint volt, ami elmaradt a márciusi csúcstól főleg az árfolyamváltozások miatt. Külföldi részvényekben valamivel több mint 890 milliárd forintjuk volt a magyar családoknak.