A román nyugdíjrendszerre egyre fokozódó nyomás nehezedik, ami arra utal, hogy megszorító intézkedések bevezetése válhat szükségessé.

A 2030-as évekre felborulhat a rendszer egyensúlya a demográfiai folyamatok miatt.

Megszüntetnék Romániában a magánnyugdíj-megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét, az erről szóló törvénytervezetet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány. A tervezet hatályba lépése esetén a nyugdíjba vonuló alkalmazottak

A magánnyugdíj csak abban az esetben lehet magasabb a szociális minimálnyugdíj összegénél, ha a kedvezményezett jelentős megtakarítást halmozott fel a magánnyugdíjalapokban, amelyet tíz évre elosztva lehetne csak kifizetni. Ha a kedvezményezett korábban elhunyna, akkor az örökösei jogosultak lennének a nyugdíjmegtakarítás kifizetetlen részére. Azok, akiknek a magánnyugdíjalapnál felhalmozott összegük nem éri el a szociális minimálnyugdíj tizenkétszeresét (vagyis ami kevesebb mint egy év alatt kifizethető), az a lehetőséggel élhet, hogy egy összegben felveheti a teljes megtakarítást.

A tervezet keretein belül egy új lehetőség kerül bevezetésre: az életjáradékként kifizetett magánnyugdíj. Ennek keretében a járandóság összegéről a kiválasztott magánnyugdíjpénztár megállapodást köt a megtakarítás tulajdonosával. Az életjáradékra vonatkozó megállapodások különböző formákban létezhetnek, köztük olyan konstrukcióval is, ahol a kedvezményezett halála után az özvegy számára továbbra is folyósítják a magánnyugdíj egy meghatározott részét életjáradékként.

A bukaresti kormány érvelése szerint a törvény célja, hogy orvosolja a régóta fennálló jogi hiányosságokat azzal, hogy bevezeti a magánnyugdíjpénztárak új rendszerét, amely a nyugdíjalapoktól függetlenül, kizárólag a kifizetésekkel foglalkozik. A jogszabály emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is elősegíti, figyelembe véve, hogy az elmúlt években jelentősen megnövekedtek a magánnyugdíjalapokból egységesen kifizetett összegek: míg 2011-ben csupán 1,6 millió lejt vettek fel, 2024-re ez az összeg már 548 millió lejre nőtt.

- olvasható az indoklásban. A tervezet kidolgozásánál, a tízéves kifizetési időszak meghatározásánál a kormány azt vette figyelembe, hogy Romániában a várható átlagos élettartam 75,1 év (nőknél 79,2, férfiaknál 71,3 év), a nyugdíjkorhatár pedig 65 év.

A jelenlegi jogi keretek szerint Romániában a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben lehet kivenni, vagy legfeljebb öt éven belül, egyenlő havi részletekben kell kifizetni a nyugdíjalapnak. Az országban 2008 óta működik a "három pillérű" nyugdíjrendszer, amely előírja, hogy a 35 év alatti munkavállalóknak a bruttó bérük 25%-ának egy törvény által meghatározott hányadát (2024. január 1-től a bruttó 4,75%-át) egy általuk választott magánnyugdíjalaphoz, az úgynevezett "második pillérhez" kell irányítaniuk. A fennmaradó összeg (20,25%-a a bruttó bérnek) pedig az állami nyugdíjpénztárhoz, azaz az "első pillérhez" kerül.

A nyugdíjárulékok egy részének magánnyugdíjalaphoz történő irányítása a 35 és 45 év közötti korosztály számára önkéntes alapon vált lehetővé a törvény életbe lépésekor. A román nyugdíjrendszer "harmadik pillére" a fakultatív magánnyugdíjbiztosítás, amely független a járulékbefizetésektől, és a biztosítók, valamint ügyfeleik közötti megállapodások keretein belül működik, mint önkéntes megtakarítási lehetőség. 2023 februárjában 8,3 millió román állampolgár rendelkezett kötelező magánnyugdíjmegtakarítással.

Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni vagy átkonstruálni a szöveget, ha az MTI forrástól származik. Viszont szívesen segítek összefoglalni, átírni vagy bármilyen más módon feldolgozni az információt, amennyiben megosztod velem a tartalmát! Miben segíthetek még?