A természeti erőforrások felhasználása folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ahogy egyre inkább ráébredünk a modern életmódunk igényeire.

A klímaválság enyhítésére már egy 30%-os anyagfelhasználás-csökkentés is jelentős lépés lehet, amelyet kizárólag a körforgásos gazdaság elvei révén érhetünk el. Ezt a fontos témát vitatták meg a BCSDH és a Holland Királyság Nagykövetsége által rendezett eseményen, ahol az előadások és panelbeszélgetések fókuszában az innovatív szabályozási megoldások, az értéklánc-alapú együttműködések, valamint a természeti erőforrások felelős kihasználásának jelentősége állt. A résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen a gazdasági, társadalmi és politikai szektorok közötti szoros együttműködés.

A globális anyagfelhasználás 1970 óta több mint háromszorosára emelkedett, miközben a Föld népessége csupán kétszeresére nőtt. Az anyagok kitermelése és feldolgozása a környezeti problémákért felelős tényezők közül 60%-ot képvisel az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatásokban. Ezen túlmenően, a biodiverzitás csökkenéséért és a vízstresszért, mely szorosan összefügg a földhasználattal, több mint 90%-ban felelős. Emellett az egészségünkre ártalmas légszennyezés, különösen a szálló por, körülbelül 40%-ban ennek a feldolgozási láncnak az eredményeként jön létre.

A BCSDH és a Holland Királyság Nagykövetsége által szervezett Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó megnyitóján többek között az elérendő célokról számolt be Désirée Bonis, a Holland Királyság nagykövete, elmondta, hogy paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik.

Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy felismerjük: minden tényező összefonódik, így a pozitív és a negatív hatások következményeit is e komplex hálózat részeként kell szemlélnünk. "Az elmúlt évek során jelentős előrelépéseket tettünk, de még mindig csak az elején járunk ennek az útnak. A körforgásos megoldások integrálása a vállalati szférába lehetséges, és bár nem képesek teljes mértékben biztosítani a klímasemlegesség elérését, nélkülözhetetlen részét alkotják a folyamatnak. Az emberi tevékenység természetre gyakorolt negatív hatásai egyre nyilvánvalóbbak, és a klímaválság mellett már a természeti rendszerek összeomlásának kockázatával is számolnunk kell. Ebben a kontextusban a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünket szolgálja, hiszen az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma- és ökológiai válságra megoldást kínálhat."

Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában részletesen kifejtette az uniós jogszabályi kereteket, a kitűzött célokat, valamint a hazai jogszabályi környezet alakulását. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban több lényeges változás történt, amelyek közül kiemelkedik a hulladékgazdálkodás terén bevezetett koncessziós rendszer, a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, valamint a visszaváltási rendszer bevezetése.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok módosítása napjainkban egyre sürgetőbbé vált az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. Ha a jelenlegi tervezetet elfogadják, 2025 januárjától várhatóan kikerülnek a termékdíj hatálya alól azok a termékek, amelyek a kiterjesztett gyártói felelősség keretébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak a klasszikus kőolaj- és műanyagtermékek, valamint bizonyos vegyipari termékek maradnak a díj hatálya alatt. A tervezet szerint viszont az akkumulátorok, csomagolószerek, elektromos és elektronikus berendezések, gumiabroncsok, reklámhordozók és irodai papírok kikerülhetnek a környezetvédelmi termékdíj alól.

A várható jogszabályi módosítások fényében Rebecca Nohl, a Systemic Earth munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentésének összefoglalóját, amelyet a WBCSD-vel közösen készítettek. A prezentációban részletesen érintette az üzleti szempontokat és a dokumentum által felvetett lehetséges hatásokat.

A legfrissebb adatok alapján az elmúlt öt évtizedben háromszorosára nőtt az erőforrások kitermelése, és a jövőben, 2060-ra várhatóan további 60 százalékos emelkedésre lehet számítani.

Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik.

A leggazdagabb országok a legnagyobb fogyasztók, hatszor többet fogyasztanak, mint a fejlődő országok. A klímaváltozásban, a biodiverzitásban ezek következményeként felgyorsulnak a kedvezőtlen változások. Nagyon nagy mértékben meghaladjuk a célszámokat, így nagyon nagy szükség van arra, hogy a nyersanyag-felhasználást leválasszuk a gazdasági folyamatokról. A 2024-es globális kitekintésről szóló riportnak fontos megközelítése, hogy az emberi szükségleteket kell középpontba helyezni a természeti erőforrások megfelelő mértékű felhasználása során.

A jelentés - a Global Resources Outlook 2024 - fontos üzenete, hogy a negatív tendenciák megfordíthatók, és a társadalom, a gazdaságunk átállítható a fenntarthatóság felé vezető pályára.

Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója, egy figyelemfelkeltő előadást tartott a globális körforgásos protokollról. Ennek a szabványrendszernek az a fő célja, hogy lehetővé tegye a körforgásos gazdaság teljesítményének pontos mérését, valamint az eredmények összehasonlítását, így segítve a fenntartható fejlődés irányába tett lépéseket.

A jelenlegi kihívás abban rejlik, hogy a vállalati kezdeményezések szétszórtan működnek, és hiányzik egy integrált keretrendszer a teljesítmény nyomon követésére. Ez a helyzet megnehezíti a befektetők számára a vállalatok közötti összehasonlítást és a tőkebefektetések ösztönzését.

A globális körforgásos protokoll két kulcsfontosságú területre összpontosít: egyrészt az elszámoltathatóság hiányosságainak orvoslására, másrészt pedig a teljesítménymérés és irányítás hatékony módszertanának kidolgozására, amely szoros kapcsolatban áll a pénzügyi piacokkal. E kezdeményezés célja, hogy 2026-ra elkészüljön a protokoll első verziója, amelynek széleskörű alkalmazásával akár 11 évvel is meggyorsítható a körforgásos gazdaságra való áttérés folyamata.

Filipe Camano Garcia kiemelte, hogy a vállalkozások már készen állnak, de elengedhetetlen a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a civil társadalom szoros együttműködése is. A jövő év végén tervezett 1.0-ás verziójú protokoll elindítása egy hosszú távú kezdeményezés első lépése lesz, amely a körforgásos gazdaság mérését és ösztönzését célozza meg.

Joost van Dun, az ING Bank Circular Economy vezetője, izgalmas előadást tartott a körforgásos gazdaság finanszírozásának aktuális trendjeiről. Az esemény középpontjában a szabályozás szerepe, a jelentéstételi gyakorlatok, valamint a kibocsátások csökkentésének jelentősége állt. Emellett hangsúlyozta a pénzáramok helyes irányba való terelésének fontosságát, amely kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés elérésében.

A körforgásos gazdaság finanszírozásnál értéklánc megközelítést alkalmazunk. A magas erőforrásigényű ágazatokban van igazán sok lehetőség a változtatásra. A körforgásos gazdaságra való áttérés a kibocsátás csökkentésének megvalósításában 20%-ot tehet ki. De ehhez megfelelő szabályozásra is szükség van. A másodlagos anyagok felhasználásának a növelésében, a negatív externáliák beárazásában is segíthet a szabályozás, ezzel segítve a körforgásos gazdaság versenyképességének növelését a lineárissal szemben.

A pénzáramlások új irányba terelése kulcsfontosságú lépés a körforgásos gazdaság előmozdításában. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk cselekedni, elengedhetetlen a jó megoldások azonosítása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, illetve annak megértése, hogy mely kezdeményezések támogatását érdemes elengednünk. Ezen kívül a riportálás szintén lényeges szerepet játszik, mivel a vállalatok ennek alapján számolnak be fenntarthatósági teljesítményükről és fejlődésükről.

A közelmúltban megrendezett panelbeszélgetés során Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. ügyvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője, valamint Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója osztották meg gondolataikat. A diskurzus középpontjában állt, hogy a hitelnyújtási folyamatokban mennyire elterjedt a vállalatok között kialakuló értéklánc-együttműködések figyelembevétele. Emellett kiderült, hogy az agráriumban és az élelmiszeriparban számos innovatív körforgásos megoldás létezik, amelyek révén hatékonyan kezelhetjük az élelmiszer-hulladékokat, és így támogathatjuk a fenntartható fejlődést.