Hihetetlen, hogy milyen óriási mennyiségű élelmiszer landol a szemétben, miközben számos remek alternatíva áll rendelkezésünkre.

Az élelmiszer-pazarlás globális szinten komoly kihívást jelent, hiszen nem csupán az étel vész kárba, hanem a fölösleges termelés is jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A megoldás kulcsa azonban helyi szinten rejlik; a tudatosabb fogyasztás nemcsak egyéni felelősségvállaláson múlik, hanem az ellátási láncok rövidítésén és a kiskereskedelmi szereplők felelős gyakorlatain is. Ezen a téren a SPAR friss fenntarthatósági jelentése számos inspiráló példát kínál.

A globális élelmiszerrendszer egyik nagy kihívása, hogy a megtermelt élelmiszer közel egyharmadát nem fogyasztjuk el, ami nemcsak erkölcsileg, valamint gazdaságilag aggályos, de a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcsterülete is: a veszteség és a pazarlás évente a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel 10%-át teszi ki. A probléma két fő forrása:

Az Eurostat adatai alapján az élelmiszer-hulladék több mint felét, mintegy 54 százalékát a háztartások termelik az Európai Unióban, a fennmaradó mennyiség pedig az élelmiszer-ellátási lánc többi pontján keletkező hulladék.

Magyarországon ez a szám még ennél is nagyobb, 70 százalék körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszerhulladék-képződésből. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának kutatási eredményei szerint

évente 62 kilogramnyi élelmiszert dob ki egy átlagos magyar.

A keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége 1,8 millió tonnára rúg, amelynek túlnyomó része az élelmiszerek előállítása és fogyasztása során keletkezik, míg kisebb része a kereskedelmi folyamatok során jön létre. Ez különösen aggasztó, hiszen a kidobott élelmiszerek előállítása gyakran természetes élőhelyek megszüntetésével, valamint farmok és mezőgazdasági területek kialakításával jár együtt.

A Nébih által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a készételek, pékáruk, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint tejtermékek jelentik az élelmiszer-pazarlás legnagyobb részét, összesen 82,5%-ot. Érdekes módon az élelmiszer-hulladék közel 41,6%-a (évi 25,8 kg/fő) megelőzhető lenne, ha tudatosabban vásárolnánk, és figyelmet fordítanánk a megmaradt ételek hasznosítására.

A bevásárlóközösségekhez vagy közösségi mezőgazdasághoz történő csatlakozás nagyban enyhíthet a problémán, hiszen ezekben a termelők előre ismerik a fogyasztói igényeket. A rendszeres rendelések, előfizetéses modellek vagy közvetlen kommunikáció révén pontosabban tervezhető a termelés, így kevesebb felesleg keletkezik, és ritkábban fordul elő, hogy eladatlan áru marad a gazdaságban vagy a piaci standokon.

A rövid ellátási láncok rugalmasságának köszönhetően a termelők gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez, míg a fogyasztók azonnali visszajelzéseket adhatnak, így támogatva a minőségi és fenntarthatósági normákhoz való igazodást. A kisebb tételek gyakori szállítása és értékesítése nemcsak a frissesség megőrzését segíti elő, hanem csökkenti a tárolás során felmerülő veszteségeket is.

A kiskereskedelmi láncok működésében számos figyelemre méltó példa található, amelyek a fenntarthatóság jegyében születtek. Például a SPAR legutóbbi fenntarthatósági jelentése rávilágít arra, hogy az élelmiszer-hulladék kezelésére egy innovatív rendszert alakítottak ki, együttműködve a szakmai hatóságokkal. Ennek a rendszernek köszönhetően az emberi fogyasztásra nem alkalmas, de állati táplálásra felhasználható termékeket különféle állatgondozással foglalkozó szervezeteknek és magánszemélyeknek adományozzák. Az adományozott élelmiszer-hulladékok között szerepelnek kutyatenyésztők, állatmenhelyek, vadasparkok és állatkertek, valamint őstermelők és haszonállattartó egyének, akik mind hozzájárulnak az állatok jólétéhez ezzel a kezdeményezéssel.

Tavaly összesen 279 üzletből körülbelül 2900 tonna élelmiszer-hulladék került adományozásra, főként olyan termékek formájában, mint a lejárt szavatosságú hús, tej, zöldségek, gyümölcsök és pékáruk. Azokban az üzletekben, ahol az adományozás nem volt lehetséges, a begyűjtött élelmiszer-hulladék biogázüzemekhez került, ahol újrahasznosították. 2024 első felében az ilyen módon kezelt mennyiség körülbelül 4 ezer kilogrammra rúgott.

A SPAR 2022 óta együttműködik a Munch-szal, amely lehetőséget teremt arra, hogy a nem tökéletes minőségű vagy lejárat közeli élelmiszerek ne kerüljenek a szemétbe. 2023-ra a Munch rendszer már az összes saját üzemeltetésű boltjukra kiterjedt az országban, és tavaly 11 franchise üzlet is csatlakozott ehhez az innovatív kezdeményezéshez. A vásárlók négy különböző csomag közül választhatnak, amelyek tartalmaznak pékárukat, gyümölcsöket és zöldségeket, szárazárukat, valamint hűtött termékeket. A lefoglalt csomagokat a mobilalkalmazáson vagy a weboldalon történő fizetés után vehetik át a vásárlók az üzletekben.

A csomagvariációk közül a legnépszerűbb a pékárus, melyből a bevezetés óta több mint 500 ezer csomag talált gazdára. Ezt követi a zöldség-gyümölcs csomag több mint 400 ezer darabos eladási számmal. A hűtött árukból összeállított csomagokból a bevezetés óta 200 ezer feletti az eladási szám, a szárazárus csomagból pedig összesen 23 ezer csomag kelt el.

A Munch segítségével az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében a megmaradt, de még kiváló minőségű termékek jelentős áresés mellett juthatnak el vásárlóinkhoz. A tesztidőszak pozitív tapasztalatai alapján mostantól minden SPAR és INTERSPAR áruházban elérhetővé tettük ezt a szolgáltatást. Munkatársaink napi rutinjának szerves részévé vált, hogy a friss termékek szelektálásakor figyelembe veszik, melyek azok, amelyek Munch csomagba kerülhetnek, így biztosítva a fenntarthatóbb vásárlási élményt.

„Kérlek, formáld meg a szöveget egyedien!” – felelte Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs igazgatója a Portfolio-nak.

Az ételmentő csomagokat az eredeti ár csaknem harmadáért, akár 60%-os kedvezménnyel lehet megvásárolni. A legnagyobb érdeklődés a vásárlók részéről a csomagok iránt Budapest mellett Szegeden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, és Pécsen tapasztalható. Péksütemények tekintetében Hatvanban és Dunaújvárosban, míg zöldségek és gyümölcsök esetében Sárváron és Kozármislenyben van kiemelkedő érdeklődés. A hűtött élelmiszerek iránt pedig Abonyban és Hatvanban van a legerősebb kereslet. A statisztikai adatok szerint a legforgalmasabb hónapok a január, a február és a szeptember, de érezhető egy nagyobb forgalomnövekedés nyáron és a karácsonyi időszakban is.

A "munch-olás" mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közös stratégiai együttműködés során több, mint 60 áruházból közvetlen adományozás is megvalósul, tavaly több mint 660 ezer kg élelmiszer került így átadásra.

A kiskereskedelmi lánc fenntarthatósági jelentéséből az is kiderült, hogy üzleteik energiafogyasztása 4,8%-kal, a saját tulajdonban lévő forrásokból és az energiavásárlásból származó károsanyag-kibocsátásuk pedig közel 10%-kal csökkent. 2023 óta összesen 5 áruház (Szeged, Dorog, Pécs, Göd, Dunaföldvár) működését támogatja kiépített napelem-rendszer.

A cikk publikálását a SPAR támogatta. A fenntarthatósági jelentésük megtekintéséhez kattints ide.