Emberrablók törtek be Fangio nyugodt estéjébe, felforgatva a békés pillanatokat.

A legvéresebb kezű diktátorok gyakran a kosárlabdázás és a kertészkedés világában is megtalálták a számításaikat, miközben különféle hatalmi játszmákban vettek részt. E tevékenységek nem csupán szórakozást nyújtottak számukra, hanem lehetőséget adtak arra is, hogy elvonuljanak a hatalom sötét árnyékából, még ha csak egy rövid időre is.
A fent nevezett pisztolyos úriember, Oscar Lucero Moya 1958. február 23-án lépett akcióba, megszakítva Fangio barátaival folytatott kedélyes társalgását a havannai Lincoln Hotel bárjában. A bőrkabátos fiatalember nyugalomra intette a társaságot, figyelmeztetve őket, hogy balhé esetén mindenkibe golyót ereszt.
Lucero Moya Fidel Castro megbízásából kereste fel a szállodát és csupán egyetlen emberért, Fangióért jött. Nem sokkal később az autóversenyző és az őt szorosan követő elrablója, aki a biztonság kedvéért pisztolyának csövét Fangio bordái közé nyomta, a szálloda előcsarnokába sétált, ahol Lucero Moya pár embere csatlakozott hozzájuk.
Ahogy a pompás társaság beszállt a hotel előtt parkoló fekete Plymouth-ba, Moya hirtelen udvariasabb hangnemre váltott, és bocsánatot kért Fangiótól az emberrablás miatt. Kifejtette Fangiónak, hogy az egész művelet célja nem más, mint hogy felkeltse a hazai, de különösen a nemzetközi közvélemény figyelmét a Castro által irányított forradalomra.
Moya aligha találhatott volna ideálisabb alanyt Havannában, mint az argentin Fangio, aki valódi legenda volt a motorsport világában. A Forma-1 korábbi bajnoka azért látogatott el Kubába, hogy részt vegyen a kubai nagydíjon, ahol nemcsak a verseny izgalma várta, hanem a helyi közönség szeretete is.
Az 1958-as Kuba politikai és társadalmi légköre rendkívül feszített volt. Fidel Castro irányítása alatt a "Július 26-a Mozgalom" gerillái egyre inkább szabadon tevékenykedhettek a vidéki területeken, miközben akcióikat fokozatosan a sziget nagyobb városaira is kiterjesztették.
Castro fő célkitűzése az volt, hogy megdöntse Fulgencio Batista korrupt és elnyomó rendszerét Kubában. Érdekes módon az emberrablás koncepciója nem magától a vezetőtől származott, hanem egyik közeli munkatársától, Faustino Pérez-től, aki a forradalmárok titkos műveleteit irányította.
Castróék lépései sikeresnek bizonyultak, a sajtó pillanatokon belül szert tett a hírre és azonnal tudósítani kezdett róla. Batista nem tétovázott, azonnal utasította embereit, hogy fésüljék át Havannát, de a belbiztonsági erők nem tudtak nyomára bukkanni Fangiónak, akit fogvatartói egy kényelmes lakásban rejtettek el.
Az argentin sztár megfelelő ellátásban részesült, és igazából csak egyetlen dologban szenvedett hiányt: nem indulhatott el a versenyen, így a világbajnoki pontversenyben nem gyarapíthatta pontjainak számát. A kormánykerék helyett Fangio kénytelen volt a csatornaváltó potmétert tekergetni és rádión követni a futamot.
Az autóversenyző izgalmas kalandja a forradalmárokkal a nagydíj napján váratlanul véget ért. Éjfél környékén Castro emberei kirakták Fangiót a havannai argentin nagykövetség közelében. Az emberrablók egy üzenetet is "csatoltak" a frissen szabadon engedett hírességhez, amelyben kifejezték sajnálatukat, amiért politikai játszmák eszközeként használták fel az argentin szupersztárt.