A helyzet komoly hatásokkal járhat a régió számára is – máris megérkeztek a válaszlépések az amerikai offenzívára.

Az Egyesült Államok szombatról vasárnapra virradó támadása Irán nukleáris létesítményei ellen komoly következményekkel járhat. A támadásra reagáló országok vezetői azonban egy dologban egyetértenek: a diplomáciai megoldások keresése lenne a legjobb út. Ezen kívül a reakciók meglehetősen különbözőek; míg egyesek az amerikai akciót agressziónak minősítették, mások azt hangsúlyozták, hogy "Irántól nem szabad nukleáris fegyvereket engedni".

Néhány órával ezelőtt számoltunk be arról, hogy az Egyesült Államok hadserege szombatról vasárnapra virradóra támadást indított Irán ellen, ezzel tovább súlyosbítva a közel-keleti feszültségeket. Irán eddig csupán egy kisebb válaszcsapást indított Izrael ellen, miközben saját atomlétesítményei körül jelentős veszteségeket szenvedett el. Izrael viszont azonnal újabb támadásokra készül. A világ vezető hatalmai nem haboztak kifejezni véleményüket a kialakult helyzetről, és a közösségi médiában osztották meg álláspontjaikat az eszkalálódott konfliktusról.

Az amerikai válaszokkal indítsuk a beszélgetést, hiszen az Egyesült Államokban korántsem volt egyetértés Trump elnök döntésével kapcsolatban. Chuck Schumer demokrata szenátor például figyelmeztette a kongresszust, hogy aktiválják azt a jogszabályt, amely előírja, hogy az elnöknek 48 órán belül tájékoztatnia kell a törvényhozást a katonai műveletekről.

Egyetlen elnöknek sem szabad megengedni, hogy egyoldalúan, kiszámíthatatlan fenyegetésekkel és stratégia nélkül vonuljon bele a nemzet egy háborúba

"Legyen egyedi a megközelítésed!" - emelte ki Chuck Schumer. Mark Warner, a Demokrata Párt szenátora és a hírszerzési bizottság alelnöke pedig jelezte, hogy nem kapott információt a csapásokról, ezért felszólította Donald Trumpot, hogy értesítse a kongresszus tagjait.

A közép- és dél-amerikai országok határozottan agressziónak minősítik az Egyesült Államok támadását. Venezuela és Kuba külügyminisztériuma éles kritikát fogalmazott meg az iráni létesítmények ellen indított akcióval kapcsolatban. Mexikó ezzel szemben a békés megoldások mellett állt ki, és sürgette az "azonnali diplomáciai egyeztetéseket", hangsúlyozva a párbeszéd fontosságát a feszültségek csökkentése érdekében.

Ausztrália és Új-Zéland közös nevezőre jutott a diplomáciai konfliktuskezelés terén, ám a különböző álláspontok mégis megmutatkoznak. Míg Winston Peters, Új-Zéland külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban, Ausztrália határozottan hangoztatja, hogy "Irán nukleáris és ballisztikus programja komoly fenyegetést jelent a globális békére".

Ausztrália véleményét osztja Keir Starmer brit miniszterelnök is, véleménye szerint "Irán nukleáris programja komoly fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Soha nem engedhető meg, hogy Irán nukleáris fegyvert fejlesszen ki, és az USA lépéseket tett e fenyegetés enyhítésére. A közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a régió stabilitása prioritást élvez. Felszólítjuk Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és találjon diplomáciai megoldást a válság lezárására".

Az ellenzék vezére, Kemi Badenoch egyetért a miniszterelnökkel, szavai szerint Irán nukleáris létesítményeinek célba vételével az Egyesült Államok határozott lépéseket tett egy olyan rezsimmel szemben, amely globális terrorizmust táplál és közvetlenül fenyegeti az Egyesült Királyságot. "Iráni ügynökök gyilkosságokat és támadásokat terveztek brit földön. Határozottan ki kell állnunk az Egyesült Államok és Izrael mellett" - vélekedett az X-en.

Nigel Farage megosztott egy posztot, amelyben kifejti, hogy a reformpárt támogatja az Egyesült Államok katonai beavatkozását. "Irán atomfegyverei elfogadhatatlanok; Izrael jövője is ezen múlik" – hangsúlyozta.

António Guterres, az ENSZ főtitkára úgy véli, hogy "a béke elérésének egyetlen útja" az amerikai-iráni feszültségek rendezésében rejlik. A főtitkár a közelmúltban történt amerikai atomlétesítmények elleni támadásokat követően figyelmeztetett a "veszélyes feszültségek fokozódására", amelyek súlyos következményekkel járhatnak a térség számára. Guterres hangsúlyozta, hogy a jövőbeli megoldás kizárólag diplomáciai úton képzelhető el, mivel a katonai megoldások nem képesek orvosolni a felmerülő problémákat.

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu külön üzenetet küldött az amerikai elnöknek, amiben az izraeli nép nevében mondott köszönetet Trump "bátorságáért és elszántságáért". Az MTI idézi az izraeli miniszterelnököt, aki hangsúlyozta: az amerikai beavatkozás fordulópontot jelenthet a térségben.

Trumppal közösen többször is hangsúlyoztuk: a békét nem csupán tárgyalásokkal, hanem határozott lépésekkel is el kell érni.

- jelentette ki Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael már több mint egy hete intenzív támadásokat hajt végre Irán nukleáris és katonai létesítményei ellen.

Ezzel ellentétben Irán vezető diplomatája, Abbász Aragcsi külügyminiszter világosan kifejtette álláspontját az Egyesült Államokkal folytatott feszültségekkel kapcsolatban. Az X közösségi platformon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy az éjszakai amerikai támadások gyakorlatilag megsemmisítették az esélyt bármiféle diplomáciai megoldásra, legyen az az Egyesült Államok vagy az európai országok részéről.

A múlt héten még aktívan dolgoztunk a diplomáciai kapcsolatok javításán Amerikával, de Izrael váratlan lépése ezt a folyamatot keresztülhúzta. Ezen a héten folytattuk a tárgyalásokat az E3/EU-val, de az Egyesült Államok újabb döntése ismét megakadályozta a fejlődést. Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a helyzetből?

- Hogyan tehetném különlegessé a mondandómat? - érdeklődött Aragcsi.

Kiemelte, hogy a brit és az európai unió által megfogalmazott követelések teljesítése, amely arra ösztönözné Iránt, hogy "térjen vissza" a tárgyalásokhoz, jelenleg lehetetlen. "De vajon hogyan is térhetne vissza Irán valamihez, amit soha nem is hagyott el, nemhogy megsemmisített volna?" - fogalmazott.

Az iráni szövetséges jemeni húszik nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megerősítik, hogy a jemeni lázadó kormány támogatja fegyveres szárnyának egy nappal korábbi ígéretét. Eszerint csapásokat terveznek amerikai hajókra a Vörös-tengeren, amennyiben Washington támadásokat intéz Irán ellen. A Jemeni Köztársaság hivatalos közleménye hangsúlyozza: "Elkötelezettek vagyunk a fegyveres erők azon nyilatkozata mellett, hogy készen állunk amerikai hajók és hadihajók támadására a Vörös-tengeren", mindezt követően, hogy az Egyesült Államok támadási műveleteket indított Irán területén.

Oroszország külügyminisztériuma reakciója szerint az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot.

Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak teszik ki, függetlenül attól, hogy milyen érveket hoznak fel, súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek korábban világosan kinyilvánították, hogy az ilyen típusú akciók elfogadhatatlanok. Különösen aggasztó, hogy ezt a támadást egy olyan ország hajtotta végre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.

- Kijelentették a weboldalukon, hogy... - Ezt követően részletesen, pontokba szedve bemutatták véleményüket:

Friedrich Merz, a német kormány vezetője, sürgette Iránt, hogy kezdjen nukleáris tárgyalásokat Izraellel és az Egyesült Államokkal – számolt be erről Stefan Kornelius, a kancellár szóvivője a Times of Israel hírei alapján. A német kormány biztonsági kabinetjének vasárnap reggeli ülése során Merz hangsúlyozta, hogy Iránnak azonnal lépéseket kellene tennie a diplomáciai megoldás érdekében a két ország, az Egyesült Államok és Izrael felé. Kornelius közleménye szerint a kancellár ismételten megerősítette ezt a felhívást, hangsúlyozva a konfliktus békés rendezésének fontosságát.

A szövetségi kormány álláspontja szerint a légicsapások komoly hatással voltak Irán nukleáris programjának egy jelentős szegmensére. A károk részletes és pontos értékelése azonban csak a jövőben válik lehetővé.

- fűzte hozzá. Merz és a német biztonsági kabinet tagjai "a következő lépésekkel kapcsolatban továbbra is szoros együttműködésben dolgoznak az európai uniós és amerikai partnerekkel" - mondta a szóvivő.

Franciaország kifejezte aggodalmát az iráni nukleáris létesítmények ellen irányuló amerikai támadások után, és arra figyelmeztetett, hogy a felek tanúsítsanak önmérsékletet. Jean-Noël Barrot, a francia külügyminiszter vasárnapi nyilatkozata szerint ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy elkerüljük a konfliktus további fokozódását, amely szélesebb körű következményekkel járhat.

Az X közösségi platformon megosztott nyilatkozatában a francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "Franciaország sem a támadásokban, sem azok előkészítésében nem játszott szerepet." Hozzátette, hogy Franciaország határozottan hisz abban, hogy a problémák tartós rendezéséhez az atomsorompó-szerződés keretein belül folytatott tárgyalások révén lehet eljutni.

Katar de-eszkalációra és diplomáciai megoldásra szólít fel, és "súlyos következményekre" figyelmeztet a régióban, miután az Egyesült Államok csatlakozott az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapásokhoz. Doha "hangsúlyozza, hogy le kell állítani minden katonai műveletet, és azonnal vissza kell térni a párbeszédhez és a diplomáciai utakhoz a fennálló kérdések megoldása érdekében" - írta a katari külügyminisztérium az X-en közzétett bejegyzésében. "A külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a térségben jelenleg uralkodó veszélyes feszültségnek súlyos következményei lesznek mind regionális, mind nemzetközi szinten" - tették hozzá.

Kína határozottan elítéli az Irán ellen irányuló amerikai támadásokat, különös figyelmet fordítva a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt álló nukleáris létesítmények bombázására - jelentette be a kínai külügyminisztérium szóvivője vasárnap. "Az Egyesült Államok lépései súlyosan sértik az ENSZ alapokmányának célkitűzéseit és elveit, valamint a nemzetközi jogot, továbbá a feszültségek fokozódását eredményezik a Közel-Keleten" - hangsúlyozta a szóvivő. Kína arra szólítja fel a konfliktusban érintett feleket, különösen Izraelt, hogy sürgősen tűzszünetet hirdessenek, garantálják a civil lakosság védelmét, és kezdjenek el párbeszédet és tárgyalásokat - tette hozzá. "Kína elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve közös erőfeszítéseket tegyen az igazságosság fenntartása érdekében, valamint a közel-keleti béke és stabilitás helyreállítása érdekében" - zárta szavait.

Percről percre közvetítésünket a közel-keleti konfliktusról itt tudja követni.