2025-ben, ha nyugdíjas vagy, ennyi pénzt vonhatnak le a számládról.

A szabályozás célja, hogy védelmet biztosítson a jövedelmükben alacsonyabb helyzetben lévő csoportok számára, ezáltal hozzájárulva életkörülményeik javításához és a megélhetésükhöz elengedhetetlen anyagi háttér megteremtéséhez.

Mi változik 2025-től?

Az új szabályozás értelmében a végrehajtás alól mentesített összeg a mindenkori nettó minimálbér 60%-ra nő. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmekből legfeljebb 40%-ot lehet letiltani, eltérően a korábbi, fix 60 000 forintos határtól. A módosítás különösen kedvező az alacsony jövedelmű nyugdíjasok számára, akiknek jövedelme gyakran alig éri el a minimálbért. Például, ha 2025-ben a nettó minimálbér 177 417 forint lesz, akkor ennek 60%-a, azaz 106 450 forint mentesül a levonások alól. Ez jelentős könnyebbséget jelent azoknak, akik alacsony bevételből kénytelenek megélni, hiszen így több pénz marad a zsebükben, és kevesebb levonás sújtja őket.

A minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelkedése új dimenziókat nyit a munkavállalók számára. Ez a változás nem csupán a jövedelmek növelését jelenti, hanem hozzájárul a munkavállalói életminőség javulásához is. A magasabb bérszintek ösztönzik a munkaerőpiac dinamizmusát, miközben a dolgozók motivációját is fokozzák. Ezen intézkedések révén a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére és a társadalmi jólét növelésére is lehetőség nyílik.

A következő években jelentős változások várhatóak a minimálbér és a garantált bérminimum terén, hiszen mindkettő emelése előtt áll.

Mivel a mentesített jövedelemrész a minimálbérhez igazodik, ezek az emelések automatikusan növelik a mentesített összeg mértékét is, így biztosítva az alacsony jövedelműek számára szükséges anyagi védelmet.

A nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű munkavállalók helyzete rendkívül összetett és sokszínű kérdés, amely számos társadalmi, gazdasági és politikai tényezőt ölel fel. E csoportok tagjai gyakran szembesülnek a megélhetési nehézségekkel, amelyek nemcsak pénzügyi kihívásokból, hanem a társadalmi elismerés hiányából is fakadnak. A nyugdíjasok körében sokan tapasztalják, hogy a nyugdíjak nem elegendőek a mindennapi szükségleteik fedezésére, különösen a megemelkedett életköltségek mellett. Ezen a téren elengedhetetlen lenne a szociális támogatások és a nyugdíjrendszer reformja, hogy a nyugdíjasok méltóságteljes életet élhessenek. Az alacsony jövedelmű munkavállalók helyzete sem rózsás, hiszen sokan dolgoznak hosszú órákat, mégis a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet nem tudják biztosítani. A munkahelyi bizonytalanság, a rugalmas foglalkoztatási formák és a minimálbér emelkedésének hiánya tovább súlyosbítja ezt a helyzetet. Fontos lenne, hogy a társadalom és a döntéshozók is jobban figyeljenek e csoportok igényeire és problémáira, hiszen a jóléti állam alapelvei közé tartozik a szolidaritás és a társadalmi igazságosság előmozdítása. Ezek a kihívások arra hívják fel a figyelmet, hogy a közösségi összefogás és a hatékony politika elengedhetetlenek a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű munkavállalók helyzetének javítása érdekében.

A szabályozás különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű munkavállalókat érinti kedvezően. A mentesített összeg növekedésével a levonások mértéke csökken, ami azt jelenti, hogy több pénz marad a nyugdíjasok és munkavállalók zsebében. Ez különösen fontos azok számára, akiknek jövedelme a mindenkori minimálbér környékén mozog, mivel így javulhat a megélhetési lehetőségük.

A célunk, hogy a végrehajtási eljárások keretében fokozottabb védelmet biztosítsunk a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű munkavállalók számára, garantálva ezzel számukra a megélhetéshez elengedhetetlen pénzügyi forrásokat.

2025-től kezdődően egy új szabályozás lép életbe, amely jelentős előnyöket biztosít a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű munkavállalók számára. E változások révén csökkennek a levonások, miközben a mentesített jövedelem mértéke is emelkedik, ezáltal javítva a megélhetési körülményeket.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, valamint ezekhez kapcsolódó változások hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintett személyek számára elegendő anyagi forrás álljon rendelkezésre a mindennapi életvitelhez.