Ez a rendezvény számomra a legkedvesebb bulik egyike! - EFOTT negyedik napja, a záróesemény (fotógaléria)
"Nincsen hangotok!" Emlékszem, egy időben sokat hallott ritmus volt ez a fesztiválok mindegyikén, bármerre is járt az ember fia-lánya. Mostanra ugyan kikopott már, de az alapja megvan: az EFOTT negyedik, azaz zárónapjára többen rekedtebbek lettek a megszokottnál.
Nem, nem az alkohol, nem a hideg, és nem is a szél tehet arról, ha barátaink hangját nem ismerjük fel. A négy nap során fellépő zenekarok és előadók felelősek ezért, hiszen egy-egy koncertjükbe olyan dalokat sűrítettek, amelyeket a közönség nagy része biztosan ismert. Így a tánc mellett a közös éneklés és skandálás is elkerülhetetlen volt. Ez a jelenség már a rendezvény korai időszakaiban is megfigyelhető volt; szombaton, a zárónapon például az idén húszéves Irie Maffia 18.30-kor kezdett, és azonnal megmozgatta, énekelte a közönséget, legyenek azok régi rajongók vagy éppen most ismerkedők a pozitív energiát sugárzó zenéjükkel. – Nemcsak, hogy húszévesek vagyunk, hanem ezen évek alatt minden egyes évben felléptünk az EFOTT-on – hangzott el a kora esti órákban, amit hatalmas taps kísért.
Az EFOTT számomra mindig is különleges élményeket tartogatott, hiszen a közönség hangulata egyszerűen lenyűgöző. Ezt magunk is megtapasztaltuk, amikor a BSW fellépésére tévedtünk be a nagyszínpadhoz. A zenekar ismerői tudják, hogy a pontos szavak nem éppen így hangzottak, de mivel nyilvános fórumról van szó, maradjunk a szalonképes megfogalmazásnál. Érdekes módon, DJ Metzker Viktória produkciója után Ferenczi Gábor, vagy ahogy sokan ismerik, "Gaben" is megjegyezte, hogy a közönség férfi tagjai ezúttal hangosabban énekelték a dalokat, mint a hölgyek. Ez a jelenség valósággal kuriózumnak számít egy koncerten!
Az EFOTT fesztivál mindig is különleges élményeket tartogatott a látogatók számára, de most egy új, izgalmas aspektust szeretnék kiemelni: az esőmentes pillanatok varázsát. Képzeld el a napsütéses napokat, amikor a zene ritmusára táncolva élvezhetjük a barátainkkal töltött időt, a friss levegőt és a természet közelségét. A színpad előtt állva, a kedvenc zenészeink előadását hallgatva, a közönség egyesülése egyfajta mágikus energiát teremt. A fűben ülve, hideg ital mellett mesélgetve, a naplementét figyelve érezhetjük, hogy az EFOTT nem csupán egy fesztivál, hanem egy élmény, ami összeköt minket. Ezek azok a pillanatok, amikért érdemes részt venni, amikor a zene és a barátság egyedülálló atmoszférát teremt, és mindenki együtt éli meg az élet apró örömeit. Az EFOTT éppen ezért különleges: mert itt mindenki megtalálhatja a saját magánszámát, és együtt lehet a többiekkel, akik osztoznak a zene szeretetében.
A zárónap időjárása valódi ajándék volt a fesztiválozóknak. Már a harmadik napon felerősödtek a korábbi évek "EFOTT-vibe-jai": a por szinte szállt a levegőben, nemcsak a bulizókat, hanem járműveiket is beborítva. A szervezők nem tétlenkedtek, és a tűzoltók segítségét kérték, hogy ellensúlyozzák a helyzetet. A sziréna hangja szerencsére nem vészhelyzetet jelzett, hanem azt a jó hírt, hogy a gépjárműfecskendő a szalmával gazdagított területet próbálja élhetőbbé varázsolni.
A kellemesen meleg időjárás az italozók és "ételezők" körében is éreztette hatását. Ez azonban nem volt probléma, hiszen új, váratlan barátságok születtek a különböző helyszíneken. A boxokban ülők vidáman beszélgettek, miközben az italokat kortyolták, míg a sorban állók repoharakban várták a folyékony frissítőt. Akadtak olyanok is, akik csak álltak, álltak és álltak, percek hosszú sorait eltöltve... Végül megérkezett a megmentő: egy vidámabb fiatalember, aki oldalról bekiabálva érdeklődött a pultosoknál, hogy mikor enyhül már a szomjuk. A rossz hír ekkor érkezett: a kiszolgálás csak a másik, kanyargós sorban történik. Így a várakozók a legelsőkből a legutolsókká váltak, és a szomjas, de mégis kevésbé elkeseredett férfiúként megjelent a szakszervezet is: "De hát egészen eddig itt álltak, senki sem szólt nekik, és most szegények a sor végére kerülnek. Ez igazságtalanság!"
