Ezekből a tünetekből következtethet arra, hogy esetleg ételintoleranciával küzd.

Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az ételintoleranciától, mivel mindkettő eltérő reakciókat és tüneteket okozhat a szervezetben.

A magyar népesség közel egyharmada küzd valamilyen ételallergiával vagy -intoleranciával, ami jelentősen meghaladja az európai átlagot, amely 22%-ra tehető. Az aggasztó tendencia azt mutatja, hogy ezek a számok folyamatosan emelkednek. Dr. Kóczán István belgyógyász segítségével betekintést nyerhetünk a kétféle érzékenység közötti különbségekbe, felfedezhetjük, hogyan ismerhetők fel a tünetek, és mely élelmiszerek, illetve összetevők okozhatják a problémákat.

Az allergia szervezetünk téves reakciója valamilyen anyagra, leggyakrabban ételre, pollenre, állati szőrre, gyógyszerre vagy kemikáliára. Az allergiás reakció különböző súlyosságú tünetek formájában jelentkezhet, enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégeödémáig.

Az intolerancia elsősorban élelmiszerek esetében vált ki allergiaszerű tüneteket. Ennek hátterében azonban a bevitt tápanyag bontására szolgáló enzimek jelentős hiánya áll.

Aki allergiás valamilyen élelmiszerre, annak teljesen le kell mondania róla - különben allergiás sokkot kaphat. Intolerancia esetén viszont kis mennyiséget rendszerint még elvisel a szervezet.

Az intolerancia számos kellemetlen tünetet vonhat maga után, és a leggyakoribb panaszok közé tartoznak az emésztési zavarok, mint a felfúvódás, hasmenés, székrekedés és hasfájás. Azonban a problémák nem merülnek ki csupán az emésztőrendszerben; sok esetben egyéb jelenségek is megjelenhetnek. Például étkezés után gyakran tapasztalható fáradtság, fejfájás, szapora szívverés, sőt, a hangulati zavarok, mint a depresszió is visszatérő panaszok lehetnek.

Az ételallergiások esetében az emésztőrendszeri problémák mellett gyakran megjelennek bőrtünetek is, mint például viszketés, csalánkiütés vagy ekcéma. Ezen kívül előfordulhat szájzsibbadás és nyálkahártya-duzzanat is. A legkomolyabb esetekben akár életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Ha úgy érezzük, hogy bizonyos ételek kellemetlen reakciókat okoznak, érdemes alaposan mérlegelnünk a helyzetet. Kezdjünk el egy kísérletet: zárjunk ki a táplálkozásunkból olyan élelmiszereket, mint a tejtermékek vagy a gyümölcsök, és figyeljük meg, hogy ez milyen hatással van a közérzetünkre egy pár héten át. Amennyiben javulás tapasztalható a panaszainkban, úgy valószínű, hogy ételallergiával állunk szemben. Ezt követően érdemes orvoshoz fordulni, ahol részletes vizsgálatokkal megerősíthetik a gyanúnkat.

A hisztamin a gyulladásos reakciók hírvivő anyaga, amelyet szervezetünk is előállít, de táplálékaink egy részében is megtalálható. Van például az alkoholtartalmú italokban, érlelt és romlott élelemben - például húsban, halban. Intolerancia esetén a szervezet nem képes a bevitt hisztamin megfelelő lebontására, ezért allergiás tünetek léphetnek fel.

A fruktóz, más néven gyümölcscukor, természetes módon megtalálható különféle gyümölcsökben, gyümölcslében, lekvárokban és mézben. Ezen kívül ipari feldolgozás során pékárukban is fellelhető.

Két fő típusú intolerancia létezik: az egyik a veleszületett forma, amely rendkívül ritkán fordul elő, mindössze 1-5 ember érintett 100 000-ből. Ezen állapot esetén a szervezetben hiányzik egy olyan enzim, ami a gyümölcscukor lebontásához szükséges.

Gyakoribb a másik fajta, amely a vékonybél szállító-rendszerének hibája vagy túlterheltsége miatt keletkezik. Ezáltal fruktóz kerül a vastagbélbe, és ott zsírsavvá alakul, amely mérgező lehet.

Laktóz (tejcukor) a tejben található, de a túró, a csokoládé, a fagylalt és sok készétel is tartalmazza. Intolerancia esetén a szervezetben kevés a laktáz enzim, amely a laktózt a belekben lebontja. A probléma oka lehet veleszületett vagy szerzett (például valamilyen fertőző betegség miatt). A laktózintolerancia nem allergia, mivel a tünetek hátterében nem az immunrendszer túlérzékenységi reakciója áll. A laktózérzékenység jól diagnosztizálható, és a tünetek kialakulása elkerülhető a laktóz fogyasztásának kerülésével.

A glutén elsősorban a lisztben és különböző tésztákban található, de meglepő módon akár a fogpasztákban is felfedezhető. A gluténintolerancia esetén a vékonybél nyálkahártyája érzékenyen reagál a glutén fehérje alkotóelemeire. Ez a reakció gyulladáshoz vezethet, amely idővel krónikussá válik, és ennek következtében a bélbolyhok fokozatosan leépülhetnek. Ennek eredményeként csökken az emésztőenzimek mennyisége, ami újabb intoleranciák megjelenéséhez vezethet.

A hidrogénkilégzési teszt működése hasonló az alkoholszondáéhoz, de itt az étkezési szokásainkra fókuszálunk. A vizsgálat során a páciens különböző ételek fogyasztása után a kilélegzett levegő gázait elemzik. Ennek segítségével megállapítható, hogy mennyi hidrogén található a kilélegzett levegőben. A hidrogéntermelés a bélbaktériumok aktivitásának következménye, és akkor lép fel, amikor a vékonybél nem képes megfelelően feldolgozni bizonyos tápanyagokat. Ez a teszt tehát fontos információkat nyújt a bélflóra és az emésztés állapotáról.

Ha bizonyos ételek fogyasztása után megemelkedik a hidrogénszint, az arra utalhat, hogy valamilyen összetevővel szemben intoleranciát mutatunk.

Allergiateszt során az orvos célja, hogy pontosan meghatározza, van-e allergiás reakció a páciens szervezetében. A leggyakrabban használt eljárás során különböző allergéneket juttatnak a bőr felszínére, hogy megfigyeljék a reakciókat. Ezzel párhuzamosan a RAST-teszt során a vérmintában antitesteket keresnek, amelyek szintén árulkodó jelei lehetnek az allergiás hajlamnak.