Ezt valószínűleg nem így képzelte el Donald Trump: a várakozásokkal ellentétben Kína számára nem szövetségeset, hanem közös ellenséget jelenthet. Trump szerepe most kulcsfontosságúvá válik – Pénzcentrum.
Trump kereskedelmi háborúja Kanadát Kína felé tereli: a két ország vezetői nyolc év után először találkoztak, és a gazdasági együttműködés új lehetőségeit keresik - elemez a CNN.
A korábban elképzelhetetlen kép valósággá vált: a kanadai és a kínai vezető egymás mellett állva, mosolyogva kezet fog. A két ország kapcsolata 2018-ban mélypontra süllyedt, amikor a kanadai rendőrség letartóztatta Meng Wanzhou kínai technológiai vezetőt, amire válaszul Peking két kanadai állampolgárt tartóztatott le kémkedés vádjával.
A diplomáciai feszültség évek óta tart, azonban a helyzet drámai fordulatot vett, amikor Donald Trump elnök fokozta kereskedelmi háborúját Kanada legfontosabb szövetségesével. E közelmúltbeli események következtében Kanada egy régi riválisa, Kína felé kezdett orientálódni. Az új irányvonal október elején indult, amikor Anita Anand kanadai külügyminiszter Pekingbe látogatott. Ezt követően Mark Carney miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök is találkoztak a dél-koreai APEC-csúcstalálkozón, mely esemény nyolc év után először hozta össze a két ország vezetőit.
A 40 perces megbeszélés igazi "fordulópontot" hozott a két ország viszonyában, amelynek során elkötelezték magukat a kapcsolatok javítása és a kereskedelmi együttműködés erősítése mellett. Azóta újabb miniszteri látogatások és magas szintű telefonbeszélgetések zajlottak, Kína pedig visszahelyezte Kanadát a jóváhagyott utazási célpontok listájára. Ez várhatóan jelentős lökést ad az észak-amerikai ország turizmusának.
Mindkét félnek gazdasági érdeke fűződik a közeledéshez. Tavaly Kanada 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre az Egyesült Államokkal összhangban. Válaszul Kína márciusban megtorló vámokat vezetett be kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, augusztusban pedig 75,8%-os vámot vetett ki a repcemaggal szemben, ami súlyosan érintette a kanadai gazdákat.
Eközben az USA fokozta gazdasági háborúját északi szomszédjával szemben. A Trump és Carney közötti kereskedelmi tárgyalások előrehaladni látszottak, amikor Trump múlt hónapban hirtelen leállította a megbeszéléseket egy vitatott vámellenes hirdetés miatt, amelyet Ontario tartomány kormánya tett közzé.
Mivel az Egyesült Államok napjainkban Kanada legjelentősebb gazdasági kihívójává lépett elő, az észak-amerikai ország számára már nem lehetséges, hogy kereskedelmi konfliktusba bonyolódjon a világ két legnagyobb gazdaságával. Lynette Ong, a Torontói Egyetem Kína Kormányzási Laboratóriumának vezetője szerint Kanada Kína felé való orientálódása egy "180 fokos fordulatot" tükröz.
Doug Ford, Ontario miniszterelnöke - Trump egyik hangosabb kritikusa Kanadában - júliusban felszólította az országot a Kínával való kapcsolatok javítására. Peking jelezte, hogy hajlandó megszüntetni a repcére kivetett vámokat, ha Ottawa ugyanezt teszi a kínai elektromos járművekkel szemben. A közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak nagyobb valószínűséggel tekintik az USA-t (46%) fenyegetésnek, mint Kínát (34%), bár a legtöbb kanadai továbbra is negatívan vélekedik Kínáról.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Peking kihasználhatja Kanada sebezhetőségét, hogy mélyebb ellentéteket szítson Kanada és az Egyesült Államok között. Hszi Csin-ping a Trump-adminisztráció visszatérése óta egy "békésebb és rugalmasabb" stratégiát követ külpolitikájában, különös figyelmet fordítva az Egyesült Államok szövetségeseire, akik esetleg elidegenedve érzik magukat Washington kiszámíthatatlan döntései miatt.
Miközben néhány szakértő a Kínával való újabb kapcsolatfelvétel lehetőségeit keresi Kanadában, mások óvatos megközelítést javasolnak. Kanada akár egyfajta "híd" szerepét is betöltheti az Egyesült Államok és Kína között, de ez az együttműködés nem mentes a feltételektől. Különösen fontos, hogy Kína elvárja, hogy a kanadai kritikák az emberi jogok helyzetével kapcsolatban elhallgattassanak.
