"Fel kell készülni a legrosszabb lehetőségre": egy egész nemzetet sújt a végzetes aszály veszélye.
A 2,5 milliárd euró (971 milliárd forint) értékű tízéves terv - amelyet Sztávrosz Papasztávru energiaügyi és környezetvédelmi miniszter tárcája dolgozott ki - az athéni hálózatot ellátó víztározók megerősítésével, valamint a szigetek sótalanító telepeinek kiépítésével biztosítaná a vízkészletek utánpótlását.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a tervet ismertetve azt mondta, "fel kell készülni a lehető legrosszabb forgatókönyvekre mivel Attika régió komoly vízellátási problémával nézhet szembe, ha nem tesszük meg a szükséges és drasztikus intézkedéseket". "Az adatok azt mutatják, hogy Ciprus után Görögország fog szembesülni Dél-Európa legsúlyosabb vízhiányával, amely a lakosság több mint felét érintheti" - tette hozzá.
Sztávrosz Papasztávru miniszter kijelentette, hogy Görögország jelenleg a 19. helyen áll a vízhiánnyal leginkább érintett országok globális rangsorában. Az elmúlt három év enyhe telei következtében a csapadék mennyisége 25 százalékkal csökkent, miközben a párolgás mértéke évi 15 százalékkal nőtt. Tavaly pedig a legforróbb nyarat éltük át, ami különösen súlyos vízhiányhoz vezetett a turisták által kedvelt Kikládok szigetein, annak ellenére, hogy sótalanító és fúrólétesítmények működnek a nyáron megnövekedett népesség vízigényeinek kielégítésére. A miniszter emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az országos vízhálózatokban tapasztalható veszteségek mértéke elérheti az 50 százalékot. Ez arra utal, hogy a görög lakosság vízfogyasztása nem elég tudatos; a pazarlás, különösen az úszómedencék feltöltése és a kertöntözés terén, jelentős vízveszteséget okoz.
Kosztasz Laguvardosz, az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója az ERT közszolgálati médiának nyilatkozva azt mondta, hogy ha novemberben és decemberben nem lesz elegendő csapadék és havazás, tavasszal "komoly vízhiányra lehet számítani".
