Globális felmelegedés: Hogyan alkalmazkodnak a növények a változó klímához? A globális felmelegedés kihívásai egyre sürgetőbbé válnak, és a növények alkalmazkodása kulcsszerepet játszik a jövőnk szempontjából. Ahogy a hőmérséklet emelkedik és az időjárás
Kulcsfontosságú tudni, hogy a melegedő hőmérséklet hatására a szén-dioxid hogyan jut be az ökoszisztémákba és hogyan kerül ki onnan. A globális felmelegedéshez alkalmazkodnia kell a növényeknek is.
A legutóbbi kutatás azt mutatja, hogy a melegedő jövőbeni éghajlat alatt a szénfluxus nem fog annyira növekedni, mint ahogy most gondoljuk. Erről számolnak be a kutatók a Science magazinban publikált dolgozatukban, mely azt vizsgálja, hogyan fognak alkalmazkodni a növények a globális felmelegedéshez.
A globális felmelegedés hatására a növények légzésük során több szén-dioxidot szabadítanak fel a légkörbe, ami fokozza a felmelegedést és gyorsulni fog az éghajlatváltozás
A korábbi globális ökoszisztéma modellek többsége azt a feltételezést tette, hogy a növények rövid távú viselkedése azonos a hosszú távúval. Azonban a Science magazinban publikált új kutatás rávilágít arra, hogy ez a nézet téves. A kutatók előre jelezték, hogy a fás szárú növények légzési rátája eltér a levelek légzésétől. A szárak feladata, hogy a gyökerek által felvett vizet a lombkoronába szállítsák, ezzel pótolva a párolgás során elvesztett nedvességet. A hőmérséklet emelkedésével a víz viszkozitása csökken, így a kutatók azt feltételezték, hogy a víz szállításához kevesebb energia szükséges, ami a szár szövetek légzési rátájának csökkenéséhez vezet.
A csapat egy új Globális Szárlégzési Adatbázis felhasználásával értékelte, hogy reagál a szárlégzés a változó hőmérsékletre. Az adatbázis 187 faj mintáját tartalmazza, melyek minden éghajlati zónát átívelő, 68 terep helyszínéről származnak. Ezek a mérések azt mutatják, hogy globálisan minden helyszínen, a magasabb hőmérséklet hatására erősen csökken a szárlégzés. További kísérletek szükségesek, hogy kimutassák azt a mechanizmust, ami ezt a szár és levél közti eltérő légzést szabályozza. De a modellezés azt mutatja, hogy a fatörzsek által kilélegzett szén-dioxid mennyisége várhatóan nem növekszik olyan élesen, mint a korábbi modellek szerint, melyek túlbecsülték a szárlégzést.
A kutatás kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő időjárási eseményeinek megértésében, hiszen előrejelzések alapján várható, hogy a következő évtizedekben a szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és áradások, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ezek a jelenségek már most is nyilvánvalóan megfigyelhetők világszerte, és a kutatások segítenek feltárni a mögöttes okokat és a lehetséges megoldásokat.
