Feltűnővé vált az MVM tevékenysége, mivel a bukaresti kormány megfontolja, hogy megvétózza a román vállalat felvásárlását.

Az Orbán-kormány minden erőfeszítése ellenére Románia útját állhatja a magyar állami energiacég határon túli térnyerésének. Nem ez az első ilyen eset.

Régóta nem tapasztalt ennyire fokozott érdeklődést Bukarest iránt az Orbán-kormány prominens politikai vezetői részéről, mint az elmúlt hónapokban. A miniszterelnök és külügyminisztere tavaly nyár óta többször is felkereste a román fővárost. A látogatások mögött úgy tűnik, hogy Románia energetikai szerepének növekvő jelentősége áll, továbbá az a tény is, hogy a román kormány nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva megakadályozhatja a német E.ON romániai energiacégének MVM általi felvásárlását.

Leonhard Birnbaum, az E.ON vezérigazgatója, tavaly májusban az Athénban megrendezett Eurelectric Power Summit 2024 konferencián fejtette ki, hogy a vállalat fontolóra vette a romániai működésének leállítását. Az indoklása szerint a román piac instabilitása és kiszámíthatatlansága, valamint a bukaresti kormány által bevezetett hatósági árak és kompenzációs rendszerek jelentős kockázatot jelentenek. Birnbaum a rendezvényen hangsúlyozta, hogy "a romániai szolgáltatási szegmensben olyan mértékű a kockázat, hogy 2022-ben és 2023-ban elveszítettük azt az összeget, amelyet 20 év alatt nyerhettünk volna".

A nyár kezdetén román sajtóforrások szerint már több érdeklődő is megjelent az E.ON iránt, köztük az osztrák OMV, a román Petrom, a Hidroelectrica, a Romgaz és a magyar MVM. Az E.ON Energie România körülbelül hárommillió romániai ügyfélnek biztosít villamos energiát és gázt. A gázpiacon a fogyasztók számát tekintve körülbelül 40%-os, míg a villamos energia terén 15%-os részesedéssel bír.

Kora ősszel kezdtek el felerősödni azok a hírek, amelyek szerint a román energiaszolgáltató magyar kézbe kerülhet. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a tusványosi rendezvényén tett látogatását egy bukaresti úttal kötötte össze, ahol Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata miniszterelnök társaságában tárgyalt. A megbeszélés pontos részletei nem ismertek, de valószínű, hogy a diskurzus nem csupán Románia schengeni csatlakozásának támogatására korlátozódott. Szijjártó Péter szeptember elején szintén Bukarestbe látogatott, ahol az energetikai együttműködés megerősítéséről folytatott egyeztetéseket.

Október elején a román Hotnews portál információja alapján jelent meg a médiában, hogy a magyar vállalat 200 millió eurót ajánlott az E.ON 68 százalékos részvénycsomagjáért, amelyet Sebastian Burduja energiaügyi miniszter legfeljebb 50 millió euróra becsült. Az ajánlat jóval magasabb volt, mint amit a versenytársak hajlandók voltak fizetni. A többi között ez a túllicitálás is gyanússá tette az MVM-t,

Az őszi kampánydömping során, amikor éppen az elnökválasztási és parlamenti választások zajlottak, többször is felmerült a gondolat, hogy a magyar cég valójában az orosz Gazprom trójai falova lehet a román, s így az európai energiapiacon. Ez a megközelítés számos politikai és gazdasági diskurzusban visszatért, felerősítve a gyanút, hogy a cég tevékenysége mögött orosz érdekek húzódhatnak meg.

Orbán Viktor karácsony előtt, az EU-csúcsról egyenesen Bukarestbe látogatott, ahol a frissen beiktatott régi új miniszterelnökkel, Marcel Ciolacuval egyeztetett. A magyar híradások szerint elsősorban a magyar EU soros elnökség segítségével megvalósult sikeres schengeni csatlakozás állt a megbeszélés középpontjában, de mint maga Orbán Viktor is beismerte a Financial Timesnak, az E.ON- MVM üzletről is tárgyaltak. A magyar miniszterelnök a brit lapnak azt mondta, hogy e téren vannak "megoldatlan kérdések". "A román miniszterelnök felvetette ezeket a kérdéseket, és kérte, hogy hozzunk létre egy közös munkacsoportot, hogy mindenkit megnyugtassunk és mindent átláthatóvá tegyünk". Orbán ugyanakkor nem válaszolt a brit lap azon kérdéseire, amelyek Oroszországnak az üzletben való részvételét firtatták.

"Tudja mi a különbség Magyarország és Románia között? Hát ez!"

A tervezett munkacsoport azóta sem alakult meg, mivel Sebastian Burduja energiaügyi miniszter január 10-én bejelentette, hogy a tárcája a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottsághoz (CEISD) fordult az E.ON és az MVM közötti tranzakció kapcsán. A minisztérium az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva indította el a vizsgálatot, amely a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozására irányul. Burduja a Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy alaposan meg fogják vizsgálni az ügylet pénzügyi aspektusait és az energiapiacra gyakorolt potenciális hatásait. A hírszerző szolgálatok szerepet fognak vállalni az E.ON MVM általi felvásárlásának kockázatainak felmérésében, figyelembe véve, hogy az MVM az orosz gáz legfőbb magyarországi importőre, valamint egy orosz tervezésű atomerőmű üzemeltetője, amelyet a Roszatom irányítása alatt bővítenek. A miniszter kijelentette, hogy nem engedik meg, hogy orosz gáz kerüljön az ország területére, mivel Románia saját földgázkészletei kiaknázására törekszik, és további készletek beszerzését is tervezi az azonnali piacon.

Szijjártó Péter hétfőn Bukarestbe látogatott, ahol az MTI jelentése és a külügyminiszter Facebook-posztja nem említette, de a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres információi szerint Burduja tájékoztatta a magyar delegációt az energiaügyi minisztérium állásfoglalásáról.

Románia elhatározta, hogy a jövőben nem bízza többé az európai energiabiztonságot azoknak a szereplőknek, akik az energiát zsarolási eszközként alkalmazták, és ma is ezt teszik. (A román szakminiszter Oroszországot említette zsarolóként.)

Ahogy azt lapunk korábban is megemlítette, tavaly októberben a spanyol kormány nemzetbiztonsági megfontolásokból megakadályozta, hogy a magyar Ganz-MaVag (Magyar Vagon) csoport megvásárolja a spanyol Talgót, amely Európa egyik legnagyobb vonatgyártója. A Talgo spanyol szempontból stratégiai fontosságú vállalatként van nyilvántartva, és a magyar cég ebben az esetben is jelentősen kedvezőbb ajánlatot tett, mint más európai versenytársak. Madrid azonban aggodalmát fejezte ki az orosz befolyással kapcsolatban.

Romániában a magyar terjeszkedés megakadályozása nem újkeletű jelenség. Tavaly februárban az OTP Bank bejelentette, hogy visszavonul a román piacon, miután a Román Nemzeti Bank elutasította a Banca Românească felvásárlására tett ajánlatát.

Donald Tusk lépett, hogy megakadályozza a NER kezét, hogy megszerezze a vezető lengyel kereskedelmi televíziót.