Hannah Montana szoknyájának varázslatos világából léptek elő a Z generáció igazi popsztárjai.

Illusztráció: Török Virág / Telex - forrás: AFP, Getty Images Képzőművész: Török Virág / Telex - kép forrása: AFP, Getty Images

Néhány éve egyértelműen az látszik a popzenében, hogy női előadók uralják a slágerlistákat, övék a legjobb fellépő sáv a nagy fesztiválokon vagy őket jelölik legtöbbször Grammy-díjra. 2024-ben még látványosabbá vált, hogy Taylor Swift mögött egyre több énekesnő jelent meg trónkövetelőként, és ezek az előadók arra is figyelnek, hogy már a kezdetektől önazonosan építsék fel magukat, még ha ez konfliktusokkal is jár a zeneipari hagyományokkal vagy épp a rajongókkal szemben. Idén alig lehetett kikerülni Sabrina Carpenter Espresso című dalát, de Chappell Roan Good Luck Babe-je két másik népszerű előadó, Olivia Rodrigo és Gracie Abrams szerint is az év dala volt.

A Spotify éves hallgatottsági listája is jól tükrözi a női előadók megerősödött jelenlétét, hiszen az év legnépszerűbb dala az Espresso lett. Eközben a Billboard Chappell Roant választotta az év új előadójának, aki nyáron a Lollapalooza fesztiválon szerzett magának széles körű figyelmet. Chicagóban a rendezvény történetének talán legnagyobb közönségét vonzotta, amely figyelemre méltó, főleg mert a szervezők kezdetben egy kisebb színpadot szántak neki. Szerencsére időben észlelték a hirtelen megnövekedett érdeklődést, és a helyszínét gyorsan módosították.

A Netflix, amely mindig is ügyesen reagált a legújabb trendekre, azonnal észrevette a lehetőséget a karácsonyi szezonban. Így került sor Sabrina Carpenter különleges műsorára, az „A Nonsense Christmas with Sabrina Carpenter”-re, amely tele volt női vendégekkel. Chappell Roan mellett olyan sztárok is feltűntek, mint Tyla, Kali Uchis és Shania Twain, így igazán színes és emlékezetes élményt nyújtottak a nézőknek, tökéletesen keretbe foglalva az évet.

Már rég nem tartunk ott, hogy a popzenét csupán egy egyszerű, rágógumi- és limonádé műfajként kezeljük. Az olyan előadók, mint Carpenter, Roan, Gracie Abrams és Olivia Rodrigo népszerűsége mögött számos olyan tényező húzódik meg, amelyek világosan megkülönböztetik őket a korábbi popsztároktól. A tinédzserek mindig is példaképeket keresnek a popénekesnők között, ám a Z generáció számára különösen fontos, hogy az előadók nyilvános megjelenése, nyilatkozatai és dalszövegeik is túllépjenek a műfaj megszokott keretein. Az új generációs popsztárok tudatosan kezelik a magánéletüket, és gyakran foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint a feminizmus és a nők kiszolgáltatott helyzete. Ezen túlmenően, sokuk koncertjein aktívan reagál a társadalmi problémákra, például az abortusz tilalmára, ezzel is hangsúlyozva elkötelezettségüket a közéleti kérdések iránt. A popzene így nem csupán szórakozás, hanem egy platform is, amely lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok fontos társadalmi témákra hívják fel a figyelmet.

Közös pont napjaink népszerű énekesnőiben, hogy nem csupán a hírnév csillogó oldaláról beszélnek. Chappell Roan interjúkban és saját social csatornáin is hangot adott annak, mennyire nem viseli jól a toxikus rajongókat. "Túl sok kéretlen interakcióban volt részem, és emlékeztetnem kell mindenkit arra, hogy a nők nem tartoznak nektek semmivel. Azért választottam ezt a pályát, mert szeretem a zenét, a művészetet, tartozom ennyivel a bennem élő kisgyereknek, de nem fogadom el a zaklatás egyik formáját sem, csak azért mert ezt a karriert választottam. Ha a színpadon vagyok, ha előadok, ha sajtóeseményen vagyok, ha drag vagyok, ha interjút adok, akkor dolgozom. Ezen kívül nem vagyok munkában, bezárok. (...) A nők nem tartoznak magyarázattal azért, hogy miért nem akarják, hogy megérintsd őket vagy beszélj hozzájuk" - írta például Instagramján Roan, akit aztán több sztár is támogatásáról biztosított. De szintén Roan volt az, aki nem tűrte a vörösszőnyeg fotósainak bekiabálásait sem.

Közös vonásként emelhető ki Carpenter és Roan pályafutásában, hogy egyikük sem robbant be a köztudatba egyik napról a másikra. Mindketten hosszú évek óta tevékenykednek előadóként. Sabrina Carpenter már 2014-ben megjelentette első dalát, míg Chappell Roan 2017-ben debütált az EP-jével. Az áttörés azonban sokáig váratott magára, Roan 2023-ig gyorséttermekben és fánkozókban dolgozott, hogy megélhetését biztosítani tudja.

Az említett popsztárok közös vonása, hogy életük egyik meghatározó pillanata volt a Hannah Montana című Disney-tiniműsor. Chappell Roan például egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az első igazán fontos élőzenei tapasztalata a sorozatra épülő koncert volt, ahol Miley Cyrus karaktere életre kelt. A korszak zenéi közül a kedvenceit is felsorolta, így nem meglepő, hogy a Hannah Montana-nosztalgia mostanában újra a középpontba került. A mai húszas éveikben járó fiatalok számára ez a karakter volt a popzene ikonikus alakja, hiszen a Disney Channel műsorai jelentették a házi feladat után eltöltött szórakozást és a gyermeki álmok beteljesülésének színterét.

Miley Cyrus pályafutása során sok megpróbáltatáson ment keresztül, különösen fiatal éveiben, amikor a szórakoztatóipar kemény világával kellett megküzdenie. Gyerekszínészként napi tizenkét órás munka várt rá, és egy emlékezetes forgatás során, amikor megérkezett a menstruációja, nem engedték el a stúdióból, hogy a szükséges időt megkapja. Édesapja, Billy Ray Cyrus is megosztotta a közönséggel, hogy a Hannah Montana című sorozat komoly terheket rótt a családjukra, ami hozzájárult Miley későbbi, sokszor botrányosnak tartott lépéseihez, amelyeken a bulvársajtó rendre megakadt. Azonban most, hogy visszatekint erre az időszakra, Miley más perspektívából szemléli a dolgokat. Büszkén vallja, hogy a szívében mindig is Hannah Montana marad. Amikor Disney Legenddé választották, így nyilatkozott: "Ez a díj Hannah Montanának és az ő csodás, hűséges rajongóinak szól, akik segítettek valóra váltani az álmaimat." Az énekesnő számára ez a tapasztalat nem csupán a múlt nehézségeit idézi fel, hanem a sikerek és a rajongók iránti hálát is.

A Brigitte Bardot-frizurát viselő Carpenter az, aki a sebezhetőségét bátran felvállalva énekli meg a dalait, és nyilvánvalóan a Hannah Montana-irányzatot követi. Hasonlóan Miley Cyrushoz vagy Selena Gomezhez, ő is Disney-tinisztárként indította pályafutását. "Emlékszem, hat éves voltam, amikor először láttam a Hannah Montana pilot epizódját, és azonnal tudtam, hogy ez az, amit szeretnék csinálni. Énekelni, színészkedni és táncolni vágyom" - mesélte Carpenter 2020-ban.

Az énekesnő pályafutása tízéves korában indult, amikor részt vett a Next Miley Cyrus Project versenyen, ahol a harmadik helyezést érte el. Ez az eredmény azonban elegendő volt ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, és 2013-ban szerepet kapott a Disney "Riley a nagyvilágban" című sorozatában. Azóta számos fejlődésen ment keresztül, és az idei évben megjelent "Short n' Sweet" című albuma igazi mérföldkő a karrierjében, mivel jelentősen eltér korábbi munkáitól. Míg korábban a klasszikus Disney-hercegnő stílust képviselte, az új album már messze van a tinédzserkorra jellemző könnyed, naiv hangvételtől. A "Short n' Sweet" az 1960-as évek Hollywoodját idézi, így sokkal szexibb és felszabadultabb lett, mint elődei. Az énekesnő végleg megszabadult az ártatlan imázstól, és sikerült elérnie, hogy a zenéjével azonosítsák, mindezt pedig botrányok nélkül. Az album borítóján egy Marilyn Monroe-szerű tekintet néz ránk, ami jól tükrözi az új irányvonalat.

Carpenter ügyesen beleszövi magánéletének szálait dalaiba, és ezzel izgalmas témákat szolgáltat a rajongóinak. Például a "Please please please" című számában egy fiúnak könyörög, hogy ne zúzza össze a szívét. A klipben pedig a vonzó szívtiprót Barry Keoghan alakítja, akivel Taylor Swift hosszabb ideig járt. Azonban a legfrissebb hírek szerint a pár nemrégiben különvált.

Sabrina Carpenter számára Taylor Swift fellépései jelentették a kiugrást, míg Chappell Roan karrierje az Olivia Rodrigo 2024-es turnéjával indult be igazán. Roan hatalmas közönség előtt való fellépése jelentősen hozzájárult a nyolcvanas évekbeli szintipop hatására készült dalainak népszerűsítéséhez. Érdekes, hogy Roan debütáló albuma, a *The Rise and Fall of a Midwest Princess*, már 2023-ban megjelent, de a szélesebb közönség figyelme igazán 2024 elején irányult rá, amikor Rodrigo turnéjának nyitófellépőjeként lépett színpadra. A két művész karrierje nem csupán a közös turné miatt fonódik össze; Roan már 2020-ban együtt dolgozott Dan Nigróval, aki Caroline Polachek és Olivia Rodrigo lemezeinek producerként vált ismertté.

Roan először a Naked in Manhattan című dalában tárta fel queerségét, amely már akkor sejtetett sokféle inspirációt, a Mulholland Drive-tól kezdve a Bajos csajokig. Külsejét drag queenek hatása formálta, és nem riadt meg attól, hogy színpadra lépjen a Szegény párák jelmezeivel, vagy hogy egy óriási, vibráló pillangóként kápráztassa el a közönséget a Coachellán. A Tiny Desk koncertjén pedig a nyolcvanas évek iskolai báljait idézte meg, Betsey Johnson stílusának szellemében.

A sokszor viselt bohósminkje is üzenetértékű, mivel elmondása szerint Willardban, a szülővárosában bohócnak csúfolták a homoszexuális emberek. "Úgy voltam vele, hogy na majd én mutatok nektek bohócot" - mondta erről a Paper magazinnak. Azonban arról is beszélt már, hogy az öltözködésének inkább a rajongói adnak többletjelentést, ő az egyszerre ijesztő és csinos kinézetével a drag kultúrából, a színházból, a burkeszkből és horrorból inspirálódik, és a ruháit Genesis Webbel közösen választják.

Nem csupán Chappell Roan az egyetlen, akinek a nagy turnék során kapott fellépési lehetőségek hozták meg a sikert. Gracie Abrams is jelentős lépéseket tett a zenei pályán, hiszen már Olivia Rodrigo és Taylor Swift koncertjei előtt is megmutathatta tehetségét, és a népszerűsége fokozatosan elérheti Carpenter vagy Roan szintjét. Abrams azonban eltér a többiektől, mivel zenei stílusa inkább Lorde és Lana Del Rey melankolikus, szomorkás világához áll közel. Az ő sikere újra rávilágít arra, mekkora szerepe van annak, ha egy feltörekvő művész a szakma nagyágyúi mellett léphet fel – ez nemcsak a láthatóságot növeli, hanem a hitelességet is.

A női előadók dominanciája a popzene világában nem csupán a tehetségüknek köszönhető, hanem annak is, hogy támogató közösséget alkotnak. Chappell Roan például az Instagramon osztotta meg, mennyire rajong a Sabrina Carpenter által előadott "Juno" című dalért. Gracie Abrams és Olivia Rodrigo közös fotója is bizonyítja, hogy a fiatal művészek egymás sikereit ünneplik. Olivia Rodrigo még Jimmy Fallon műsorában is elragadtatással beszélt Chappell Roan munkásságáról. Bár zenei stílusuk különböző, mindannyian merítenek a kétezres évek könnyed vígjátékaiból és a Hannah Montana fényes világából, így nosztalgiát ébresztve a Z-generáció tagjaiban.