Parajdon súlyos helyzet alakult ki: az esőzések következtében a víz áttörte a gátat, és komoly károkat okozott.

Drasztikusan nő a víz sótartalma a parajdi bány mentén.
Miután májusban hétmillió köbméter víz öntötte el a parajdi sóbányát, és már nyilvánvalóvá vált, hogy a turisztikai attrakciót soha nem tudják visszaállítani az eredeti állapotába, most újabb csapás érte a régiót.
A Kis-Küküllő vizének sótartalma emelkedett, miután a parajdi sóbánya fölé telepített új csőrendszer nem tudta maradéktalanul kezelni a Korond-patak elmúlt napok esőzései miatt megnövekedett vízhozamát. Ezt Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa jelentette be csütörtökön.
Az Agerpres hírügynökség tudósítása alapján a román kormány területi képviselője, valamint Sipos Levente, az Aquaserv regionális vízszolgáltató vezetője csütörtökön osztotta meg a Kis-Küküllő vizében megfigyelt változásokat.
Közölték: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer - amely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni -, nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát. Ennek nyomán
A Kis-Küküllőbe beömlő patak mellett a folyó vizének sótartalma is emelkedett.
A Korond-patak vízhozama másodpercenként 5,5 köbmétert tett ki.
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb közleménye szerint a csőrendszer nem volt képes kezelni a jelentős mértékben megnövekedett vízhozamot. A tájékoztatás szerint a patak vize a csövek mellett és alatt is utat talált magának, így komoly problémát okozva a területen.
elárasztotta a bánya fölötti területet és a csőszerkezet alatti alapozást is kimosta,
Amit szerdán helyre kellett állítani, az egy különleges feladat volt, amely nem csupán technikai kihívást jelentett, hanem egyfajta kreatív újragondolást is magában foglalt. Aznap délelőtt a csapat tagjai izgatottan gyűltek össze, hogy közösen találják meg a megoldást a felmerült problémákra. Az eltűnt részletek visszaállítása nemcsak a munka folyamatosságát biztosította, hanem a közös erőfeszítések révén erősítette a csapatszellemet is. Ahogy haladtunk előre, minden egyes lépésnél éreztük, hogy valami egyedülállót alkotunk, és ez a szerdai nap emlékezetessé vált számunkra.
A vízfölösleget nem tudták szivattyúkkal eltávolítani a sóbánya fölött.
A korábban alkalmazott nagy teljesítményű szivattyúk eltávolításra kerültek a területről, miután elkészült a csőrendszer. A patak vize csövekbe terelésének célja az volt, hogy megakadályozza a víz érintkezését a bányában található sós vízzel, így védve a bánya fölötti területet a további eróziótól.
A parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási problémákkal küzdő Maros megyei települések helyzetét ismertetve Sipos Levente rámutatott: bebizonyosodott, hogy szükség van az általuk kért sótalanító berendezésekre és a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való biztosítására.
Calin Handrea, az ISU, azaz a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője bejelentette, hogy ivóvizet, valamint az állatok itatásához szükséges vizet kívánnak biztosítani a lakosság számára. Ehhez más megyék közreműködését is igénybe veszik.
A marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által beszerzett tartálykocsik érkezése csak augusztus második felére várható.
Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt. Erre azután került sor, miután a folyóba időnként sós vizet szállított az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak.
A Kis-Küküllő völgyében található víztisztító állomások folyamatosan üzemelnek, bár időnként kisebb-nagyobb megszakításokkal kell szembenézniük. Az egymást követő sóhullámok hatására a helyi lakosság számára ez a helyzet kihívásokat jelent.
a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
Beszámoltunk arról, hogy a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel. Attól nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Kapcsolódó:
A geológus megszólalt: Komoly felfedezések láttak napvilágot a Parajdi katasztrófával kapcsolatban.
Dráma Parajdon: Az utolsó akna beszakadt, és a víz hirtelen betört Erdély büszkeségébe.