Félelmetes nyomot hagytak maguk mögött a szovjetek: egy vastag jégpáncél fedi egykori bázisuk romjait.

Egy sziklás kiemelkedésen, az Antarktisz Viktória-föld nevű eldugott szegletében rejtőzik a Leningrádszkaja elhagyott kutatóállomás. Ez a bázis a szovjet korszak emlékét őrzi, és úgy tűnik, mintha az idő megállt volna körülötte, jégbe fagyott kísértetként idézve a múlt titokzatos világát.

Az Antarktisz fagyos, jéggel borított tájai nem csupán a természet csodáit kínálják, hanem titokzatos emberi történetekkel is szolgálnak, amelyek még lenyűgözőbbé teszik őket. Különös figyelmet érdemel az elhagyott Leningrádszkaja kutatóállomás, amely immár több mint harminc éve magányosan áll a hófehér, zord sziklák között, mintha a múlt titkait őrizné a dermesztő csendben.

Az állomást 1971-ben hozta létre a Szovjet Antarktiszi Expedíció egy egész évben működő kutatóbázisként, ahol szovjet tudósok két évtizeden át meteorológiai, mágneses, oceanológiai vizsgálatokat végeztek.

A magas sziklaszirt csúcsán, egy elhagyatott állomáson, a kutatók számára folyamatosan próbára tették a tomboló szélviharok és a zord időjárás. A hely sorsa végül 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával pecsételődött meg: az anyagi támogatás megszűnésével a szovjetek kénytelenek voltak elhagyni a bázist. Azóta az épületek magányosan állnak, némelyikben még mindig fellelhetők a régi felszerelések és élelmiszercsomagok, mintha a tudósok csak egy pillanatra léptek volna ki belőlük, hogy soha többé ne térjenek vissza.

Bár az utóbbi évek során a modern Orosz Antarktiszi Expedíció többször is felvetette az állomás újranyitásának lehetőségét, sőt, jégtörő hajókat is irányítottak a környékre, eddig semmilyen előrelépés nem történt: Leningrádszkaja továbbra is olyan nyugodt, mint amikor utoljára elhagyták.