A hazai kutatások révén környezetbarát megoldások születhetnek a szúnyogirtás területén - Magyar Mezőgazdaság.
A biológiai szúnyogirtás terén forradalmi újításnak számító, sokkal hatékonyabb hordozóanyagot alkottak meg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) szakemberei, együttműködésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatócsoportjaival.
Az új fejlesztés nem csupán az irtószerek hatékonyságát fokozza, hanem környezetkímélő megoldásokat is kínál.
A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el - ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.
A biológiai gyérítés kihívása abban rejlik, hogy a szükséges szereket egy viszonylag kicsi területre kell eljuttatni. Ezek az élőhelyek gyakran sűrű növényzet borította területek, ami jelentős problémát jelent. A kiszórt anyagok nem mindig érik el a vízfelszínt, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol a hatásuk kifejtésére lenne szükség.
A hatóanyagok alkalmazásának javítása érdekében gyakran granulátumra, mint például homokra vagy műanyagra, rögzítik őket. Ez a megoldás azonban számos kihívással jár. A hagyományosan használt homokszemcsék, bár természetes eredetűek, éles széleik révén károsíthatják a növények gyökérzetét, és hajlamosak gyorsan süllyedni az aljzatra, ami megnehezíti, hogy az irtószer megfelelő ideig kifejthesse hatását a felszínen. A műanyag alapú hordozók, amelyek szintén népszerűek, képesek orvosolni ezt a problémát, mivel könnyűségrük miatt tovább lebegnek a talaj felszínén. Ugyanakkor, mint a kémiai irtószerek, ők is környezetkárosító hatásokkal bírnak. A jégpelletek, amelyek speciális fehérjékből készülnek, szintén ígéretes alternatívát nyújtanak, de gyors olvadási sebességük miatt használatuk korlátozott, különösen azokban a meleg éghajlatú régiókban, ahol a szúnyogok száma jelentősen megnövekszik.
Kótai László vezetésével a kutatást irányító HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, az ELTE TTK Kémiai és a Fizikai és Csillagászati Intézet, valamint a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatói most egy új, környezetbarát és egyben hatékony hordozó granulátum kifejlesztésén dolgoznak.
A módszerük ötvözi a gipsz, a cement és a karboximetil-cellulóz, más néven tapétaragasztó, jellemzőit. Ennek köszönhetően a szúnyogirtó szer hatékonyan alkalmazható egy porózus adszorbens felületén.
A kutatók szerint e módszer komoly jelentőséggel bír hazánk természetese vizeinek, kiemelten a turisztikai jelentőséggel is bíró Balaton, a Velencei- és a Fertő tó megóvása szempontjából.
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk - fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.
