Időzített bomba: a klímaváltozás következtében olyan területeket sodor veszélybe a tűz, amelyeket talán sosem gyanítottunk volna.
Európában egyre gyakoribbá válnak a tűz által fenyegetett növényzetek, hiszen a vegetációs tüzek már nem csupán a mediterrán régiót sújtják - derült ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legfrissebb tanulmányából. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója az InfoRádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy világszerte emelkedik a tragikus következményekkel járó, jelentős méretű tűzesetek száma. Kiemelte, hogy nem csupán arról van szó, hogy több tűzkárról hallunk, hanem arról is, hogy egyre inkább olyan hatalmas, pusztító tüzek keletkeznek, amelyek széles területeket érintenek, mint például a Los Angeles környékén történt tűzvész az év elején.
Valkó Orsolya rávilágított, hogy a klímaváltozás és az emberi társadalom átalakulásának legfőbb okai szorosan összefonódnak. A tüzek következményeit mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhatjuk; nem csupán a legnagyobb veszélynek kitett területeken élők életét befolyásolják, hanem a természeti környezet, a gazdasági javak és a termőföld is jelentős károkat szenved el.
Az MTA doktora megjegyezte: egyes életközösségek képesek lennének regenerálódni egy-egy tűzesetet követően, de egyáltalán nem mindegy hogy mikor, milyen gyakorisággal és mekkora természeti katasztrófa történik. Figyelmeztetett, hogy ha a biológiai alaprendszerek megváltoznak, nagy kihívásokkal kell szembesülniük a természetes életközösségeknek, bizonyos esetekben
akár egyes fajok is eltűnhetnek, ha például egy utolsó állomány élőhelyei leégnek.
A tűzesetek növekvő száma komoly kihívásokat jelent a természetvédelem, a mezőgazdaság és a közegészségügy számára. Valkó Orsolya hangsúlyozza, hogy ezért rendkívül fontos, hogy a különböző szakterületek szakértői aktívan dolgozzanak a problémák megoldásán, és konkrét javaslatokat tegyenek a helyzet kezelésére.
A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője, Valkó Orsolya, figyelmeztetett arra, hogy a tűzveszélyes időszakok elhúzódása komoly problémát jelent. Kaliforniában például az utóbbi években ez az időszak három héttel hosszabb lett, ami a helyi hatóságok számára megnövekedett figyelmet és erőforrásokat követel. Valkó Orsolya úgy fogalmazott, hogy "időzített bombával" néznek szembe a Föld lakói, mivel egyes területeken a gyúlékony biomassza és a szikrák bármikor lángra lobbanthatják a környezetet, ami gyorsan elérheti a kontrollálhatatlan méreteket. Emellett hangsúlyozta, hogy a fokozódó szárazság és a melegedés nem csupán a tűz terjedését segíti elő, hanem számos más ökológiai hatást is generál.
A növényi biomassza gyorsabb kiszáradása hozzájárulhat ahhoz, hogy a tűzveszélyes körülmények könnyebben kialakuljanak.
Kiemelte, hogy a Los Angeles-i év eleji tűzvész során a helyzetet jelentősen súlyosbította az erős szél, amely a Santa Ana néven ismert, rendkívül száraz és intenzív légáramlat volt. Ez a szél nemcsak felerősítette a lángokat, hanem még inkább hozzájárult a tűz terjedéséhez is. Számos időjárási tényező játszik szerepet abban, hogy mekkora mértékű tűz alakulhat ki, és amikor ezek a körülmények egybeesnek, akkor hiába a legmodernebb tűzoltási erőforrások, a tűz megfékezése szinte lehetetlenné válik.
A legtöbb érintett ország gyakran a tűzoltásra helyezi a hangsúlyt, amikor a baj már megtörtént. Valkó Orsolya azonban hangsúlyozza, hogy a megelőzés legalább ugyanolyan fontos, hiszen számos módszerrel csökkenthetjük a tűzesetek valószínűségét. A szakértő kiemelte, hogy a klímaváltozás lassítása mellett elengedhetetlen a gyúlékony biomassza mennyiségének csökkentése is. Emellett felhívta a figyelmet a kontrollált égetés jelentőségére, amely során "tűzzel harcolnak a tűz ellen" olyan helyszíneken, ahol fokozott a tűzveszély. Ezeken a területeken előre elégetik a biomasszát, ezzel megakadályozva, hogy magától kialakuljon a tűz.
Fontos, hogy folyamatosan figyeljünk a gyepek legeltetésének és kaszálásának megfelelő kezelésére. Ezzel nemcsak a területek jólétét biztosítjuk, hanem csökkenthetjük az éghető biomassza mennyiségét is. Az alapos hasznosítás segít fenntartani a gyepek egészségét és gazdaságosabbá teszi a területek kihasználását.
A tudomány már rendelkezik olyan innovatív és hatékony modellezési technikákkal, amelyek révén viszonylag pontosan felmérhetjük, hol várható a legnagyobb tűzesetek előfordulása. Ha a hatóságok ezeket a megelőzési stratégiákat időben és szakszerűen alkalmazzák, jelentős lépéseket tehetünk a növényzet és az élővilág védelme érdekében.
A mediterrán éghajlatú tájak különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a tűzesetek szempontjából. Valkó Orsolya véleménye szerint azonban a világ bármely kontinensén és bármelyik részén előfordulhatnak komolyabb tűzesetek.
Ami talán sokakat meglephet, az az, hogy néhány évvel ezelőtt Svédországban is hatalmas, pusztító tüzek pusztítottak, ami elsőre talán elképzelhetetlennek tűnik. A klímaváltozás egyik legaggasztóbb következménye az, hogy...
olyan területeken is nagy mennyiségben megtalálható a száraz, rendkívül gyúlékony biomassza, ahol régebben ez nem volt jellemző.
Magyarországon a legutóbbi, különösen aggasztó tűzesetek 2022-ben történtek, amikor is több mint 7000 hektárnyi erdő és gyep területe vált hamuvá. A tűzesetek számának növekedését leginkább a rendkívüli hőség és az aszályos időjárás okozta, amely az egész nyarat jellemezte. "Fontos, hogy itthon is felkészüljünk ezekre a természeti jelenségekre, és elengedhetetlen, hogy a társadalmat széles körben tájékoztassuk a felmerülő problémákról" - emelte ki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
