Ingyenes étkezés az utcán: egy mak segít a rászorulóknak, és ízletes ragulevessel kínálja őket.

Kotormánné Schmidt Klaudia a házuk elé egy asztalra helyezi az ínycsiklandó finomságokat, amelyeket bárki szabadon elvihet.

Kotormánné Schmidt Klaudia Makón él a családjával, helyben próbál segíteni a szegényeknek. Klaudia rendszeresen főz a családnak, és ha marad a friss ételből, egy asztalkára helyezi a házuk elé, majd jelzi a Facebookon, hogy ingyen elvihető.

Makón élek, és gyakran írok a csoportba, hogy "éhes pocakokra vadászok!" Mindazt, ami itthon van, és tudom, hogy a felénél is kevesebb bőven elegendő lenne nekünk, örömmel odaadom. Nem titok, hogy mindig is fontosnak tartottam a hátrányos helyzetű emberek támogatását.

Klaudia izgalmasan mesélt a Sokszínű vidék varázslatos világáról.

Karácsony előtt a Facebookon szembejött vele egy poszt, melyben élelmiszert kért egy nehéz körülmények között élő makói család. Klaudának hamar sikerült többféle élelmiszert összegyűjteni. A finomságok mellett mosógépet, mikróhullámú sütőt, számos hasznos dolgot is adományoztak. Még aznap este felkereste egy másik család is, természetesen nekik is segített a fiatalasszony.

Autóval összegyűjtöttem mindent, majd újra útnak indultam az adományokkal. Amikor megérkeztem, a család már a kapuban várt rám, szemeikben könnyek csillogtak az örömtől. Ahogy a hűtőbe pakoltam a finomságokat, eszembe jutott, hogy ha maradt valami a tegnapi főzésből, azt biztosan nem fogom kidobni. Valaki biztosan örömmel fogadná. Gondosan kicsomagoltam, és adagonként kitettem a ház elé. Gyorsan kiírtam a csoportba, és a finomságok pillanatok alatt gazdára találtak. Így indult el ez a csodálatos kezdeményezés.

Az anyuka azóta már több alkalommal is főzött, tudatosan több adagot is elkészített a nemes célra. Némi édességet, csokit, szaloncukrot is adományoz annak, aki éhes.

A kihelyezett adagokat eddig minden alkalommal rövid időn belül elvitték. Klaudia szeretné folytatni a jótékonykodást, mert azt tapasztalta, sokan vannak rászorulva a településen az ingyen ételre.

Sokféle ember megfordul nálunk: kisgyerekes anyukák, mozgáskorlátozottak, és még sokan mások. Mindannyian szükséget szenvednek a segítségre, de sokszor nem merik kérni. A szégyen érzése miatt inkább hallgatnak. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy kiteszem az ennivalót, hogy bárki elviheti, akinek szüksége van rá. Tudom, hogy Makón van egy élelmiszerdoboz, de sajnos két apró gyerekkel itthon nem tudom megoldani, hogy felvigyem az ételt. Ráadásul ennyi adagot egyedül nem is tudnék elcipelni.

Kotormánné Schmidt Klaudia már felvette a kapcsolatot az önkormányzattal, és izgatottan várja, hogy kiderüljön, folytathatja-e jótékony tevékenységét ebben a formában. Nemrégiben mások is jelezték, hogy szívesen hozzájárulnának az alapanyagok beszerzéséhez, így a következő főzés már közös erőfeszítéssel valósulhat meg. Klaudia reménykedik abban, hogy így még több ételt tudnak majd biztosítani a nehéz körülmények között élők számára. Kéri a makóiakat, hogy ha tehetik, helyezzenek ki a házuk elé megmaradt ételeket, vagy juttassák el a városközpontban található ételdobozba, hiszen sokaknak nagy szüksége van ezekre az adományokra.