Itt a kormányzati jelentés: a Salrom súlyosan elhanyagolta a parajdi sóbányát.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre - vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző bizottsága szombaton nyilvánosságra hozta jelentését, miután lezárta a májusban bekövetkezett bányakatasztrófa kapcsán folytatott vizsgálatát. A kutatás során a két érintett állami vállalat, a Salrom és a vízügyi hatóság (ANAR) működését elemezték.
A kormány hivatalos weboldalán közzétett, tíz pontba foglalt jelentés arra világít rá, hogy a vizsgálat során feltárt adatok alapján előre látható volt: a Korond-patak potenciálisan elöntheti a bányaterületet. Ennek ellenére a Salrom vállalat folyamatosan figyelmen kívül hagyta a kockázatokat, és nem értékelte a helyzetet közvetlen veszélyként.
A jelentés alapján megállapítható, hogy az intézkedések nem a veszélyek elhárítására összpontosítottak; inkább karbantartási és sürgősségi feladatok elvégzésére korlátozódtak. Hiányoztak olyan jelentős beruházások, amelyek a sóbánya hosszú távú védelmét biztosíthatták volna. Az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is csupán formalitásnak bizonyult, és az alkalmazott műszaki eljárások nem támaszkodtak egységes műszaki szabványokra, így azok nem voltak mérhetőek. A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adatai alapján pedig egyértelműen kiderül, hogy...
Az ellenőrök több mulasztásra is felfigyeltek. A jelentés alapján a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben aktualizált tevékenységi terve értelmében szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén a vízszivárgás minimalizálása érdekében, ám ezek a munkálatok elmaradtak. Ezen kívül a 2012 és 2016 között végzett vízügyi tevékenységek során nem tartották be a jogszabályi előírásokat, például nem kérték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai alapján a Salrom nem hajtotta végre a 2022-es szivárgásokkal kapcsolatos műszaki szakvélemény ajánlásait. 2023-ban a munkálatok elvégzését nem tartotta indokoltnak, ám 2024-re már szükségesnek ítélte azokat. Ennek ellenére a kivitelezés átcsúszott a következő évre.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést,
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonú parajdi sóbányába májusban újra betört a felette folyó Korond-patak vize. Az áradás néhány nap leforgása alatt teljesen elárasztotta a bánya minden szegletét. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amelyet korábban évről évre százezrek látogattak meg. A bánya nem csupán az ott dolgozó bányászok megélhetését biztosítja, hanem a településen és környékén működő több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is tőle függ.
