Január 6-án egy különleges esemény zajlott le.

Vízkereszt - Az egyik legpatinásabb keresztény ünnep, amely mély gyökerekkel bír a hagyományok tengerében.

Somogy napja - Ezen a jeles napon ünnepeljük, hogy 1498-ban Somogy vármegye elsőként nyerte el a címer- és pecséthasználati jogot II. Ulászló királytól. E különleges esemény nemcsak a vármegye történetének fontos mérföldköve, hanem a helyi közösség identitásának és büszkeségének szimbóluma is.

1323 Károly Róbert király elrendelte az új, stabil pénz, a dénár verését.

1568-ban megkezdődött a tordai országgyűlés, amely mérföldkőnek számított az Erdélyi Fejedelemség történetében. Ezen a fontos eseményen hivatalosan elismerték négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. Ez a rendelkezés nem csupán Erdélyre, hanem világszinten is úttörő lépésnek számít a vallási tolerancia terén.

1907 Maria Montessori megnyitotta első, római iskoláját.

1966-ban debütált Jancsó Miklós ikonikus alkotása, a Szegénylegények, amely új dimenziókat nyitott a magyar filmművészetben.

1974-ben megalakult a Magyar Madártani Egyesület (MME), melyet 1990-ben átneveztek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre, hogy jobban tükrözze a szervezet bővülő célkitűzéseit és feladatait.

1978 Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Budapesten visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Magyarországnak.

2000 áprilisában a vatikáni Szent Péter-bazilikában Szent II. János Pál pápa ünnepélyes keretek között püspökké szentelte Erdő Pétert és Veres Andrást. Ez a jelentős esemény nemcsak a két új püspök életében volt mérföldkő, hanem a magyar katolikus közösség számára is fontos pillanatot jelentett.

2009-ben London szívében végleg lehúzta a rolót a Woolworths, a brit áruházlánc, amely egy évszázadon át volt a vásárlók kedvence. A 2008 novemberében bekövetkezett csődje után a patinás üzletlánc története egy korszak végét jelképezte.

2016-ban véget ért a 4-es metró utasforgalmi próbaüzeme, és a járművezető nélküli, teljesen automata vezérlésű metróvonal hivatalosan is megkapta a használatbavételi engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.

2021 A választási vereségét elismerni nem hajlandó Donald Trump amerikai elnök feltüzelt hívei megrohanták a törvényhozás székházát, a Capitoliumot, ahol a Kongresszus együttes ülése a választási eredményt hitelesítette. A zavargásoknak öt halálos áldozatuk volt, az épületet ki kellett üríteni.

1412-ben született Szent Johanna (Jeanne D'Arc), a francia szűz, aki a százéves háború idején vált hősies alakjává. Tettei és bátorsága révén Franciaország védőszentjévé emelkedett, miközben az angolokkal szembeni harcban vezette a francia csapatokat, inspirálva ezzel a népet a szabadságért folytatott küzdelemben.

1655 Jakob Bernouilli svájci matematikus

1745-ben Jacques-Étienne Montgolfier, a francia feltaláló, testvérével együtt megalkotta az első léggömböt, ezzel forradalmasítva a légi közlekedést és a tudományos kísérletezést.

Petzval József, a fényképezés világának úttörője, 1807-ben látta meg a napvilágot. Ő volt az első, aki megalkotta a nagy fényerejű fényképezőgép-objektívet, amely forradalmasította a fényképezési technikákat. Életrajzát részletesen áttekinthetjük az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hivatalos weboldalán.

Degré Alajos, az 1819-ben született író és publicista, jelentős alakja volt a magyar irodalomnak. Műveiben a társadalmi kérdések és az egyéni sorsok mélyreható elemzései mellett az eszmetörténeti diskurzusok is helyet kaptak. Alajos írásai nemcsak szórakoztatók, hanem gondolatébresztők is, amelyek a korabeli társadalom kihívásaira reflektálnak. Munkássága hozzájárult a magyar kultúra gazdagításához, és ma is inspiráló például szolgál az újabb generációk számára.

1822-ben Heinrich Schliemann, német kereskedő és lelkes amatőr régész, elhatározta, hogy felfedezi Trója és Mükéné ősi romjait. Szenvedélye a történelem iránt és a mítoszok valósággá alakítása iránti vágya vezette őt a régészeti kutatások izgalmas világába.

Hriszto Botev, a 19. századi bolgár költő és szabadságharcos, 1848-ban született, és életével örök nyomot hagyott a bolgár irodalomban és a nemzeti mozgalmakban. Botev nem csupán a versírás mestere volt, hanem elkötelezett harcos is, aki a bolgár nép szabadságáért küzdött az Oszmán Birodalom elnyomása ellen. Költészete tele van szenvedéllyel és hazaszeretettel, versei inspirációt adtak a következő generációknak is a szabadságért folytatott harcban. Élete és munkássága a bolgár identitás szimbólumává vált, és emlékét a mai napig tisztelettel őrzik.

1889-ben Géfin Gyula, a katolikus egyház elkötelezett papja és elismert egyháztörténész, jelentős hatással volt a korabeli vallási és kulturális életre. Munkássága során nemcsak a teológia mélységeibe ásott le, hanem a keresztény közösségek fejlődését és történelmét is alaposan kutatta, hozzájárulva ezzel a katolikus egyház tudományos megértéséhez.

Endresz György, a híres pilóta, 1893-ban született, és 1931-ben történelmi jelentőségű esemény részese lett, amikor Magyar Sándorral együtt ő volt az első magyar, aki sikeresen átrepülte az Atlanti-óceánt.

1910 Mészöly Gyula Kossuth-díjas biológus, növénynemesítő, akadémikus

Loretta Young, az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, 1913-ban látta meg a napvilágot. Karrierje során számos emlékezetes szerepben brillírozott, és a hollywoodi aranykor ikonikus alakjává vált.

1915-ben Csák Ibolya, a magyar atlétika büszkesége, olimpiai bajnok magasugróvá vált, ezzel ő lett az első magyar sportoló, aki olimpiai aranyérmet szerzett.

Prokop Péter, a magyar festészet kiemelkedő alakja, 1919-ban Róma varázslatos városában élt, ahol katolikus papként is tevékenykedett. Művészete és hite szoros kapcsolatban állt egymással, hiszen alkotásaiban mélyen tükröződtek a vallásos motívumok és a lelki élmények. Róma inspiráló környezete nem csupán festői látásmódját formálta, hanem spirituális útkeresését is gazdagította.

1925-ben született D. Fehér Zsuzsa, aki a Munkácsy Mihály-díjjal kitüntetett neves művészettörténész.

1928 Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere

1935 Szesztay Zsolt Liszt Ferenc-díjas karmester, a Bárdos Leánykar alapító karnagya

Adriano Celentano, az olasz zene és film ikonikus alakja, 1938-ban született. Karrierje során nemcsak énekesként, hanem filmszínészként is kiemelkedett, és stílusával, valamint egyedi előadásmódjával sokakat lenyűgözött. Művészi pályafutása alatt számos slágert és felejthetetlen filmet tudhat magáénak, amelyek révén a popkultúra meghatározó személyiségévé vált.

Marton László, a neves rendező, aki 1943-ban született, a Kossuth- és Jászai Mari-díjak büszke tulajdonosa. Művészi pályafutása során számos elismerést zsebelt be, köztük a rangos Prima Primissima díjat is, amely a kiemelkedő teljesítményét hirdeti. Érdemes és kiváló művészként számos felejthetetlen alkotást hagyott maga után.

1944-ben Rolf Zinkernagel, a Nobel-díjas svájci orvos és immunológus, kiemelkedő felfedezéseivel forradalmasította az immunológia területét. Munkássága során az immunrendszer működésének mélyebb megértésére összpontosított, hozzájárulva ezzel a modern orvostudomány fejlődéséhez.

Joó Ferenc, a neves kémikus és akadémikus, 1949-ben érdemelte ki a Széchenyi-díjat, amely a tudományos élet egyik legrangosabb elismerése Magyarországon. Munkássága során jelentős hozzájárulást tett a kémia területén, és szakmai pályafutása alatt számos áttörő felfedezést tett.

1954 Bán Zoltán András József Attila-díjas kritikus, szerkesztő, író

Anthony Minghella, az Oscar-díjas angol filmrendező és producer 1954-ben látta meg a napvilágot. Munkásságával maradandó nyomot hagyott a filmiparban, kreatív víziója és egyedi történetmesélési stílusa révén sok emlékezetes alkotást hozott létre.

Rowan Atkinson, a brit színész és komikus, 1955-ben látta meg a napvilágot. Legismertebb alakítása a népszerű Mr. Bean, akinek megformálása világszerte elbűvölte a közönséget, és a karakter időtlen kedvencévé vált. Atkinson humora és tehetsége a mozgásszínházban egyedi stílust teremtett, amely a szavakon túli komikus kifejezésre épít.

Nigella Lawson, a brit televíziós személyiség és ételkritikus, 1960-ban született. Műsoraival és írásaival világszerte népszerűvé vált, bemutatva az étkezés örömét és a főzés művészetét. Stílusa egyedi, szenvedélyes és megközelíthető, ami sokak számára inspirációt jelent a gasztronómia világában.

Szokolay Dongó Balázs, a 1965-ös születésű kiváló népzenész és hangszeres szólista, a magyar népzene világában egyedi és megismételhetetlen stílusával tűnik ki. Művészetével nemcsak a hagyományokat ápolja, hanem új színt is visz a népzenei szcénába.

Uglár Csaba, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, 1970-ben született, és azóta is kiemelkedő szereplője a hazai művészeti életnek. Munkái egyedülálló stílusukkal és gazdag színvilágukkal hívják fel magukra a figyelmet, tükrözve a kortárs művészet iránti elkötelezettségét.

1973-ban született Járomi Mónika, a paralimpiai, világ- és Európa-bajnok paraúszó, aki kiemelkedő teljesítményével és elszántságával nemcsak a vízben, hanem a sport világában is maradandót alkotott. Eredményei inspiráló példát nyújtanak mindazok számára, akik a sportban és az életben egyaránt küzdenek a nehézségekkel.

Eddie Redmayne, az Oscar-díjas angol színész, 1982-ben látta meg a napvilágot. Tehetsége és sokoldalúsága révén vált a filmtörténelem kiemelkedő alakjává.

Fesztbaum Béla, a Jászai Mari-díjjal kitüntetett színész, 1975-ben született. Művészi pályafutása során számos felejthetetlen szerepben tündökölt, hozzájárulva a magyar színház és film világához. Tehetsége és elhivatottsága révén a közönség szívébe lopta magát, és maradandó nyomot hagyott a színjátszás történetében.

1829-ben Josef Dobrovský, a cseh író és nyelvtudós, a cseh felvilágosodás kiemelkedő alakja, jelentős hatással volt a cseh kultúra és nyelv fejlődésére.

1852-ben Louis Braille, a vakok írásának francia megalkotója, forradalmi újítást hozott létre, amely lehetővé tette a látássérültek számára az írás és olvasás élményének megismerését. Braille módszere a tapintásra épül, és azóta is alapvető fontosságú a vakok kommunikációjában.

1884-ben Gregor Mendel, osztrák botanikus és szerzetes, a tudományos örökléstan alapítójaként vált ismertté. Az ő kutatásai és kísérletei forradalmasították a genetika területét, és megteremtették a modern örökléstan alapjait.

1904 Friedrich Hefner-Alteneck német elektromérnök, a fényerősség mérésére szolgáló Hefner-gyertya megalkotója

1919 Theodore Roosevelt Nobel-békedíjas amerikai politikus, az Egyesült Államok 26. elnöke

Victor Fleming, az Oscar-díjas amerikai rendező, 1949-ben vált a filmtörténelem egyik meghatározó alakjává. Munkássága során olyan klasszikusokat alkotott, amelyek máig hatással vannak a moziválasztékra és a filmes művészetre egyaránt.

1974-ben Slachta Margit, aki szerzetesnő és feminista politikus volt, történelmi lépést tett, amikor ő lett az első női országgyűlési képviselő Magyarországon. Az ő elkötelezettsége és bátorsága nemcsak a női jogok előmozdításához járult hozzá, hanem példaértékű módon formálta a politikai tájat is, amelyben a nők hangja végre hallhatóvá vált.

David Alfaro Siqueiros, a mexikói festészet kiemelkedő alakja, 1974-ben hagyta hátra a világot. Művészetével a társadalmi igazságosság és a politikai elkötelezettség üzenetét közvetítette, színes, dinamikus freskói és nagy léptékű művei révén. Siqueiros innovatív technikái és kísérletező szelleme forradalmasította a modern festészetet, és maradandó hatást gyakorolt a kortárs művészekre. Életműve nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem a mexikói identitás és a társadalmi küzdelmek szimbólumává is vált.

1984 Ernest Laszlo magyar születésű, Amerikában élt Oscar-díjas operatőr

1994-ben Sándor István, aki bibliográfusként, etnográfusként és irodalomtörténészként is ismert, jelentős hozzájárulást tett a tudományos világhoz. Munkássága során a kultúra és a tudományok határterületein navigálva gazdagította a magyar tudományos életet.

Michel Petrucciani, a francia jazz-zongorista és zeneszerző, 1999-ben hagyta el ezt a világot, de zenéje örökre velünk marad. Tehetsége és különleges stílusa egyedülálló nyomot hagyott a jazz világában, inspirálva számos zenészt és zenekedvelőt egyaránt.

Tichy Lajos, a labdarúgás szenvedélyes híve, 1999-ben vált különösen ismertté edzői pályafutása során. Munkássága alatt nemcsak a játékosok technikai fejlődésére, hanem a csapat szellemi erejére is nagy hangsúlyt fektetett. Az ő irányításával sok fiatal tehetség bontogatta szárnyait a pályán, és maradandó nyomot hagyott a sportág történetében.

Körmendi János, a Kossuth-díjas művész, 2008-ban kiemelkedő szerepeket játszott, amelyek mély nyomot hagytak a színjátszás világában. Tehetsége és elkötelezettsége révén sokak szívébe belopta magát, és maradandó élményeket nyújtott a közönségnek.

2009-ben Ilosfalvy Róbert, a Kossuth-díjas operaénekes és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház tenoraként és mesterművészeként tündökölt. Munkássága jelentős hatással volt a magyar opera világára, és művészi teljesítményei mély nyomot hagytak a zenekedvelők szívében.

2022-ben elhunyt Sidney Poitier, aki történelmet írt azzal, hogy ő volt az első fekete bőrű színész, aki elnyerte az Oscar-díjat a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Peter Bogdanovich, a neves amerikai filmrendező, 2022-ben tért örök nyugalomra. Munkássága során számos emlékezetes filmet alkotott, amelyek nemcsak a mozi világát formálták, hanem a filmművészet iránti szenvedélyét és kreativitását is tükrözték. Bogdanovich stílusa és egyedi látásmódja sok fiatal rendezőre hatott, és művei máig inspirálják a filmkészítőket szerte a világban.

Owen Roizman, az amerikai operatőr, aki 2023-ban tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, kiemelkedő munkásságával és művészi látásmódjával maradandó nyomot hagyott a filmiparban.