A művészet és a vallás kifejezésében rejlő jelentésrétegek sokszínűsége és mélysége lenyűgöző. E két terület szoros kapcsolatban áll egymással, hiszen mindkettő az emberi tapasztalat mélyebb megértésére és kifejezésére törekszik. A művészet gyakran tükröz
A "Crisis Verticalis: a meg nem értés szintjei" címmel nyílt meg Józsa Benedek legújabb önálló tárlata, amely a Farkas utcai református óparókiában, közismertebb nevén a Herepei-házban található. Az egykori gyülekezeti tanácskozások színhelyéül szolgáló épület gazdag ornamentikájával, latin nyelvű felirataival és freskóival egyedi atmoszférát teremt. E különleges környezetbe tökéletes harmóniával illeszkedik Józsa Benedek monumentális hidegtű-metszete (110×300 cm), amely bibliai témákat dolgoz fel, mintha mindig is a tér szerves részét képezte volna. A Herepei-ház falfestményei a 18. század remekművei, amelyek több rétegben, az idő múlásával formálódtak. A falakon és a mennyezeten található latin nyelvű bibliai idézetek a reformáció utáni korszak termékei, amelyek erkölcsi és vezetői iránymutatást kínálnak a terem látogatóinak. Itt, ahol a múlt és a jelen találkozik, Józsa Benedek művészete új értelmet nyer, és egy mélyebb párbeszédet teremt a tér történetével és a benne megbújó üzenetekkel.
Az alkotó diplomamunkája középpontjában a Szentírás áll, amely most a Bábel tornyának történetén keresztül nyer új megvilágítást. A torony nem csupán az emberi szellemiség és hit kereséseinek lenyomatát hordozza, hanem a kollektív emlékezetben a Bábel-mítosz a gőg és a határtalan nagyravágyás bibliai példázataként él tovább. A történet szerint a régi, egy nyelvet beszélő közösség zűrzavarba került, s a közös hang helyett a félreértések és a széthúzás vették át a szerepet. Józsa Benedek alkotásában a Bábel tornya nem csupán a nyelvek összezavarodásának szimbóluma, hanem egy szélesebb, összetettebb értelmezési keretbe is beleillik. A hidegtű technika, mely archaikus gyökerei révén a régi mesterségek emlékét idézi, most nem rézbe, hanem műanyaglapba vésve nyeri el formáját. E különös választás következtében olyan kép születik, amelyben különböző korstílusok és jelentések rétegei keverednek, s e rétegzettségben megjelenik a mai valóság zavaros sokfélesége is.
A tárlat kurátori feladatait Albert Eszter és Domokos Ferenc vállalták, akik a művészhez hasonlóan szívvel-lélekkel és kitartó munkával segítették elő a kiállítás megvalósulását. Az esemény jelentőségét tovább növelte Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója, aki néhány gondolatban méltatta a művész alkotói tevékenységét. "Benedek számára nem csekély kihívást jelentett, hogy kézzel lemásolta a magyar és a román Biblia ötven-ötven oldalát, mintha nem léteznének modern fénymásolók és a 21. század technológiai vívmányai. Felmerül a kérdés, miért választotta a művész azt a módszert, amely több száz óra kitartó munkát igényelt. A válasz a Bábel tornyának szimbolikájában, valamint a bibliai szövegek időtállóságában és relevanciájában rejlik" – emelte ki a galéria igazgatója.
