Rendben van, nézzük! Mészárosék autópályakezelője komoly zűrzavart teremtett az M3-as autópályán, mindezt 35 milliárd forint értékben.
Az M3-as autópálya Budapest és Miskolc közötti szakaszának felújítása után újabb kihívásokkal néztek szembe az autósok. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópályakezelő cég a terelési jelzéseket nem távolította el az átadás után, ami zavaró és megtévesztő helyzetet alakított ki a közlekedők számára.
A Magyar Narancs november második felében alaposan körbejárta azt a problémát, amely jelentős kihívás elé állította az autósokat az M3-as autópályán. A Budapest és Miskolc között húzódó útszakaszon a menetidő akár több órával is megnyúlt. A helyzet hátterében a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) áll, amelyet Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma hozott létre. A cég a korábban jól bevált gyakorlatát feladva, most rendhagyó módon hat különböző autópályaszakaszon végezte a felújítási munkálatokat, összesen 41 kilométernyi területen, ami Budapest és Miskolc között húzódik. A megszokott egy-két hosszabb szakasz egyidejű lezárásával történő munkavégzés helyett, a mostani megközelítés drámaian megnövelte a forgalmi torlódásokat, és ezzel komoly nehézséget okozott az utazóknak.
Ez a módszer szinte akadálypályává változtatta az autópályát: a járműveket folyamatosan terelgették, ami rendszeres dugókat generált. A sajtóban megjelent kritikus hangvételű írás után meglepő fordulat következett be: néhány napon belül az összes munkagép eltűnt a Budapest-Miskolc szakaszról, és teljes szélességében visszaadták a forgalomnak az M3-as autópályát. Ez különösen váratlan volt, hiszen az MKIF korábbi tájékoztatása szerint a munkálatokat december közepéig tervezték befejezni. A hirtelen befejezést a cég azzal indokolta, hogy "a hóesés és az eső ellenére az előre tervezettnél napokkal hamarabb tudták befejezni a felújítást". Ezt azzal magyarázták, hogy éjszaka és hétvégén is folytatták a munkát, amennyiben az időjárás és a technológiai szünetek lehetővé tették azt.
A gondok azonban ezzel még korántsem zárultak le. Gödöllő vidékén, különösen Bag és Aszód között, a Miskolc felé vezető úton meglehetősen zűrzavaros helyzet alakult ki. Miután befejezték a munkálatokat, és újra megnyitották az útszakaszt a forgalom előtt, nyolc kilométernyi szakaszon maradtak érvényben azok a figyelmeztető táblák, amelyek a belső sáv megváltozott forgalmi rendjére és a szembejövő forgalomra hívták fel a figyelmet. Ezen felül a leállósávot forgalmi sávvá alakító sárga szaggatott vonalas felfestést sem távolították el. Ez a helyzet komoly zűrzavart okozott az autósok között, hiszen a jelzések alapján bármikor szemből érkező járművekre kellett számítaniuk. Mivel nem csupán egy-egy tábla volt jelen, hanem sorozatban figyelmeztető jelek sorakoztak, a közlekedők többsége érthetően tartózkodott a belső sáv használatától. Ezen kívül számos autós a sárga csíkozású leállósávba húzódott, tévesen azt feltételezve, hogy ott kell haladnia.
Az MKIF, amikor szembesült a félrevezető helyzettel, a problémát "munkaközi állapotnak" titulálta. Nyilatkozatuk alapján a 31-39-es kilométer közötti szakasz munkálatait november 27-én zárták le, és aznap délben kezdték el a terelés lebontását. Állításuk szerint 16 órára már minden terelési elemet eltávolítottak, a sárga burkolati jeleket leszedték, valamint a tájékoztató és terelő táblákat is eltüntették.
Érdekes megfigyelés, hogy az MKIF korábban, amikor a folyamatos forgalomterelések következtében kialakuló dugókra kérdeztek rá, az autósok felelősségére helyezték a hangsúlyt. Azt állították, hogy ha mindenki tiszteletben tartaná a figyelmeztető táblák utasításait, akkor elkerülhetők lennének a torlódások, és a forgalom zökkenőmentesen haladhatna. A cég szerint a dugók megelőzése elsősorban az autósok fegyelmezettségén és a szabályok betartásán múlik. Kiemelték, hogy "a terelésekhez kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblák nem csupán a biztonság fokozását szolgálják, hanem forgalomszervezési és szabályozási célokat is szolgálnak". Ugyanakkor, amikor arról érdeklődtek, hogy az érvényüket vesztett táblák fenntartása hogyan segíti elő a biztonságos közlekedési helyzet kialakítását, választ nem kaptak.
A november 7-i események révén vált világossá, hogy mi áll a sürgető ütemű útfelújítások mögött. Ezen a napon a kormány jelentős pénzügyi forrásokat mozgósított, lehetővé téve, hogy a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített keretből több tízmilliárd forintot osszanak szét. Ekkor kaptak zöld utat a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának kiadási keretének akár 35,4 milliárd forinttal való túllépésére is, ami a korábban biztosított 9,2 milliárd forinthoz képest óriási növekedést jelent. Ezt az összeget az állam Mészáros Lőrinc cége számára biztosította azokon a szakaszokon, ahol átépítések vagy új pályák építése zajlik. Az MKIF nyilatkozata szerint a gyors ütemű munkálatok indoklása az volt, hogy "a koncessziós szerződésben a szintrehozásra megállapított határidő ezzel az ütemezéssel teljesíthető".
A történet hátterében álló esemény, hogy 2022 szeptemberében az Orbán-kormány radikális lépést tett: az ország 1237 kilométer hosszú gyorsforgalmi úthálózatának kezelését átruházta az állami Magyar Közút Zrt.-ről egy magántulajdonú cégre, az MKIF-re, 35 éves időtartamra. Ez a döntés 2023-ban összesen 229 milliárd forintos költséget jelentett az állam számára, ami komoly terhet rótt a közpénzekre, és jelentős mértékben kedvezett a NER-köréhez tartozó vállalkozásoknak.
A Magyar Narancs egy elismert magyar hetilap, amely mélyreható elemzéseivel és színes írásaival mindig is figyelemfelkeltő témákat boncolgatott. Célja, hogy provokatív kérdéseket tegyen fel a társadalmi, politikai és kulturális élet különböző aspektusairól, ezzel ösztönözve az olvasókat a gondolkodásra és a párbeszédre. Az újság szellemisége és stílusa különösen vonzó azok számára, akik értékelik a kritikus, ám mégis szórakoztató megközelítéseket.
