Kiszolgáltatott anyák állják a sarat: több tízezer ukrán valószínűleg évekig, sőt akár végleg is Magyarországon telepedik le.
Az Európába menekülő ukránok száma folyamatosan emelkedik, miközben a hazatérési vágyuk egyre inkább csökken. Magyarországra kényszerült ukrán közösségében egyre több felnőtt férfi található, de a legnagyobb csoportot továbbra is a nők és gyermekek alkotják. Az ő mindennapjaikat jelentősen megnehezíti a lakhatási válság és az egészségügyi rendszer meggyengülése.
Péntek este a megszokott forgalom mellett akár három órás várakozásra is fel kell készülni az ukrán-magyar határon. Az autókonvojok túlnyomó részében nők és gyermekek ülnek, akik dobozokkal és bőröndökkel megrakott kocsikban indulnak útnak. Vannak, akik hosszú időre hagyják el az otthonaikat, míg mások számára ez csupán egy szokásos hétvégi kiruccanás, hogy meglátogassák a Magyarországra menekült rokonaikat, majd visszatérjenek a megszokott életükhöz.
Az oroszok három éve megkezdett, teljes körű inváziója a második világháború óta a legnagyobb lakóhelyelhagyási válságot idézte elő. Az ukrán menekültek számának növekedése az elmúlt évben 300 ezer fővel emelkedett, így összességében már 5,2 millióra tehető – derül ki a Centre for Economic Strategy (CES) legfrissebb kutatásából. Az ENSZ aktuális statisztikái szerint 62 ezer ukrán menekült tartózkodik Magyarországon, közülük körülbelül 50 ezren kértek ideiglenes védelmet, míg mások főként tartózkodási engedéllyel élnek az ország területén. A kormány hivatalos adatokat nem szolgáltat, de az Eurostat nyújtotta információk alapján világosan látszik, hogy a menekültek ezer főre jutó száma Magyarországon jelentősen elmarad az EU-s átlagtól. Csehországban ez a szám több mint 35, Lengyelországban pedig 27, míg Magyarországon csupán négy.
A menekültek létszáma folyamatosan emelkedik, miközben a hazatérési vágy egyre inkább csökken - ez derül ki a CES által végzett, ezer főt felölelő reprezentatív kutatásból. Míg 2022-ben a válaszadók 74%-a, és tavaly januárban is még több mint 50% tervezett hazatérni, jelenleg csupán 43% gondolkodik a visszatérésen a külföldön élő ukránok közül. Ez azt jelenti, hogy közel 3 millió ember maradhat hosszú távon külföldön, ami azt is sugallja, hogy több tízezer ember valószínűleg Magyarországot választhatja átmeneti vagy akár tartós lakóhelyéül a következő években.
A visszatérés legfőbb akadályai még egy esetleges békével sem hárulnának el teljesen, ugyanis olyan gazdasági tényezők is fontos szempontok, mint a háború utáni életszínvonal. Mivel a munkaerőhiány súlyos probléma Ukrajnában - főként az építőiparban és az energetikában lesz majd szükség munkáskézre -, a kijevi kormány már most menekültek millióit próbálja hazacsábítani, például azzal az ígérettel, hogy akik visszatérnek, mentesülnek a katonai mozgósítás alól. A tervek szerint olyan, a hazatérést segítő központokat hoznának létre, amelyek egyben kulturális és közösségi térként is működnének. Ezeket a legnagyobb számban ukrán menekülteket befogadó országokban állítanák fel: a listát Németország, Lengyelország és Csehország vezeti; Magyarország egyelőre nem szerepel a felsorolásban.
Az ukrán menekültek összetétele 2022 vége óta jelentős átalakuláson ment keresztül. A háború kezdetén a menekültek többségét nők és gyermekek képezték, azonban mára a felnőtt férfiak aránya is jelentősen megnövekedett. Ennek a változásnak az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak számára lehetőség nyílt az ország elhagyására, amennyiben háromgyermekes apák, vagy súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek.
A menekültek legszámottevőbb csoportját Magyarországon továbbra is a nők és a gyerekek képezik.
