Szijjártó Péter határozottan kiáll Ukrajna mellett, mintha csak egy ebet rögzítene a karóhoz – nem enged teret a kompromisszumnak az ügyben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki brüsszeli nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az európai védelmi stratégiának nem szabad az Ukrajnának nyújtott fegyverezés és pénzügyi támogatás titkos fokozását jelentenie. Kiemelte, hogy ez a megközelítés csupán a háború elhúzódásához vezetne.
A minisztérium friss tájékoztatása alapján a tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülését követően kijelentette, hogy nem merül fel kétség: Európának sürgősen meg kell erősítenie védelmi képességeit. Kiemelte, hogy Magyarország ezen a téren kifejezetten kedvező helyzetben van, hiszen immár harmadik éve költ a bruttó hazai termékének (GDP) több mint két százalékát katonai kiadásokra. Ezen összegnek ráadásul több mint negyven százalékát a modernizációra és új eszközök beszerzésére fordítják.
Kiemelte, hogy a harminckét tagállamból csupán a kétharmaduk tudja teljesíteni a két százalékos küszöböt, míg hét ország nem is közelíti meg ezt a szintet, négy pedig pontosan ennyit produkál.
Egyúttal elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szövetségesek többsége az Európai Unió felfegyverzését a "jelenlegi háborús helyzet" keretein belül értelmezi, és azt a háború elhúzódásának stratégiájába integrálja.
"Nem tartjuk helyénvalónak azt a nézetet, hogy Európa védelme kizárólag Ukrajna támogatását jelentené. Az Európai Unió védelmi kapacitásainak fejlesztése az EU saját védelmi potenciáljának erősítését célozza, és nem egy olyan ország védelmi rendszereibe történő befektetést, amely sem a NATO, sem az EU tagja" - fogalmazott.
Szerinte Ukrajna nem csupán Európa védelmezője, hanem saját szuverenitásáért harcol. Jelenleg Ukrajna áll háborúban, míg egyetlen EU- vagy NATO-tagország sem áll közvetlen támadás alatt.
"Beállítani Ukrajnát az első európai védővonalként, egyszerűen hamis állítás. Ukrajna magát védi, és ezt hősiesen teszi, ezért jár a nagyrabecsülés, de ez nem ad alapot ahhoz, hogy az ukrán védekezést Európa megvédéseként próbáljuk láttatni" - fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai védelem megerősítésére irányuló stratégia nem szolgálhat az Ukrajnának nyújtott fegyverek és pénzügyi támogatások titkos növelésének eszközeként. Az álláspontja szerint ennek az lenne a következménye, hogy a konfliktus tovább elhúzódna.
Szerinte az európai védelmi képességek hatékony fejlesztése akkor képzelhető el, ha közben békét is sikerül teremteni, hiszen az erre fordítandó 800 milliárd eurót valahogyan ki is kell majd fizetni, ami a kontinens jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett nem megoldható, a helyzet pedig az ukrajnai háború lezárásával javulhat érdemben egyedül.
Úgy vélekedett, hogy a béke elérése érdekében az európai államoknak mindössze annyi lenne a dolguk, hogy támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, aki most szakítani kíván az utóbbi három év kudarcos politikájával.
A miniszter végül kifejezte aggodalmát és aggasztónak találta, hogy néhány NATO-tagállam folyamatosan megszegi a különféle, káros és romboló fegyverek használatának korlátozására vonatkozó megállapodásokat.
Miután Litvánia bejelentette, hogy kilép a kazettás lőszerek betiltásáról szóló egyezményből, a három balti állam, valamint Lengyelország és Finnország is hasonló lépést tett a gyalogsági aknák betiltásával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "az ilyen aljas és pusztító fegyverek használatát a jövőben is szigorúan korlátozni szükséges."
