Közellenségek: a szlovákiai magyarok számára egyre inkább fenyegetetté vált az identitásuk és életérzésük.

A foci különleges világának mélyebb rétegeiről folytattak eszmecserét Tusványoson péntek délután, ahol a dunaszerdahelyi DAC szerepe és identitásképző hatása került a középpontba. A beszélgetés résztvevői Lentulai Krisztián, Világi Oszkár, a klub tulajdonosa, és Tősér Ádám, a filmrendező voltak, akik különböző nézőpontokból világították meg a futball és a közösség kapcsolatát.
Mítosz vagy valóság a futball identitást formáló szerepe és nemzetegyesítő hatása? E kérdéskör köré csoportosult a péntek délutáni beszélgetés Tusványoson, ahol a Mandiner képviseletében Lentulai Krisztián, valamint Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese és a dunaszerdahelyi DAC futballklub tulajdonosa, továbbá Tősér Ádám, a DAC Film rendezője osztották meg gondolataikat.
A futball már régóta túllépett a puszta sport keretein, és mára igazi kulturális jelenséggé vált – vetette fel az első kérdés. Világi rámutatott: az angol Premier League játékosait a világ minden táján ismerik, a bajnoki mérkőzések népszerűsége pedig globális szinten megállíthatatlan. A szurkolói életforma nem csupán a sport iránti szenvedélyt jelenti, hanem közösségi élményt is teremt a rajongók számára, akik hetente órákon át szentelik magukat a labdarúgásnak. A futball a világ minden zugában elérhető, és bár az Egyesült Államok eddig az amerikai futball fellegvára volt, mostanra ott is egyre növekvő népszerűségnek örvend a sportág.
Tősér szerint vitathatatlan, hogy a kultúránk része a labdarúgás, a szurkolás. A DAC körül is sok ember van, aki eredetileg nem szereti a focit, de mivel a családtagjaik, barátaik kimennek, ezért ők járnak meccsekre. Tősér elmondta:
akik nyilván a férjeik miatt látogatnak ki. A DAC identitásképző is, hiszen Argentínában is abból tudják, hogy ki vagy, hogy melyik csapatnak szurkolsz.
Lehet, hogy születtek már házasságok DAC-os randiból? - hangzott el a következő kérdés. Világi felidézte: volt már leánykérés a stadion közepén, és igent mondott az illető. De egyébként
Eme közösségnek kellenek intézmények, ahol találkozik, ahol összeérnek a vállak. Dunaszerdahelyen a nyolcvanas években találták ki, hogy legyen egy első ligás csapat a városban. Sok jómódú szövetkezet volt, mindegyik kivette a részét, és a 23 ezres település sikerrel beépült a csehszlovák fociéletbe. Azért mentek ki az emberek a meccsre, mert intenzív volt a közösségi érzés. A város kultúrájához hozzátartozott, hogy szerdáig az előző mérkőzésről volt szó, csütörtöktől pedig a következő szombatiról.
Azzal folytatta, hogy gyermekkorától fogva a DAC hűséges szurkolója volt, és az esküvője napján is egy izgalmas DAC-meccs zajlott. Délután, az első félidőben öltönyben kilépett a stadionba, majd visszatért a nagy napjára. A DAC történetében voltak nehéz időszakok, különösen 1991 után. Elérkezett egy kritikus pillanat, amikor a korábbi tulajdonosok csődbe mentek, és nekiállt tárgyalni velük. Az idény rajtja előtt mindössze egy héttel sikerült aláírni a megállapodást, de a csapat körüli helyzet siralmas volt: se játékosok, se edzők nem álltak rendelkezésre. A szezon elkezdődött, és a stadion teltházas lett, pedig korábban a korábbi vezetés miatt üresen állt, mert a szurkolók megharagudtak rájuk. Néhány szabad ügynököt sikerült összegyűjteni, Radványi Miklós irányításával pedig két hét leforgása alatt összeszedték a csapatot. Bár a játékosok nem voltak a legjobbak, valami varázslatos történt, és hirtelen megtáltosodtak. Szereztek tíz pontot, de a szlovák fociszövetség hat pontot levont tőlük, a három évvel korábbi szabályszegések miatt, így végül négy ponttal zárták a szezont. Utolsó helyen végeztek, de csodával határos módon nem estek ki a bajnokságból. A Nyitra csapata búcsúzott, a nyitrai mérkőzést pedig 2-1-re megnyerték, még a szakadó esőben is. Ahhoz, hogy biztos legyen a bentmaradásuk, a Slovan-Nyitra mérkőzésen a Slovan győzelme is kellett, ami a nyolcvanadik perc után összejött. Világi Oszkár hangsúlyozta, hogy számára nem a DAC anyagi helyzete a legfontosabb, hanem hogy egy erős és sikeres csapatot tudjon létrehozni.
Hány szlovák szerepel a csapatban? - tette fel a kérdést Lentulai. Jelenleg négy szlovák és magyar állampolgárságú játékos található a keretben, míg háromszáz fiatal gyakorol a fociakadémiájukon. Azonban nem az a legfontosabb, hogy ki honnan származik, mert a közeg ereje magával ragadja a tehetségeket - válaszolta Világi. Azok a játékosok, akik már Nyugat-Európában futballoznak, de a DAC színeiben kezdték pályafutásukat, továbbra is mindent megtesznek a klubért.
Lehetséges-e, hogy egy szlovák szurkoló a DAC színeit képviselje? A szocializmus korszakában cseh és szlovák labdarúgók is megfordultak a DAC-nál, akik itt telepedtek le, és immár unokáik is a környéken élnek. Amikor jubileumi eseményekre hívják őket, mindig örömmel érkeznek, hiszen a DAC közössége számukra is otthonos. Világi szavaival élve, így a szlovák szurkolók is szívből tudnak szurkolni a DAC-nak. Hozzátette, hogy a magyar szurkolók mindig többségben lesznek, ami a DAC igazi erejét adja.
Tősér Ádám kifejtette, hogy a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján még két vagy három hasonló film készülhetne. Felkeresték Marco Rossit is, aki egy évet töltött edzőként a csapatnál, és örömmel vállalta a szereplést a filmben. Emellett említett egy kelet-szlovákiai szlovák játékost is, aki számára megtiszteltetés a DAC színeiben játszani. Tősér véleménye szerint is...
A filmben egy hölgy osztja meg velünk a gondolatait, aki elárulja, hogy bár a szülei magyar gyökerekkel rendelkeznek, ő maga nem beszél magyarul. Ennek ellenére szívében magyarnak érzi magát, és szenvedélyesen szurkol a DAC csapatának. Kiemeli, hogy a DAC nem csupán egy focicsapat, hanem a magyar nyelv és kultúra őrzője is. Érdekes módon még a magyarul nem beszélő hölgy is tökéletesen ismeri a szurkolói rigmusokat, így a lelkesedése és a közösséghez való tartozása még inkább megmutatkozik.
Nem közellenség a DAC? - merült fel a következő kérdés. Világ Oszkár hangsúlyozta: mindig szembe szélbe megy a DAC, két éve 1-1-et játszottak a pozsonyi Slovannal, s ha megadott volna a bíró egy tizenegyest, ami egyértelműen az volt, akkor bajnok lett volna a csapat. A játékvezetői szövetség elnöke most januárban lemondott végül az ügy kapcsán Világi nyomásgyakorlásának hatására.
A másik tényező, ami aggasztja és motiválja őt, az a szlovák rigmusok létezése, amelyekben a magyarok elleni erőszakra buzdítanak. Sajnos még gyerekek is elhangzanak ezeket az apjuk mellett, de a helyzet javulni látszik: egyre kevesebb helyen hallani ezeket a kiáltásokat, mivel aktívan küzdenek ellenük. Jelszavuk az, hogy "az identitás nem provokáció", amely egy újfajta hozzáállást képvisel. Két fronton harcolnak: egyrészt a társadalmi előítéletek ellen, másrészt pedig arra törekednek, hogy a saját csapatukat erősebbé tegyék a többieknél.
A Szoboszlai-hatás megjelenése Dunaszerdahelyen izgalmas kérdés, amelyre Tősér rávilágított. Véleménye szerint...
beleértve az infrastruktúrát is, mert nehogy már a DAC stadionja legyen a legjobb, ezért felújították a stadiont. Szoboszlai Dominik úgy lehet példakép, hogy egy közép-európai klubból is ki lehet jutni Nyugatra. Világi kifejtette: az igazán jó játékosokat nem tudják megtartani Közép-Európában, mert a nyugati fizetéseket nem tudják utolérni. A példaképek nem maradnak ott, elmennek. Ezért nehezebb Szoboszlai-szindrómát előidézni, de mindig jönnek újat. Világi hozzátette: egész gyermekkorát úgy élte meg, hogy az Aranycsapatot emlegette mindenki, de közben mindig kikaptunk, a sikertelenség évtizedeit éltük, aztán jött az az időszak az utóbbi években, hogy megverünk világklasszis válogatottakat, és jó, hogy ennek Marco Rossi szövetségi kapitány a motorja. Szerdahelyen mindenki büszke Rossira, mert magukénak érzik, mivel egykori ott volt edző.
Beszédtémává vált az Ismerős Arcok ikonikus dala, a Nélküled, amely a DAC himnuszává is nőtte ki magát. Világi elmondta, hogy a DAC szurkolói közössége szoros kapcsolatot ápol a magyarországi drukkerekkel is, akik szintén ellátogatnak a mérkőzésekre. A dunaszerdahelyi stadionban igazán átélhetővé válik a Nélküled üzenete; a dal ereje abban rejlik, hogy a DAC szurkolói szívből éneklik.
- Szögezte le a klub vezetője. - Ahhoz, hogy a DAC beteljesítse a hozzá fűzött reményeket, elkerülhetetlen, hogy bajnoki címet nyerjen. Az, hogy eddig nem sikerült, igazságtalan helyzet, és a vetélytársak annyira nem kívánják, hogy győzelmet arassunk, hogy most már mindenképpen nyernünk kell.
Van-e különbség a magyarországi és a DAC-szurkolótábor között? Tősér szerint jellemző a DAC-nál, hogy három generáció megy ki együtt a meccsre, és kifestik magukat sárga-kékre, a klubszínekre. A DAC-közeg sokkal összetartóbb közösség, muszáj összetartaniuk, és nem is tudják, milyen érték, hogy ennyire összetartóak. Hozzátette: egy Győr-Fradi meccsen elcsodálkozott egy DAC-os focista, hogy lelocsolják a győriek a fradistákat, mert hát mindkettő magyar, de aztán belátta, hogy nekik is megvannak a maguk ellenfeleik, csak azok nem magyarok.
Világi kiemelte, hogy a szlovák bajnokságban a játékosok értékesítése drágább, mint a magyar ligában, mivel a szlovák futball dinamikusabb, és a játékosok itt többet futnak a mérkőzések során. Az angol Premier League a legintenzívebb, míg a magyar bajnokság a legkevésbé aktív, a szlovák és cseh ligák pedig a középmezőnybe tartoznak. A szlovák bajnokságban számos fiatal tehetség kap lehetőséget, mivel a klubok költségvetése korlátozott, így a játéknak technikai és futásban gazdag jellege van. Ezért a DAC nemzetközi játékosokat is szerződtetett, hiszen a magyarországi labdarúgók mozgásigénye nem felel meg az elvárásoknak.
Lentulai megjegyezte: nem érti, hogy lehet egyes meccseken a magyarok ellen szurkolnia magyaroknak. Van-e ugyanilyen Szlovákiában, hogy szlovákok szurkolnak a szlovák válogatott ellen? Tősér elmondta: hülyék mindig vannak, a baj, hogy teret kapnak. A magyar kormányzatnak fontos a labdarúgás, akkor örül az, aki a kormányzat sikertelenségének szurkol. Dunaszerdahelyen is vannak magyarok, akik a DAC ellen szurkolnak, örülnek, ha a DAC-nak valami nem sikerül.
Világi Oszkár megjegyezte: Szlovákiában a foci nem okoz megosztottságot, hiszen nincs olyan kormány, amelyik támogatná, a sportág pedig saját erejéből próbálja kihúzni magát a nehéz helyzetből.
mivel ez magyar csapat, és sok szlovák intézményt irritál. Vannak magyarok, akik szidják a DAC-ot, de nem találják mögötte az embereket. Próbálják a DAC-ot szétverni. Végül vannak a "zsigerből hülyék", beteg emberek, akik ott élnek, és képesek azt mondani, hogy ez túl magyar. Vagy másokat a közösségi hálók által gerjesztett rossz hangulat kap el néha. Nem a rossz hangokkal van a legnagyobb baj, hanem hogy a jó emberek nem állnak ki. Ahhoz, hogy a jó győzzön, a jó embereknek ki kell állniuk, különben a rossz erősebb lesz. DAC-szurkolóból több van, mint ellenszurkolóból, csak az elsők ritkábban szólalnak meg.
A szlovák és magyar válogatottak összecsapásaiból eddig hat mérkőzést játszottak, amelyek közül kettő döntetlennel zárult, míg négy alkalommal a szlovák csapat diadalmaskodott, köztük egy meccs Pozsonyban zajlott. A szlovák-magyar mérkőzések különleges jelentőséggel bírnak; másképp ülünk le a képernyő elé, amikor a két nemzet csap össze, mint például egy román-magyar összecsapás esetén - fogalmazott Lentulai. - Kérdés, hogy ha újra megrendezésre kerülne egy válogatott mérkőzés, a DAC szurkolói ott lennének-e a lelátón?
Világi megosztotta tapasztalatait: legutóbb, amikor a DAC szurkolói a Puskás Arénában a szlovák-magyar mérkőzésen vettek részt, a biztonsági személyzet külön szektorba osztotta őket. Az elkülönítés miatt a hangulat nem éppen baráti volt, de végül Szlovákia kerekedett felül. Világi hangsúlyozta, hogy jelenleg a két ország között nem áll fenn olyan feszültség, ami élet-halál harcnak tekinthető lenne. Hozzátette, hogy ő...
A foci kilencven percnyi izgalom, ahol mindenki a szívének kedves csapatnak szurkol, majd a mérkőzés végén folytatódik az élet, mint egy újabb fejezet a történetünkben.
Tősér Ádám kifejtette, hogy a Solymár csapatának tagjaként mindig is a Pilisvörösvár volt a legnagyobb riválisa, amely nem meglepő, hiszen mindkét település sváb gyökerekkel bír. A szomszéd mindig is a legnagyobb ellenfél, de Közép-Európában fontos, hogy együtt éljünk. A szlovákok és a magyarok évszázadok óta szimbiózisban éltek, és elengedhetetlen, hogy elfogadjuk egymást, megismerjük kultúránkat, és közösen működjünk együtt. Amennyiben különböző irányokba húzzuk a társadalmainkat, és egymás ellen hergeljük őket, azzal csak ártunk magunknak. Közép-Európa jövője a közös összefogásban rejlik. Például a magyarok is szerepelnek a szlovák válogatottban, de ezt a szellemiséget ki kellene terjeszteni más kulturális területekre is. Kiemelte, hogy közös történeteink megismerése alapvető fontosságú lenne.