Krausz Ferenc közreműködésével a Semmelweis Egyetemen közös kutatási projektekbe fogtunk, amelyek célja a tudományos ismeretek bővítése és az innovatív megoldások keresése.
A Semmelweis Egyetem (SE) és Krausz Ferenc által irányított Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) közösen folytatja az infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárás orvosi és diagnosztikai alkalmazásainak kutatását. Ennek érdekében a két intézmény megalapította a Neumann János Adattudományi Intézetet a SE keretein belül. A kutatások fő célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálat segítségével korai stádiumban felismerhetővé váljanak különböző betegségek, valamint lehetőség nyíljon a személyre szabott és legmegfelelőbb kezelési módszerek kiválasztására.
A Krausz Ferenc által vezetett CMF 2024. január elsejével került a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) tulajdonába. December 1-jétől egy közös új intézet létrehozásával fűzi még szorosabbra a kapcsolatot a SE a 2023-ban fizikai Nobel-díjjal elismert kutatóval. A közvetlen rektori irányítás alatt álló oktatási-kutatási szervezeti egységként létrejövő Neumann János Adattudományi Intézetnek öt kutatási fókusza lesz: molekuláris fenotipizálás; egészségügyi információkhoz kapcsolódó okozati összefüggések; egészségügyi adatok digitalizálása; mesterséges intelligencia; egészségügyi környezetelemzés. Először az első három területen állnak fel a kutatócsoportok. Az együttműködés keretein belül az új intézetben folyó közös kutatások és tudományos eredmények megjelennek majd mind a CMF, mind a magyar felsőoktatási rendszer, elsősorban a SE tudományos teljesítményében is.
A CMF kutatásai az ultragyors mérési technikák orvosi-diagnosztikai alkalmazásaira fókuszálnak. A központ által kifejlesztett infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárás ígéretes lehetőség a daganatok és más súlyos betegségek, például szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek korai felismerésére. Ez a megközelítés nemcsak a diagnózist segíti elő, hanem hozzájárulhat a személyre szabott kezelések elindításához is, ezzel elősegítve a teljes gyógyulást. A CMF tevékenysége széles spektrumú orvostudományi kutatási programokat ölel fel, amelyekben a Semmelweis Egyetem már korábban is aktívan részt vett.
A szív- és érrendszeri problémákra összpontosító "Lasers for Life" program 2020 óta működik együtt a CMF-fel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemmel (LMU) és a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézettel (MPQ), kizárólag a SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának részvételével. Ezen kívül a CMF új, innovatív programja a tüdőrák diagnosztikájában a molekuláris ujjlenyomatok szerepét vizsgálja; a SE Pulmonológiai Klinikája pedig az ország egyik vezető pulmonológiai központjaként csatlakozott ehhez a fontos kutatáshoz.
A SE által nemrégiben megalakított Neumann János Adattudományi Intézet célja, hogy forradalmi adattudományi megközelítéseket alkalmazzon. Az új molekuláris ujjlenyomatvételi és profilalkotási technikák integrálásával az egészségügyi adatok világába, képes lesz átfogóbb képet nyújtani az emberi egészségről, valamint elősegíti a súlyos, krónikus betegségeket előidéző körülmények korai észlelését.
Merkely Béla kifejtette, hogy új, innovatív vizsgálati módszerek mindennapi alkalmazását kívánják előmozdítani a CMF-el való együttműködés során, a betegek korai diagnózisának és hatékony terápiájának érdekében. A kutatások végső célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már a korai stádiumban képesek legyünk azonosítani egy-egy specifikus betegséget, miközben lehetőség nyílik a személyre szabott és legoptimálisabb kezelés kiválasztására is – tette hozzá.
Minden egyes egészségügyi változás magával hozza a vér összetételének jellegzetes módosulását is. Ha ultrarövid lézerfénnyel világítunk meg néhány csepp vérplazmát, a gerjesztett molekulák fényhullámokat bocsátanak ki, amelyeket az attoszekundumos lézertechnika révén azonnal detektálhatunk. Ennek a molekuláris "ujjlenyomatnak" köszönhetően képesek vagyunk rögzíteni a vérminták legapróbb összetételi eltéréseit is, amelyek fontos jelek lehetnek az egészségi állapotban bekövetkezett változásokra. A CMF 2019-es megalapítása óta már két helyszínen folytatja tevékenységét: a technológiai fejlesztés és tudományos kutatás terén a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) egyetem és az MPQ intézmény áll a középpontban, míg a vérminták gyűjtése, feldolgozása és tárolása, valamint a mérési adatok elemzése elsősorban Magyarországon zajlik, szoros együttműködésben az érintett intézmények között.
Az új intézet nem csupán kutatási, hanem oktatási szerepet is vállal. A graduális képzés keretében workshop jellegű, szabadon választható tantárgyak indulnak, amelyek lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak, hogy saját érdeklődési körüknek megfelelően mélyebb tudást szerezzenek. Ezen kívül a doktori képzés során egy interdiszciplináris programot indítunk, amelyet kifejezetten informatikai, matematikai, fizikai és orvostudományi MSc diplomával rendelkező hallgatók számára alakítunk ki.
"Hiszünk és bízunk benne, hogy óriási szinergiák rejlenek a SE és a CMF között, és ezeknek köszönhetően olyan nemzetközi hírnévre szert tevő kutatásokat fogunk végezni az új intézet keretében, amelyek mindkét intézmény jövője szempontjából rendkívül fontosak lesznek" - mondta Krausz, aki részt vett a SE Szenátusának ülésén. Hangsúlyozta a jövő generációk képzésének fontosságát is, azon kutatók kinevelését, akik folytatni tudják a munkát ezeken a területeken. Éppen ezért fontosnak tartja az informatikai és természettudományi képzés nyújtó egyetemek bevonását is.
