**Kritikus áramszünet az Ibériai-félszigeten: okok, következmények és tanulságok** Az Ibériai-félsziget, mely Spanyolország és Portugália otthona, nemcsak gazdag kultúrájáról és gyönyörű tájairól ismert, hanem mostanában egy komoly áramellátási válság is

2025. április 28-án délben Spanyolország és Portugália egy történelmi jelentőségű áramszünettel nézett szembe, amely több mint 50 millió embert érintett. Ez az esemény komoly zűrzavart okozott az energetikai, közlekedési, kommunikációs és ipari rendszerek működésében, hatalmas kihívások elé állítva a két országot.

Bár a konkrét okok még alapos elemzés tárgyát képezik, az esemény világosan rámutat arra, hogy az európai villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságának milyen előnyei és sebezhetőségei vannak, különösen a megújuló energiaforrások egyre növekvő részarányának fényében.

A portugál REN, a hálózatüzemeltető, úgy véli, hogy a meghibásodás mögött egy szokatlan légköri jelenség húzódhat, amelyet szélsőséges hőmérséklet-ingadozások idéztek elő. Ez a jelenség "indukált légköri vibrációt" generált, ami instabilitást teremtett a nagyfeszültségű vezetékekben. Más szakértők viszont inkább azt gondolják, hogy a villamosenergia-hálózat frekvenciájának technikai egyensúlyhiánya, azaz a termelés és a fogyasztás közötti eltérés volt a fő ok, amely elindította az automatikus leállások láncolatát.

Egy újabb lehetséges okként felmerült egy tűzeset Dél-Franciaországban, amely esetlegesen károsíthatta a Perpignan és Narbonne közötti nagyfeszültségű elektromos vezetéket. Ugyanakkor a francia hálózatüzemeltető, az RTE határozottan cáfolta, hogy bármilyen károsító tűzeset történt volna az érintett területen.

A spanyol kiberbiztonsági ügynökség, az INCIBE, jelenleg a kibertámadás potenciális lehetőségeit kutatja, azonban eddig nem bukkantak olyan nyomokra, amelyek ezt alátámasztanák.

Az áramszünet következtében Spanyolország és Portugália szárazföldi területein leálltak a metró- és vasúti közlekedési rendszerek, megszűnt a közlekedési lámpák működése, és súlyos fennakadások voltak a repülőtereken. A telekommunikációs szolgáltatások is jelentősen korlátozódtak; Spanyolországban az internetes forgalom a szokásos 17%-ára esett vissza.

A Madrid Open tenisztorna eseményei is megakadtak, mivel az elektronikus rendszerek, mint például a vonalbírói technológia és a világítás, működésképtelenné váltak.

Az áramkimaradás drámai és azonnali következményekkel járt az Ibériai-félsziget létfontosságú infrastruktúrájára. A közlekedési rendszerek – ideértve a nagysebességű vasutakat, a metróhálózatokat és a városi tömegközlekedést – teljes mértékben leálltak, ami ezrek megrekedését okozta a pályaudvarokon és megállókban.

A repülőtereken, mint például Madrid-Barajas és a lisszaboni Humberto Delgado, számos járat törlésére vagy késlekedésére került sor, mivel leálltak az utasbiztonsági rendszerek, az irányító berendezések és a világítás. A közlekedési lámpák hiánya súlyos városi közlekedési zűrzavart okozott, különösen Madrid és Lisszabon szívében.

A vízellátás és a szennyvízkezelés is komoly problémákkal küzdött az áramellátás hiánya miatt, ami a szivattyútelepekre is kihatott. Eközben a kórházakban vészgenerátorokkal igyekeztek fenntartani az életmentő berendezések működését. Az energiahiány következtében számos ipari létesítmény automatikusan leállt, ami jelentős termeléskiesést és károkat okozott az ellátási láncokban, különösen az élelmiszer- és gyógyszeripar területén.

A spanyol energiamixben a megújuló energiaforrások kiemelkedő szerepet játszanak: 2024-re a szélenergia aránya várhatóan 22,9%-ra, a napenergia 16,7%-ra, míg a vízenergia 13%-ra nőtt. Ezzel szemben Portugáliában a megújulók részesedése még lenyűgözőbb, elérve a 71%-ot. Az ország energiafogyasztásának 20%-át pedig főként Spanyolországból importált energia biztosítja.

Ez az esemény rámutat arra, hogy a megújuló energiaforrások függése az időjárási viszonyoktól, valamint az európai energiahálózatok szoros integrációja együttesen fokozza a rendszer sebezhetőségét. A váratlan termelési kiesések vagy hálózati zavarok gyorsan elérhetik a szélesebb területeket, ami jelentős áramszüneteket idézhet elő.

Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze a Nemzetbiztonsági Tanács keretében, és meglátogatta a Red Eléctrica központját a helyreállítási munkálatok nyomon követésére. Portugáliában Luis Montenegro miniszterelnök szintén rendkívüli kabinetülést tartott, és hangsúlyozta, hogy a probléma valószínűleg Spanyolországban keletkezett.

A teljes rendszer helyreállítása várhatóan több napot vesz igénybe, bár egyes területeken már megkezdődött az áramellátás fokozatos visszaállítása.

A 2025 áprilisi áramszünet az Ibériai-félszigeten komoly figyelmeztetés a energetikai rendszerek tervezői és üzemeltetői számára. Az esemény rávilágít arra, hogy a megújuló energiaforrások integrálása mellett elengedhetetlen a rendszerek rugalmasságának és ellenálló képességének fokozása. Ehhez elengedhetetlenek az energiatárolási megoldások, a fejlett intelligens hálózatok alkalmazása, valamint a gyorsan mobilizálható tartalék kapacitások kiépítése. E lépések segíthetnek abban, hogy a jövő energetikai kihívásaira hatékonyan tudjunk reagálni.

Továbbá elengedhetetlen, hogy fokozzuk a nemzetközi együttműködést a hálózati zavarok megelőzése és kezelésének érdekében. Emellett a modern energetikai infrastruktúrák védelme érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kiberbiztonsági intézkedések megerősítésére is.

Az esemény tanulságai hozzájárulhatnak egy biztonságosabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb európai energiarendszer kialakításához.