Lakner Zoltán elemzése szerint Orbán Viktor beszédét az elhallgatások és csúsztatások jellemzik, míg Magyarország képviselője egyértelműen Nyugat-barát és Putyin-ellenes álláspontot fogalmazott meg. Az ellentétek élesek, és a két politikai figura megközel

Az elemző véleménye szerint Orbán nem rendelkezik mélyebb megértéssel a digitális világ dinamikájáról. Magyar egyértelműen azt a képet festette, hogy Magyarország kulcsfontosságú döntés előtt áll. Ajánlata egyik kiemelkedő aspektusa a "kompország" és a "Kállay-kettős" helyett a Nyugat felé való baráti közeledés hangsúlyozása.

Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében hangsúlyosan foglalkozott a migráció, a gender és az LMBTQ kérdéseivel. A miniszterelnök kifejtette, hogy a nyugati társadalmak gyengesége abban rejlik, hogy elfogadják az azonos neműek házasságát, ami szerinte csökkenti ellenálló képességüket a külső migrációs nyomással szemben. Lakner Zoltán politikai elemző véleménye szerint ezek a témák azok, amelyekben a miniszterelnök úgy érzi, versenyelőnyben van.

A Telex élő műsorában Lakner úgy fogalmazott:

Azt gondolja, hogy ezekkel a kérdésekkel a még bizonytalan választókra kívánt hatást gyakorolni, akik még nem hozták meg a döntésüket arról, hogy ismét a Fidesz mellett voksoljanak-e.

Szerinte Orbán beszédét elhallgatások, csúsztatások és történelmi tévedések övezték, így e tekintetben hasonlított a korábbi évekhez. Kiemelte, hogy az ilyen elemek folyamatosan jelen vannak a politikai kommunikációjában, és ezzel a közönség manipulálására törekszik. Úgy fogalmazott:

A Fidesz választási stratégiájáról is szó esett a beszélgetés során. Lakner véleménye szerint a kormánypárt abban reménykedik, hogy az év végére sikerül valamelyest stabilizálni a gazdasági helyzetet. Kiemelte: "A politikai gépezet, amelyet a kormány irányítani tud, a hangulatjavító intézkedésekkel kombinálva képes lesz visszaszerezni a választók bizalmát."

A beszédben elhangzott a Digitális Polgári Körök terve is. Lakner úgy értékelte, ezzel "egy második bőrt" próbálnak lehúzni a Harcosok Klubjáról. Azt is hozzátette, hogy

Miközben Orbán Tusnádfürdőn osztotta meg gondolatait, addig Magyar Péter Székesfehérváron tartotta meg saját beszédét. Lakner véleménye szerint: "Orbán igyekezett újraformálni a világmagyarázó imázsát, míg Magyar arra törekedett, hogy megmutassa, ő is képes belépni ebbe a világértelmező szerepbe."

Szerinte Magyar ügyesebben kapcsolta össze a globális kérdéseket a mindennapi gondokkal, mivel ezekről nyíltan beszélhetett - szemben Orbánnal. Azt is kiemelte:

A beszédében Magyar számos történelmi utalást emelt ki, amelyek gazdagították mondanivalóját. Megemlítette az uniós csatlakozásról tartott népszavazást, és idézett Jászi Oszkártól, valamint József Attilától, akiknek gondolatai mélyen rezonálnak a magyar identitással. Továbbá, a varsói felkelés és Antall József neve is felmerült, amelyek fontos mérföldkövek a hazai történelemben. Lakner megjegyezte, hogy ezek a hivatkozások különösen figyelemre méltóak, mivel a magyar politikai diskurzusban eddig ritkán kerültek előtérbe.

Lakner véleménye szerint...

Szerinte Magyarország egy kulcsfontosságú pillanat előtt áll, amelyet érdemes megfontolni. Hozzátette, hogy az ajánlat egyik lényeges aspektusa a "kompország" koncepció, amely a Kállay-kettős helyett a Nyugat iránti barátságot hangsúlyozza.

Lakner véleménye szerint kiemelkedő, hogy Magyar más perspektívából vizsgálta a határon túli magyar közösségek szerepét: nem csupán "voksgyárként" tekintett rájuk. Továbbá, új megvilágításba helyezte a Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt is. Míg a Fidesz úgy értékelte, hogy ez a politikus bukásáról szólt, Magyar azt hangsúlyozta, hogy a kormánypárt a román nacionalistákkal együtt szavazott.