Súlyos értesülések érkeztek a magyar cseresznyetermesztésről: ilyesmi régóta nem volt tapasztalható hazánkban - Agrárszektor.
A NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók számára most egy különleges lehetőség érhető el: 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Ne hagyd ki ezt a remek alkalmat!
A termőterület a 2020-ig tartó fokozatos növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára körülbelül 2 500 hektárnyi termőfelületről beszélhetünk. Az országban nincs egyértelműen kialakult és domináló termesztőkörzet, de a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben találhatók. A termőfelület csökkenésének okai között szerepel, hogy a változó időjárási viszonyok következtében a termésbiztonság drámaian csökkent, emellett a munkaigényes jellegű ágazat miatt a munkaerőhiány is komoly hatással bír. Továbbá, azok a fejlesztések, amelyek a termésbiztonság növelésére és a munkaerőhatékonyság javítására irányulnak, jelentős beruházási költségekkel járnak. Például egy új szuperintenzív ültetvény telepítési költsége hektáronként 35-45 millió forintot is elérhet - írja a FruitVeB.
A cseresznyeexportunk az elmúlt öt év során 1 500 és 2 000 tonna között ingadozott. Hasonló trendet mutatott az import is, amely 1 200 és 2 000 tonna között mozgott, így a külkereskedelmi egyenleg mennyiségi szempontból szinte a nullához közelített. A termésmennyiség viszont eltérő képet mutat: a cseresznye az egyik legérzékenyebb gyümölcsfajta, amely különösen a változékony időjárás hatására szenved. A virágzás és a terméskötődés szempontjából a kedvezőtlen időjárási viszonyok komoly hatással vannak. Különösen figyelembe kell venni a lehulló csapadék mennyiségét, amely kritikus lehet az ültetvény fenológiai stádiumától függően. Az érési időszakban érkező jelentősebb csapadék, főleg a repedésre hajlamos fajták esetében, akár a szüret előtti napokban is tönkreteheti a termést.
Egy átlagosnak számító évben az országos cseresznyetermés mennyisége 10-12 ezer tonna között mozog. Az utóbbi három év (2022-2024) során azonban a betakarított mennyiségek stagnáltak, és körülbelül 12 000 tonnát tettek ki. Ezt megelőzően, a 2020 és 2021 közötti időszakban drámai fagykárok sújtották a termelést, ami miatt a hozamok jelentősen csökkentek, és ezekben az években a cseresznye-termés alig haladta meg az 5 000 tonnát. A 2024-es évben a gyümölcsök, így a cseresznye szezonja is körülbelül két héttel korábban kezdődött, május 15-20. között indult a betakarítás. Az időjárási viszonyok viszonylag kedvezően alakultak, de a tavaszi fagyok és a betakarítás előtti jelentős csapadék negatívan befolyásolták a minőséget és a mennyiséget is. A 2025-ös évben a vegetáció normál időben vette kezdetét. A virágzás előtt, valamint a korai fajták virágzásának kezdeti szakaszában kedvező időjárási viszonyok voltak tapasztalhatók, ami arra utalt, hogy a következő szüret egy normális évszaknak megfelelően (a tavalyi évhez képest 2-3 héttel később) alakulhat, várhatóan normál termésmennyiségekkel.
Az április elején bekövetkező fagyok gyökeresen megváltoztatták a szezon alakulását, hiszen az erőteljes lehűlés nem kímélte a cseresznyeágazatot sem, és országos szinten jelentős károk keletkeztek. Április 7-én hajnalban az északnyugati régió (Kisalföld), a Duna-Tisza köze, valamint a Balaton környéke kivételével az egész országot érintő, intenzív lehűlés tapasztalható: a hőmérséklet -2 és -6 °C közé süllyedt. Különösen az ország északi és északkeleti részein, ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található, számos helyen -6 és -8 °C közötti fagyok alakultak ki. Ezek a rendkívüli hidegek már gyümölcsfajtától függetlenül drasztikus károkat okoztak a termésben.
Április 8-ára virradó éjszaka drámai fordulat állt be: míg az előző éj a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő területeket -4 és -8 °C közötti fagyokkal sújtotta, most a helyzet éles változáson ment keresztül, és a térséget is jelentős károk érték. Ezzel szemben csupán a Kisalföld és a Balaton közvetlen környéke tudta átvészelni a két kritikus éjszakát viszonylag enyhe károkkal. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezekben a területekben a hazai gyümölcstermesztésre alkalmas ültetvények mindössze körülbelül 10%-át találjuk. Az április 7-ei és 8-ai fagyok így a gyümölcstermesztő körzetek körülbelül 90%-át érintették, általában közepes vagy jelentős lehűlést és fagykárt okozva.
Az előrejelzések alapján az április 07-08-ai fagyokra lehetett számítani, a termelők készültek rá, így akinek rendelkezésére állt, az minden lehetséges módon védekezett a fagy ellen, de érdemben nem sikerült a jelentős mértékű lehűlés okozta károkat mérsékelni. Ezeken az éjszakákon kivédhetetlen, szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás vagy a nagyon erős lehűlés miatt nem lehetett a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal és több módszer kombinációjával sem hatékonyan védekezni.
A fagykárok kockázata a cseresznye ágazat esetében is kifejezetten magas volt, hiszen érzékeny fenológiai fázisban érte a hideghatás. A cseresznyeültetvények jelentős hányada elkezdte a virágzást vagy éppen teljes virágzásban volt ekkor. Az április közepén végzett felmérésünk alapján a virágkár mértéke a cseresznye ágazatban is nagyon jelentős volt: a legtöbb esetben 80% körüli virágkárról beszélhettünk. A terméskötődés ennek megfelelően rendkívül gyenge volt, így már május elején kiábrándítóan gyenge termést lehetett látni. A "kegyelemdöfést" a május 10. hajnalban érkező fagyok jelentették: az ország észak-keleti régiójában alakultak ki számos térségben mínusz 2-5 °C közötti lehűlések, melyek a még épen maradt, kötődött kisgyümölcsökben okoztak drasztikus károkat.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás következményeként a terméskiesés mértéke eddig példátlanul magasra, 80-90%-ra emelkedett. Ezzel a cseresznye, a kajszihoz és az őszibarackhoz hasonlóan, a legrosszabbul teljesítő gyümölcsfajok közé került. Az idei hazai cseresznyetermés várhatóan drámaian alacsony lesz: a normális 10-12 ezer tonnás mennyiség helyett csupán 2-3 ezer tonnára számítanak. Ráadásul a piacra kerülő tényleges mennyiségek akár ennél is kisebbek lehetnek, mivel az ültetvények egy részén olyan gyenge termés figyelhető meg, amely már nem éri el a betakaríthatóság alsó gazdaságossági szintjét.
A hideghatás következtében fellépő erőteljes gyümölcshullás, amely a szüret időpontjáig bármikor bekövetkezhet, tovább súlyosbíthatja a helyzetet, akárcsak a viharok és jégverések okozta károk, vagy a szélsőséges aszályos periódusok. A legkisebb fagykárral azok az ültetvények rendelkeznek, ahol szuperintenzív körülmények között, esővédő fóliával védett területeken sikerült alkalmazni valamilyen fagyvédelmi technikát. Azonban még ezekben az ültetvényekben is 40-60%-os terméskieséssel kell számolni. Azok a területek, ahol a terméskiesés elérheti vagy meghaladhatja a 80%-ot, általában a későbbi fajták túlélésével jellemezhetők. A gazdák többsége a Linda fajtától remél még értékes termést, amely gazdaságilag is indokolt lehet a betakarítása.
