Már a küszöbön áll az AI-vezérelt drónhadviselés kora – olyan mértékű rombolással kell számolnunk, amit eddig még nem tapasztaltunk.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Vizsgáljuk meg az ukrajnai háború eddigi tanulságait. Az egyik legszembetűnőbb jelenség a drónok szerepe, amelyek hatása messze túlmutat a klasszikus fegyverekén. A drónok révén a harckocsik és a páncélozott személyszállítók sebezhetősége drámaian megnőtt, így az orosz szárazföldi támadások során egyre gyakrabban alkalmaznak gyalogosokat, motoros egységeket vagy terepjárókat. Azonban ez a változtatás sem bizonyult elegendőnek, mivel a drónok rendkívül hatékony fegyverekké váltak az emberi célpontok ellen is.

A veszteségek ugyanolyan nagyok, mint korábban - de ma már mindkét oldalon a drónok okozzák a veszteségek több mint 70%-át.

A drónok szinte minden más ellen is hatékonyak. Ukrajna drónokkal olyan változatos orosz célpontokat semmisített meg, mint fegyvergyárak, mozgó vonatok, lőszerraktárak, olajfinomítók, hajók és kikötők. Lehetne pusztítóbb is ez; valójában azonban Ukrajna nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe véve Oroszország barbár magatartását. Repülőtéri terminálok, pályaudvarok csúcsforgalomban, stadionok és koncerthelyszínek, gyógyszergyárak, kórházak, iskolák, idősotthonok - mind egyformán sebezhetők.

Két további fontos tanulságot vonhatunk le Ukrajna példáján, amelyek a drónhadviselés ipari alapjainak jelentőségére mutatnak rá. Először is, a sebesség és a reagálás képessége kulcsfontosságú tényezők. A dróntechnológia, a haditechnikai eszközök és a taktikai stratégiák fejlődése rendkívüli ütemben zajlik, ami alapvetően befolyásolja a modern hadviselést.

Egy friss drón csupán 2-6 hónapig élvezheti a repülés szabadságát.

A másik fél ellenintézkedéseket fejleszt ki, ami új termékek kifejlesztését teszi szükségessé, amelyek ellen újabb ellenintézkedéseket fejlesztenek ki, és így tovább.

Az ukrajnai drónkonfliktus kezdetén a használt drónok viszonylag primitív fegyverek voltak, amelyeket egy közeli pilóta irányított rádiókapcsolaton keresztül. Ahogy a technológia fejlődött, a drónok egyre bonyolultabbá és halálosabbá váltak; a rádiójelek blokkolására irányuló zavarási technikák terjedésével a hadviselés új dimenziót nyert. Először a frekvenciaváltások, majd a frekvenciaugrások váltak szükségessé, amit többfrekvenciás zavarókkal próbáltak meg ellensúlyozni. Ennek következtében olyan drónok jöttek létre, amelyek képesek voltak a zavaró berendezések támadására. A következő lépésben Oroszország a száloptikai kábellel irányított drónokat fejlesztett ki, amelyek elkerülték a zavarási technikák hatását. Ukrajna válaszul azon munkálkodik, hogy a zavarásmentes irányítás forrását felderítse, és a pilóták likvidálására összpontosít, miközben a drónokat is megsemmisítik. A konfliktus során Ukrajna is lépést tett, és saját száloptikás drónokat állított hadrendbe, ezzel újabb technológiai előnyre téve szert.

A drónok irányítási technológiája folyamatosan fejlődik, így a légijárművek képesek rendkívül alacsony magasságban repülni, vagy lopakodó megoldásokat alkalmazva sikeresen elkerülni a radarok figyelmét. Ezzel párhuzamosan az észlelési és követési rendszerek is előreléptek: egyre bonyolultabb hangelemző szoftverekkel összekapcsolt mobiltelefonok és mikrofonok alkotják a felderítő hálózatot, miközben a lézer alapú távérzékelés (Lidar), a radar és a kamerás technológiák is szerepet játszanak az azonosításukban és nyomon követésükben.

Ebben a kaotikus világban akár egy hónapnyi késlekedés is sorsdöntő következményekkel járhat.

A hagyományos védelmi ipari megoldások ma már elavultnak számítanak, és sok amerikai drón, valamint a hozzájuk kapcsolódó gyártók sajnos lassúságukkal, költségeikkel és használhatóságukkal sokszor csalódást okoznak. Ezzel szemben az ukrán drónipar és hadsereg új utakat talált, amely lehetővé teszi a fegyverek kutatásának, fejlesztésének, gyártásának és bevetésének forradalmasítását. Ez a megközelítés a frontvonalban álló egységek és a dróngyártók közötti folyamatos, közvetlen kommunikáción alapul. Továbbá, Ukrajna katonai vezetése és a digitális átalakulásért felelős minisztérium kidolgozott egy innovatív pontrendszert is, amely a drónokkal végrehajtott támadások alapján folyamatosan frissített rangsorokat készít a katonai egységek teljesítményéről, ezzel is ösztönözve a hatékonyságot és a fejlődést.

Ukrajna jelentős előnyre tett szert azzal, hogy dinamikus startup ökoszisztémát épített ki, amely kifejezetten a fegyveripar fejlesztését segíti. Számos innovatív vállalkozás működik az országban, lehetővé téve, hogy rendkívül gyorsan, akár hetek alatt képesek legyenek egy új fegyver kifejlesztésére, gyártására és hadrendbe állítására. Ez a rugalmasság és innovációs képesség kulcsszerepet játszik Ukrajna védelmi stratégiájában.

Idén Ukrajna várhatóan több mint négymillió drón előállítására készül, és ezek többsége olyan új modellek lesz, amelyek még egy évvel ezelőtt nem voltak elérhetők.

Sajnos, Oroszország is reagált az új körülményekre, és jelentős mértékben kezdett támaszkodni a magánszektor innovatív startupjaira.

Az ukrajnai drónháború újabb fontos leckét kínál az Egyesült Államok és Európa számára: sürgető szükség van arra, hogy fellépjenek a globális dróniparban tapasztalható kínai hegemónia ellen.

Ukrajna saját dróniparának kiépítése mögött több fontos tényező áll. Az Egyesült Államok és a NATO ugyanis nem rendelkezett olyan drónokkal, amelyek képesek lettek volna gyorsan és rugalmasan reagálni a változó helyzetekre. Ezen kívül Kína is fokozatosan csökkentette az Ukrajna felé irányuló szállítmányait, így Oroszország javára. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz drónokban található elektronikai alkatrészek körülbelül 80%-a Kínából származik. Míg Ukrajna korábban jelentős mértékben támaszkodott Kínára, addig mostanra ezt a függőséget mintegy 20%-ra sikerült redukálnia, és a beszerzési forrásokat zömmel titkos módszerekkel biztosítja.

Az amerikai és európai védelmi kutatás-fejlesztési és beszerzési folyamatai továbbra is lassú ütemben haladnak, ami jelentős hátrányt jelent a drónokkal szembeni védekezési képességeikben, valamint az ilyen eszközök hatékony alkalmazásában. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az Egyesült Államoknak és a NATO-nak jelenleg rendkívül fontos Ukrajna, köszönhetően a dróntechnológia terén szerzett tapasztalatainak. Ukrajna ma az egyetlen olyan ország, amely háborús körülmények között képes felvenni a versenyt a kínai és orosz technológiai vívmányokkal és reakcióidőkkel.

Ukrajna támogatása és a saját haderejének korszerűsítése nélkül a NATO és az Egyesült Államok súlyos veszteségeket szenvedne el egy esetleges konfliktus során Oroszországgal vagy Kínával – sőt, akár a háborút is elbukhatná.

A mesterséges intelligencia forradalmasítja a hadviselést, és ennek már most is érezhető a hatása. Ukrajna június 1-jei hadműveletében 117 drónt vetettek be, amelyeket képzett operátorok irányítottak. A jelentések szerint az orosz védelmi rendszerek, főként a zavarás, csupán a drónok felét tudták semlegesíteni, mivel a drónoknak folyamatos rádiókapcsolatban kellett állniuk irányítóikkal. Ha ezek a drónok autonóm működésűek lettek volna, a számuk akár ezerre is rúghatott volna. A mesterséges intelligencia alkalmazásával viszont elkerülhető a pilóták közvetlen kommunikációja, így a zavarási lehetőségek is csökkennek, ami jelentős mértékben megnöveli a drónok hatótávolságát és romboló képességét.

Öt év múlva ijesztően könnyű lesz megelőző csapásokat mérni hagyományos célpontokra.

A mesterséges intelligencia forradalmasítja a drónok hadászati alkalmazását, növelve azok halálos hatékonyságát és precizitását. Kínai kutatók innovatív megoldást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a drónok egy erdőn át repülve, majd azt elhagyva újra csoportba szerveződjenek. Ez a technológia nem csupán a hagyományos hadviselés színterén hasznosítható; a terrorcselekmények megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepet játszhat.

Való igaz, hogy a szükséges AI-funkciók még mindig sokkal több számítási teljesítményt és memóriát igényelnek, mint amennyit egy kis drónba el lehet helyezni. És ez nem is olcsó dolog. Az Nvidia chipek például darabonként akár 50 ezer dollárba is kerülhetnek, így egyetlen darab nagy teljesítményű AI-processzor is megfizethetetlenül drágává tenné a legtöbb drónt.

Ez a helyzet azonban gyorsan átalakul; a törekvés az, hogy minden mobiltelefonba fejlett mesterséges intelligencia képességek kerüljenek. Amennyiben ez megvalósul, ezek a funkciók minden drónfegyver számára is hozzáférhetővé válnak. A mesterséges intelligencia processzorok terén mindössze egy kulcsfontosságú kivételtől eltekintve Kína dominálja a teljes ellátási láncot, mind a telefonok, mind a drónfegyverek vonatkozásában.

Stuart Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem elismert mesterséges intelligencia szakértője, már hosszú ideje egy olyan fegyverzet-ellenőrzési megállapodás mellett érvel, amely megakadályozná a kompakt, tömegesen előállított, AI-vezérelt drónfegyverek elterjedését. Részt vett a Slaughterbots (Mészárló robotok) című figyelemfelkeltő rövidfilm készítésében is, amely drámai módon illusztrálja, milyen fenyegetések forrása lehetnek ezek a drónok, ha rossz kezekbe kerülnek. Évekkel ezelőtt egy vacsoraalkalom során megosztotta velem, hogy a közeljövőben már rendkívül egyszerű lesz egyéneket célba venni az arcfelismerés technológia révén, vagy akár bárkit, aki vallási vagy politikai szimbólumokat visel, mint például keresztet vagy kipát.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben nem tűnik valószínűnek, hogy bármiféle konstruktív szerződés születne, így fel kell készülnünk egy olyan jövőre, ahol valószínűleg elérhetőek lesznek a legújabb fegyverek. A nyugati védelmi szektor viszont egyre inkább úgy tűnik, mint egy öreg, elavult vállalat, amelyet váratlanul ért a technológiai forradalom. A piaci környezetben az ilyen típusú lassú alkalmazkodás költségei csupán pénzbeli következményekkel járhatnak, de a hadviselés világában ezek a mulasztások halálos következményekkel bírhatnak, és sajnos bírni is fognak.

Charles Ferguson egy elismert amerikai rendező, producer és író, aki a dokumentumfilmek világában tett jelentőségeket. Munkái között olyan figyelemre méltó alkotások találhatóak, mint a "Inside Job", amely a 2008-as pénzügyi válság okait és következményeit tárja fel. Ferguson stílusára jellemző a mélyreható kutatás és az alapos elemzés, amely lehetővé teszi a nézők számára, hogy átfogó képet kapjanak a bonyolult társadalmi és gazdasági jelenségekről. Munkássága nemcsak a filmiparban, hanem a közvélemény formálásában is jelentős hatással bír. Az ő megközelítése révén a dokumentumfilmek nem csupán információt közvetítenek, hanem fontos társadalmi kérdéseket is felvetnek, ösztönözve a nézőket a gondolkodásra és a cselekvésre.

A Project Syndicate AI rovatának szerkesztője, aki egyben technológiai befektető és politikai elemző, figyelemre méltó pályafutással rendelkezik. Rendezőként és producereként négy dokumentumfilm létrehozásában vett részt, köztük az Oscar-díjas „Inside Job”-ban, amely a 2007-2008-as pénzügyi válságot dolgozta fel, és 2010-ben mutatták be. E filmek előtt a Brookings Intézet vezető kutatójaként tevékenykedett, ahol mélyreható elemzéseket készített. Jelenleg angyalbefektetőként és tech startupok, valamint kockázatitőke alapok tanácsadójaként tevékenykedik, különösen a mesterséges intelligencia területén. Politikai elemzői munkája során a technológiai kérdések nemzetbiztonsági vonatkozásaival és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival foglalkozik.