Megállapodásra jut-e Ukrajnával kapcsolatban Putyin és Trump? Ez a kérdés foglalkoztat minket a pénteki egyeztetés küszöbén.

Sokan várták: bemutatták a Sztárban Sztár All Stars új évadának szereplőit - Itt a teljes lista, 12 nő, 12 férfi

Az ugyanis mostanra egészen világos: az orosz elnök nem fog visszavonulni a frontvonalról, és nem fog engedni területi követeléseiből - ez pedig alapvetően Ukrajna számára mindeddig elfogadhatatlan volt. Volodimir Zeneszkij ukrán államfő mostanáig stabilan ezt az álláspontot képviselte - a Telegraph értesülései szerint ugyanakkor a tűzszünet érdekében akár hajlandó is lehet enyhíteni ezen. A lap saját forrásaira hivatkozva azt írta: az ukrán elnök kész lenne a harcok beszüntetésére, a frontvonal befagyasztására és az orosz erők által megszállt területek tényleges ellenőrzésének Moszkvának való átadására egy esetleges rendezés részeként. Ezen területek közé az oroszok által megszállva tartott keleti és déli karéj tartozna, így a 2014 óta orosz kézen lévő Krím mellett Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék - ezeket a területeket nyilvánította amúgy Oroszország részének Putyin még 2022 késő őszén. Ez a területek de facto átadását jelentené, vagyis elfogadná a pillanatnyi helyzetet anélkül, hogy jogi értelemben elismerné az oroszok fennhatóságát. Ez történt lényegében a Krím esetében is - a megszállt félsziget Oroszország része lett annak ellenére, hogy sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem ismerte el ezt az állapotot.

A jelek arra mutatnak, hogy Donald Trump a béke érdekében nyitott a területátadás gondolatára. Ha Ukrajna ragaszkodik az Egyesült Államok támogatásához, lehet, hogy el kell fogadnia ezt a nézőpontot. Trump hétfőn kifejtette, hogy bizonyos cserék és változások várhatóak a birtokolt területek vonatkozásában. Az amerikai elnök emellett azt is sugallta, hogy Ukrajna érdekében próbálja befolyásolni Oroszországot, hogy Kijevhez visszakerülhessenek egyes területek.

Ami Oroszország helyzetét illeti, az Economist elemzése szerint Putyinnak az alaszkai csúcstalálkozó már önmagában is győzelem, Oroszország nagyhatalmi státuszának jele. A lap utal arra a hazai kormánypárti sajtóban gyakran felbukkanó motívumra, hogy Putyin és az orosz közvélemény szerint az ukrajnai konfliktus valójában a Nyugat által indított proxy-háború, melyet Ukrajnán keresztül vív Oroszországgal. Ezért is fontos neki a mostani alaszkai csúcstalálkozó, melyet tulajdonképpen úgy is értelmezhet, mint a második világháborút lezáró konferenciákat, melyeken a nagyhatalmak felosztották egymás között befolyási övezetüket. És teheti mindezt a nyugat-európai vezetők nélkül, akik mindeddig ragaszkodtak ahhoz, hogy Ukrajnáról nem szabad Ukrajna nélkül dönteni.

"Úgy vélem, hogy Putyin nem a tárgyalásokra összpontosít, hanem inkább Donyeck megye megszerzésére törekszik. Ugyanakkor nem szeretné, hogy Trump véglegesen megharagudjon rá. Jelenleg azonban nem tűnik valószínűnek, hogy ebből bármilyen eredmény születne" - nyilatkozta lapunknak dr. Szenes Zoltán, nyugalmazott vezérezredes és egyetemi tanár. Hozzátette, hogy a Trump által felvetett területcsere ötlete sem tűnik reálisnak. "Az, hogy egy kicsit betörtek az északi megyékbe, és ezeket az ütközőzónás területeket cserébe felajánlják, míg Donyeck megyéből körülbelül 20 000 négyzetkilométert megtartanának, nem igazán megalapozott, főleg Zelenszkij jelenléte nélkül. Az amerikai politikai szempontból ez egy belpolitikai ügy, és Putyinnak is érdeke lenne, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, de nem látom, hogy ebből áttörés következhetne be" - tette hozzá Szenes Zoltán.

Az európai vezetők szerdán próbáltak elébe menni annak, hogy nélkülük döntsenek az Európát alapjaiban érintő háborús kérdésekben. Berlinben Friedrich Merz német kancellár meghívására Nagy-Britannia mellett Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Finnország, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte, a NATO főtitkára ült össze Volodimir Zelenszkijjel. Az uniós vezetők videókonferencián Donald Trumppal és J. D. Vance alelnökkel is tárgyaltak. A berlini tárgyalás résztvevőinek ugyanis legalább annyira fontos a tűzszünet és béke ügye, mint Ukrajna további sorsa, uniós tagáságnak és esetleges NATO-tagságának kérdése - ez utóbbit Moszkva természetesen minden lehetséges eszközzel meg akarja akadályozni. Az európai vezetők pedig azt, hogy fejük fölött nagyhatalmi alku szülessen - márpedig erre viszonylag kevés ráhatásuk lehet, ha Trump komolyan gondolja, amit a hét elején kijelentett.

Az elnök határozottan kifejezte véleményét arról, hogy ő maga fogja meghatározni, mi tekinthető "tisztességes alkunak" Ukrajna és Oroszország között. Eddig pedig meglehetősen távolságtartóan reagált az Európából érkező felhívásokra. Ráadásul, bár Putyinnal szemben is kifejezte elégedetlenségét, mégis Zelenszkij irányába irányította a kritikáit. "Van felhatalmazása arra, hogy háborúba lépjen és embereket ölni, de a területcseréhez már jóváhagyásra van szüksége" - tette hozzá ironikus megjegyzést az ukrán elnök álláspontjára, miszerint bármilyen területi egyezséghez alkotmányos felhatalmazásra lenne szüksége. Trump azt is világossá tette, hogy kit tart felelősnek a jelenlegi helyzet alakulásáért:

Jól kijövök Zelenszkijjel, de nem értek egyet azzal, amit tett; nagyon-nagyon erősen nem értek egyet. Ez egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie.

"Ezt a háborút Oroszország megnyerte, a kérdés csak az, hogy mikor fogja ezt a nyugati világ belátni" - ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Patrióta műsorában, ahol Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel együtt beszélgetett az orosz-ukrán háborúról és az alaszkai csúcstalálkozóról. Arra a kérdésre, miért vétózta meg az Európai Tanács nyilatkozatát a Trump-Putyin-találkozóval kapcsolatban, Orbán Viktor azt mondta: volt benne egy mondat, ami Ukrajna európai uniós tagságáról szól, miközben "a magyar emberek erről már döntöttek. Nemlegesen. Nem lesz Ukrajna az Európai Unió tagja".A miniszterelnök szerint Ukrajna csak azért nem kapitulál, mert a nyugat ellátja fegyverrel és pénzzel.

Bár a háború kirobbanása óta eltelt több mint három év, és a frontvonal látszólag stagnál, Ukrajna helyzete a csatatéren nem tűnik kedvezőnek. Az orosz hadsereg nemrégiben jelentős előrelépést ért el Donyeck megyében, ahol több mint tíz kilométert haladtak előre a donyecki erődövezetben. Ezt az erődöt, amelyet Ukrajna a konfliktus kitörése előtt közel egy évtizeden át erősített, az Institute for the Study of War az egyik legfontosabb védelmi vonalként tartja számon. Bár az orosz erők eddig nem tudták elfoglalni az erődrendszer kulcsfontosságú pontjait, néhány helyen sikerült elvágniuk az utánpótlási vonalakat, ami komoly veszélyt jelenthet az ukrán védekezés számára. Dr. Szenes Zoltán, nyugalmazott vezérezredes és egyetemi oktató úgy véli, hogy a hadmozdulatok inkább a közvéleményre gyakorolnak hatást, mintsem a harci helyzetre. "Az orosz csapatok Pokrovszk és Konsztantyinovka között betörtek, ami elméletben lehetőséget ad arra, hogy a két várost bekerítsék. De ha alaposabban megnézzük, ez csupán egy vékony, pár kilométeres szakasz a falvak között. Ez nem egy 8-10 kilométeres előrehaladás, és sehol sem foglaltak el városokat vagy elővárosokat, így nem beszélhetünk valódi hadműveleti áttörésről" – nyilatkozta a Blikknek. Szenes szerint a médiában elterjedt spekulációk, amelyek azt sugallják, hogy ez a helyzet bármilyen előnyt jelentene a tárgyalóasztalnál, nem megalapozottak. Az oroszoknál ugyan a szárazföldi hadászati kezdeményezés van, de ez nem jelent komoly áttörést.